Hunter
Kegyetlen hely volt az istenek szülővárosa
Hátborzongató ember áldozások és egy bonyolult katonai infrastruktúra bizonyítékai láttak napvilágot az egykori Teotihuacan város egy 2000 éves piramisának romjai között.
A mai Mexikó területén található piramis egy kriptájában pumák, farkasok és sasok maradványai mellett 12 emberi testre bukkantak, melyből tizet lefejeztek. A leletek az egykori város központi részéből, a Hold Piramisából kerültek elő. "Amit ezen az ásatáson találtunk az arra utal, hogy egyfajta halotti rituálé zajlott le a sírkamrában mielőtt megtöltötték volna" - magyarázta Szaburo Szugijama, a régészeti munkálatok koordinátora. "Nehéz elképzelni, hogy ez a rítus tiszta szimbolikus műveletekből állt volna. Nagyon valószínű, hogy a ceremónia egy ember- és állatáldozatokkal megspékelt szörnyű vérontás színterét eredményezte."
A Mexikóvárostól 40 kilométerre, északi irányban fekvő Teotihuacan közel 700 évvel korábbra teszi az azték civilizációt. A város nevét - ami magyarul az Istenek Városa - az aztékoktól kapta, akik hiedelme szerint isteneik ezen a helyen születtek. A most feltárt sírkamra az ötödik terem, melyre a város terjeszkedésének köszönhetően az eredeti piramishoz hozzátoldott hét szintből az ötödiken bukkantak rá. A testek mellett kagyló nyakékek, pengék és lövő fegyverek, mint nyilak és dárdák hegyeit találták. Szugijama szerint a fegyverek valamint az erőteljes állatok maradványai a lefejezett testekkel együtt "egy szimbolikus csoportot alkotnak, mellyel az uralkodó hatalom kívánta jelezni kiszélesedő egyházi politikai erejét és talán a katonaság intézményének fontosságát".
Mike Smith a New York Állami Egyetem kutatója úgy véli, a lelet jelentősége abban rejlik, hogy viszonylag keveset tudunk Teotihuacan magas szintű politikai szervezettségéről. Ez mindamellett erős ellentmondást tükröz a korábbi elméletekkel, melyek szerint a mexikói civilizációk viszonylag békések és teokraták voltak ebben az időszakban. "Ez a második jelentős lelet, ami áldozat bemutatásokra utal Teotihuacanban" - mondta Smith. "Senki sem mondhatja hogy egyedi esetről lenne szó."
Azonban a kamrában találtak egy másik műalkotást is, ami komoly fejtörést okoz a régészeknek. A szóban forgó alkotás egy feltehetően maja emberi alakról készült mozaik, ami hatalmas kések középpontjában helyezkedik el. Művészi jegyei egyetlen mezoamerikai alkotásra sem hasonlítanak és politikai jelentőséggel bír, mivel némelyik késen megtalálható a tollas kígyó motívuma, ami a politikai hatósággal köthető össze. Egy másik sírkamra, amit a piramis ugyanezen szintjén találták meg 2002-ben, négy férfi maradványait tartalmazza. Az izotópos elemzések szerint a négyből két férfi a város lakója volt, míg a másik kettő idegen.
A mai Mexikó területén található piramis egy kriptájában pumák, farkasok és sasok maradványai mellett 12 emberi testre bukkantak, melyből tizet lefejeztek. A leletek az egykori város központi részéből, a Hold Piramisából kerültek elő. "Amit ezen az ásatáson találtunk az arra utal, hogy egyfajta halotti rituálé zajlott le a sírkamrában mielőtt megtöltötték volna" - magyarázta Szaburo Szugijama, a régészeti munkálatok koordinátora. "Nehéz elképzelni, hogy ez a rítus tiszta szimbolikus műveletekből állt volna. Nagyon valószínű, hogy a ceremónia egy ember- és állatáldozatokkal megspékelt szörnyű vérontás színterét eredményezte."
A Mexikóvárostól 40 kilométerre, északi irányban fekvő Teotihuacan közel 700 évvel korábbra teszi az azték civilizációt. A város nevét - ami magyarul az Istenek Városa - az aztékoktól kapta, akik hiedelme szerint isteneik ezen a helyen születtek. A most feltárt sírkamra az ötödik terem, melyre a város terjeszkedésének köszönhetően az eredeti piramishoz hozzátoldott hét szintből az ötödiken bukkantak rá. A testek mellett kagyló nyakékek, pengék és lövő fegyverek, mint nyilak és dárdák hegyeit találták. Szugijama szerint a fegyverek valamint az erőteljes állatok maradványai a lefejezett testekkel együtt "egy szimbolikus csoportot alkotnak, mellyel az uralkodó hatalom kívánta jelezni kiszélesedő egyházi politikai erejét és talán a katonaság intézményének fontosságát".
Mike Smith a New York Állami Egyetem kutatója úgy véli, a lelet jelentősége abban rejlik, hogy viszonylag keveset tudunk Teotihuacan magas szintű politikai szervezettségéről. Ez mindamellett erős ellentmondást tükröz a korábbi elméletekkel, melyek szerint a mexikói civilizációk viszonylag békések és teokraták voltak ebben az időszakban. "Ez a második jelentős lelet, ami áldozat bemutatásokra utal Teotihuacanban" - mondta Smith. "Senki sem mondhatja hogy egyedi esetről lenne szó."
Azonban a kamrában találtak egy másik műalkotást is, ami komoly fejtörést okoz a régészeknek. A szóban forgó alkotás egy feltehetően maja emberi alakról készült mozaik, ami hatalmas kések középpontjában helyezkedik el. Művészi jegyei egyetlen mezoamerikai alkotásra sem hasonlítanak és politikai jelentőséggel bír, mivel némelyik késen megtalálható a tollas kígyó motívuma, ami a politikai hatósággal köthető össze. Egy másik sírkamra, amit a piramis ugyanezen szintjén találták meg 2002-ben, négy férfi maradványait tartalmazza. Az izotópos elemzések szerint a négyből két férfi a város lakója volt, míg a másik kettő idegen.