Hunter

Excitonok gyorsíthatják a számítógépeket

A San Diegó-i Kalifornia Egyetem (UCSD) fizikusai egy rendkívül gyors integrált áramkört készítettek úgynevezett "exciton" kvázirészecskék alkalmazásával. A végeredmény egy új típusú, jóval gyorsabb számítógép lehet.

A felfedezésről a Nature Photonics szaklapban számoltak be. A tanulmányt tavaly nyáron már megelőzte egy exciton-alapú integrált áramkör (EXIC) bemutatója, ami 1,5 kelvinen (-271,65 Celsius-fokon) működött. Az EXIC hatékonyságának és gyorsaságának kulcsa az excitonok azon tulajdonságában rejlik, amivel egyszerre viselkednek fotonként és elektronként, így gyakorlatilag nincs szükség a fény elektronimpulzussá való átalakítására a logikai műveletek elvégzéséhez. Ilyen alacsony hőmérséklet azonban csak speciális kutatólaboratóriumokban állítható elő, ami jelentősen lekorlátozza az eszköz alkalmazási területeit.

A csapat legfrissebb bejelentése szerint sikerült közelebb hozni a realitáshoz a technikájukat, megalkottak ugyanis egy 125 kelvinen (-148 Celsius-fokon) is üzemeltethető áramkört. Ez a hőfok folyékony nitrogénnel viszonylag könnyen elérhető. "Célunk olyan hatékony excitonalapú eszközök előállítása, amik szobahőmérsékleten is képesek a működésre, és felválthatják az elektronikai eszközöket azokon a területeken, ahol fontos a nagy összekapcsolódási sebesség" - nyilatkozott a UCSD részéről Leonid Butov, a kutatócsoport vezetője. "Még mindig a fejlesztés korai szakában járunk. Csapatunk csak nemrég demonstrálta egy excitonokon alapuló tranzisztor alapelvét, a kutatás jelenleg is folyamatban van."

Az excitonok negatív töltésű elektron és pozitív töltésű "lyuk" párok, melyek fénnyel állíthatók elő egy félvezetőben, például gallium arzenidben. Amikor a félvezető fényt nyel el, az elektron és a lyuk újraegyesül, majd az elektron-lyuk páros, vagyis az exciton bomlani kezd és egy fényvillanás formájában kiereszti energiáját.

A tény hogy az excitonok fénnyé alakíthatók, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik az exciton-alapú eszközöket hagyományos optikai interfészekkel ellátott elektronikus társaiknál. Utóbbiak elektronokat használnak a számításokhoz, amiket utána fénnyé kell alakítani, hogy a kommunikációs eszközökben használhassák. "Tranzisztoraink a jeleket excitonokkal dolgozzák fel, amik elektromos feszültséggel kontrollálhatók akárcsak az elektronok, azonban ellentétben velük az áramkör kimeneténél fotonokká alakulnak" - magyarázta Butov. "Az exciton közvetlen fotonná válása lehetővé teszi a számítástechnika és a kommunikáció összekapcsolását."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • L3zl13 #22
    a: igaz, de ugyanakkor pár elektron <> elektron ÉS "lyuk" párosok amelyek a hír alapján speciális tulajdonságokkal rendelkeznek.
    b: ez nem tudom hogy jött ide, ráadásul ilyen formában nem is igaz

    A kapcsolási időt meg csak te hoztad fel. Nem szerepel sem a hírben, sem az én hozzászólásomban. Ha az oda vissza alakítást meg tudják spórolni (ahogy azt a hírben írják), akkor már pusztán a jelátviteli sebesség miatt is gyorsabb lehet egy ilyen technológián alapuló chip.
  • kvp #21
    magyar nyelv:

    a) pár elektron <> elektron pár
    b) az elektron többlet/elektron hiány párt hívják feszültségnek

    "nem jelenti azt, hogy az excitonokat felhasználva ... sem jelent sebességnövekedést"

    Az, hogy egyetlen félvezető rétegen valósították meg a 3 funkciót, még nem jelenti azt, hogy a vezérlést végző tranzisztor kapcsolási ideje rövidebb lenne, mint a hagyományos áramkörökön találhatóak. A jelátviteli sebesség lehet gyorsabb, de maga a kapcsolási idő nem. (kivéve ha mélyhűtik az elektronikát, de akkor a hagyományos rendszerek is képesek gyorsabban működni)
  • L3zl13 #20
    Nos nem értek annyira a témához, és pusztán a cikkben leírtak értelmezésére hagyatkozom, de ez alapján NEM elektron párok, hanem elektron és elektron hiány ("lyuk") páros együtt képezi az excitonokat.

    Az meg, hogy leírod, hogy hogyan lehetne ezeknek a működését megvalósítani x db különböző alkatrészből, amelyek használata valóban nem jelentene előrelépést, nem jelenti azt, hogy az excitonokat felhasználva (amelyek a hír szerint ezt a fény-elektron transzformációt nem külön machinációnak köszönhetően tudják megtenni, hanem pusztán természetükből adódóan, felteszem jóval egyszerűbb, olcsóbb, gyorsabb módon), sem jelent sebességnövekedést.
  • Sir Ny #19
    vagy Pheelébe.
  • Sanyix #18
    Remélhetőleg nem kerül omárék közelébe ez a exception vagy mi
  • Sir Ny #17
    hányszor égeted még le magad?
  • Szemjuel #16
    hányszor égeted még le magad?
  • kvp #15
    "gyakorlatilag nincs szükség a fény elektronimpulzussá való átalakítására"

    "Az excitonok negatív töltésű elektron és pozitív töltésű "lyuk" párok"

    Azert ez nekem elektronimpulzusnak tunik, csak eppen par darab elektronbol all, amit kulso elektromos mezovel lehet vezerelni. Gyakorlatilag egy napelem, egy tranzisztor es egy led csak egyetlen felvezeto retegben. A napelem resze elektronokat allit elo, amiket vagy hagynak rogton visszalakulni fennye vagy nem. Ez kb. egy folul napelem, alul led tomb felvezeto, ami a kulso feszultsegre vagy atviszi a bejovo fenyt vagy nem. Viszont az atalakitas miatt nem lehet gyorsabb mint egy hagyomanyos tranzisztor.
  • Komolytalan #14
    Aláraksz 1 deszkát (hőszigetelő), és beborítod egy lavórral (fény nem hatol át rajta). Mivel a holdon nincs légkör, ezért semmi se lesz ami a lavór hőjét az eszközhöz vezesse, ezért az marad kb -270 fokos.
  • L3zl13 #13
    Ugyanazt a hírt olvastuk?

    "gyorsaságának kulcsa az excitonok azon tulajdonságában rejlik, amivel egyszerre viselkednek fotonként és elektronként, így gyakorlatilag nincs szükség a fény elektronimpulzussá való átalakítására"