Hunter
A Hold kráterei a leghidegebbek a Naprendszerben?
A Naprendszer leghidegebb területe közelebb lehet mint gondoltuk. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) új adatai szerint a Hold déli sarkvidékén elhelyezkedő, örökös árnyékba húzódott kráterek még a Plútónál, vagy a Naprendszer peremén elhelyezkedő objektumoknál is hidegebbek lehetnek.
A napokban bejelentett első méréssorozat az LRO Diviner Holdi Radiométeres Kísérlete, a holdfelszín első átfogó hőmérsékleti felmérése megállapította, hogy a napfénytől tartósan elzárt kráterekben, ahol a tudósok vízjeget is sejtenek, a vártnál is extrémebb hőmérséklet uralkodik. "A Diviner -238 Celsius-fok alatti legkisebb nappali hőmérsékletet rögzített a kráterek egyes területein" - nyilatkozott a méréseket felügyelő David Paige, a UCLA bolygótudományok professzora. "Ezek a rendkívül alacsony hőmérsékleti értékek ismereteink szerint a Naprendszerben mért legalacsonyabb hőmérsékletek közé tartoznak, beleértve a Plútó felszínét is."
Ez a kijelentés furcsán hangozhat a Naphoz jóval közelebb elhelyezkedő Hold esetében, mégsem érte váratlanul a bolygótudósokat, akik szerint a Merkúr északi és déli sarkánál még ennél is alacsonyabb hőmérsékleti értékek uralkodhatnak. "Nem a Naptól való távolság a döntő, hanem a tény, hogy olyan területek vannak a Hold és a Merkúr sarkainál, amik soha nem látják a Napot, így soha nem is melegíti fel őket a napfény" - magyarázta Alan Boss, a washingtoni Carnegie Intézet tudósa a SPACE.com-nak adott interjújában. "Az egyetlen hő, amit kaphatnak, az alattuk meghúzódó kőzetrétegekből érkezik, amiket csupán a kialakuláskor keletkezett hőmaradvány, vagy a belső radioaktív bomlás hője fűthet. Akárhogy is, a környező kőzetek még mindig túl hidegek, mivel a Nap hője nélkül maguk is -263 Celsius-fokos hideget sugároznak magukból."
A Hold déli féltekéjének a Diviner által elkészített nappali (balra) és éjszakai hőtérképe kelvinben
A jégvilágról kapott hírek alátámasztják az elképzelést, mely szerint ezek a kráterek vízjeget rejtenek magukban, ami a jövő holdbázisainak egy alapvető feltétele lenne, a jégből ugyanis ivóvizet, vagy üzemanyagokhoz használható hidrogént nyerhetnének ki.
A Hold felszínének hőmérséklete az évszakokkal változik, amit az LRO tervezett egyéves küldetése során a Diviner nyomon fog követni. A műholdat június 18-án indították útjára, amihez egy kísérőt is kapott, az LCROSS (Holdkráter Megfigyelő és Érzékelő Műhold) az egyik tartósan árnyékkal borított kráterbe, a Cabeus A-ba fog becsapódni október 9-én, hogy a keletkezett törmelékben víz jelei után kutathassanak.
A napokban bejelentett első méréssorozat az LRO Diviner Holdi Radiométeres Kísérlete, a holdfelszín első átfogó hőmérsékleti felmérése megállapította, hogy a napfénytől tartósan elzárt kráterekben, ahol a tudósok vízjeget is sejtenek, a vártnál is extrémebb hőmérséklet uralkodik. "A Diviner -238 Celsius-fok alatti legkisebb nappali hőmérsékletet rögzített a kráterek egyes területein" - nyilatkozott a méréseket felügyelő David Paige, a UCLA bolygótudományok professzora. "Ezek a rendkívül alacsony hőmérsékleti értékek ismereteink szerint a Naprendszerben mért legalacsonyabb hőmérsékletek közé tartoznak, beleértve a Plútó felszínét is."
Ez a kijelentés furcsán hangozhat a Naphoz jóval közelebb elhelyezkedő Hold esetében, mégsem érte váratlanul a bolygótudósokat, akik szerint a Merkúr északi és déli sarkánál még ennél is alacsonyabb hőmérsékleti értékek uralkodhatnak. "Nem a Naptól való távolság a döntő, hanem a tény, hogy olyan területek vannak a Hold és a Merkúr sarkainál, amik soha nem látják a Napot, így soha nem is melegíti fel őket a napfény" - magyarázta Alan Boss, a washingtoni Carnegie Intézet tudósa a SPACE.com-nak adott interjújában. "Az egyetlen hő, amit kaphatnak, az alattuk meghúzódó kőzetrétegekből érkezik, amiket csupán a kialakuláskor keletkezett hőmaradvány, vagy a belső radioaktív bomlás hője fűthet. Akárhogy is, a környező kőzetek még mindig túl hidegek, mivel a Nap hője nélkül maguk is -263 Celsius-fokos hideget sugároznak magukból."
A Hold déli féltekéjének a Diviner által elkészített nappali (balra) és éjszakai hőtérképe kelvinben
A jégvilágról kapott hírek alátámasztják az elképzelést, mely szerint ezek a kráterek vízjeget rejtenek magukban, ami a jövő holdbázisainak egy alapvető feltétele lenne, a jégből ugyanis ivóvizet, vagy üzemanyagokhoz használható hidrogént nyerhetnének ki.
A Hold felszínének hőmérséklete az évszakokkal változik, amit az LRO tervezett egyéves küldetése során a Diviner nyomon fog követni. A műholdat június 18-án indították útjára, amihez egy kísérőt is kapott, az LCROSS (Holdkráter Megfigyelő és Érzékelő Műhold) az egyik tartósan árnyékkal borított kráterbe, a Cabeus A-ba fog becsapódni október 9-én, hogy a keletkezett törmelékben víz jelei után kutathassanak.