Berta Sándor
A jövő az intelligens ruháké
A mobil eszközök kezelése még mindig nem elég egyszerű és intuitív. A megoldást Thad Starner szerint a ruhákba integrálható számítógépek jelenthetik.
Thad Starner, a wearable computing egyik úttörője. A szakember nemrég az intelligens ruhákról rendezett linzi nemzetközi szimpózium (ISWC) vendége volt. A számítógépes rendszerek az elmúlt években egyre kisebbek lettek és jobban beépíthetők a mobil készülékekbe. A különböző informatikai megoldások szép csendben a mindennapok részeivé váltak. Elég csak az okostelefonokra, az autókba szerelt navigációs rendszerekre vagy a netbookokra gondolni.
Azonban minden fejlődés ellenére van még egy komoly probléma: ezek az eszközök még közel sem nevezhetők könnyen kezelhetőnek. Thad Starner tudós szintén ezt nevezte a legnagyobb hiányosságnak. A megoldást a mobiltelefonok vagy miniatűr számítógépek ruhákba integrálása jelentheti. Starner maga is egyik létrehozója a minden esztendőben máshol megrendezendő ISWC-nek. A szakember főállásban a Georgia Tech's College of Computing professzora és a Contextual Computing Group vezetője.
Az ő mottója "a számítástechnika bárhol és bármikor" és mindent elkövet azért, hogy ez mielőbb meg is valósíthasson. Az egyik legszembetűnőbb jellegzetessége, hogy már 15 éve egy HUD-dal járja a világot. A szemüvegére erősített miniatűr kijelző nélkül szinte el sem hagyja a házát. A képernyőn minden számára fontos adat, információ és kép azonnal megjelenik. A rendszer alapját képező számítógépet a zsebében hordja és a Handkey cég Twiddler minibillentyűzetével kezeli.
A wearable computing fogalom az 1980-as években Steve Mann és más kutatók kísérleteinek köszönhetően vált ismertté. Akkor még az volt a cél, hogy az ember-gép interakció egy formáját fejlesszék ki és hogy az emberek bármikor elérhessék a testükön hordozott, kisméretű számítógépeiket.
"Ma már a mobiltelefonoknak, az MP3-lejátszóknak vagy éppen a digitális kameráknak köszönhetően bárhol fellelhetők ezek a készülékek. Most azonban tovább kell mennünk egy lépéssel, ugyanis van egy komoly problémánk ezeknek az eszközöknek a kezelésével kapcsolatban és ezt figyelemnek hívják. Ha tíz másodpercnél tovább tart a táskámban egy okostelefon megtalálása, akkor minden bizonnyal a beszélgetés közben nem fogok feljegyezni a határidőnaplómba egy fontos időpontot. A keresési folyamat ugyanis félbeszakítja az eszmecserét. Ugyanez a gond akkor is, amikor valaki a vezetés közben SMS-ezik vagy mobiltelefonál és balesetet okoz. A kezelőfelületek egyszerűen rosszak. Általában kisméretű kijelzők, apró billentyűkkel. A kezelésük egyszerűen túl sok figyelmet követel meg" - jelentette ki Starner.
"A mérnökök eddig főleg azzal foglalkoztak, hogy miként lehet hordozhatóvá tenni a számítógépeket. Ahhoz azonban, hogy az elektronikát és a szenzorokat integrálhassák a ruhákba, szükségünk van a divattervezők tudására. Itt már nem elsősorban hardvertechnológiákról van szó, hanem arról, hogy miként készíthetünk az áramot vezető textíliákat, amelyek ráadásul moshatók és nem mennek azonnal tönkre" - tette hozzá a szakember. A fő problémát az jelenti, hogy a ruhatervezők és a számítógépes fejlesztők eddig nem igazán dolgoztak együtt. Ez az oka annak, hogy a több évtizedes elképzelések és ígéretek ellenére alig lehet vásárolni a boltokban intelligens ruhákat.
Starner mindenesetre a diákjaival és két tervezővel együtt olyan textilinterfészeken dolgozik, amelyek legalább annyira könnyen kezelhetők, mint a grafikus felületekre. Ezeknek a segítségével könnyen lehet majd irányítani akár okostelefonokat vagy más mobil eszközöket. "Mi tudósok foglalkozunk az elektronikával és a programozással. A tervezők viszont tudják, hogy hogyan kell varrni és hímezni, valamint, hogy miként lesz valakinek egy ruha előnyös. S ez utóbbi a valóban nehéz dolog" - szögezte le az amerikai szakember.
Thad Starner, a wearable computing egyik úttörője. A szakember nemrég az intelligens ruhákról rendezett linzi nemzetközi szimpózium (ISWC) vendége volt. A számítógépes rendszerek az elmúlt években egyre kisebbek lettek és jobban beépíthetők a mobil készülékekbe. A különböző informatikai megoldások szép csendben a mindennapok részeivé váltak. Elég csak az okostelefonokra, az autókba szerelt navigációs rendszerekre vagy a netbookokra gondolni.
Azonban minden fejlődés ellenére van még egy komoly probléma: ezek az eszközök még közel sem nevezhetők könnyen kezelhetőnek. Thad Starner tudós szintén ezt nevezte a legnagyobb hiányosságnak. A megoldást a mobiltelefonok vagy miniatűr számítógépek ruhákba integrálása jelentheti. Starner maga is egyik létrehozója a minden esztendőben máshol megrendezendő ISWC-nek. A szakember főállásban a Georgia Tech's College of Computing professzora és a Contextual Computing Group vezetője.
Az ő mottója "a számítástechnika bárhol és bármikor" és mindent elkövet azért, hogy ez mielőbb meg is valósíthasson. Az egyik legszembetűnőbb jellegzetessége, hogy már 15 éve egy HUD-dal járja a világot. A szemüvegére erősített miniatűr kijelző nélkül szinte el sem hagyja a házát. A képernyőn minden számára fontos adat, információ és kép azonnal megjelenik. A rendszer alapját képező számítógépet a zsebében hordja és a Handkey cég Twiddler minibillentyűzetével kezeli.
A wearable computing fogalom az 1980-as években Steve Mann és más kutatók kísérleteinek köszönhetően vált ismertté. Akkor még az volt a cél, hogy az ember-gép interakció egy formáját fejlesszék ki és hogy az emberek bármikor elérhessék a testükön hordozott, kisméretű számítógépeiket.
"Ma már a mobiltelefonoknak, az MP3-lejátszóknak vagy éppen a digitális kameráknak köszönhetően bárhol fellelhetők ezek a készülékek. Most azonban tovább kell mennünk egy lépéssel, ugyanis van egy komoly problémánk ezeknek az eszközöknek a kezelésével kapcsolatban és ezt figyelemnek hívják. Ha tíz másodpercnél tovább tart a táskámban egy okostelefon megtalálása, akkor minden bizonnyal a beszélgetés közben nem fogok feljegyezni a határidőnaplómba egy fontos időpontot. A keresési folyamat ugyanis félbeszakítja az eszmecserét. Ugyanez a gond akkor is, amikor valaki a vezetés közben SMS-ezik vagy mobiltelefonál és balesetet okoz. A kezelőfelületek egyszerűen rosszak. Általában kisméretű kijelzők, apró billentyűkkel. A kezelésük egyszerűen túl sok figyelmet követel meg" - jelentette ki Starner.
"A mérnökök eddig főleg azzal foglalkoztak, hogy miként lehet hordozhatóvá tenni a számítógépeket. Ahhoz azonban, hogy az elektronikát és a szenzorokat integrálhassák a ruhákba, szükségünk van a divattervezők tudására. Itt már nem elsősorban hardvertechnológiákról van szó, hanem arról, hogy miként készíthetünk az áramot vezető textíliákat, amelyek ráadásul moshatók és nem mennek azonnal tönkre" - tette hozzá a szakember. A fő problémát az jelenti, hogy a ruhatervezők és a számítógépes fejlesztők eddig nem igazán dolgoztak együtt. Ez az oka annak, hogy a több évtizedes elképzelések és ígéretek ellenére alig lehet vásárolni a boltokban intelligens ruhákat.
Starner mindenesetre a diákjaival és két tervezővel együtt olyan textilinterfészeken dolgozik, amelyek legalább annyira könnyen kezelhetők, mint a grafikus felületekre. Ezeknek a segítségével könnyen lehet majd irányítani akár okostelefonokat vagy más mobil eszközöket. "Mi tudósok foglalkozunk az elektronikával és a programozással. A tervezők viszont tudják, hogy hogyan kell varrni és hímezni, valamint, hogy miként lesz valakinek egy ruha előnyös. S ez utóbbi a valóban nehéz dolog" - szögezte le az amerikai szakember.