SG.hu·
A H1N1 két arca
A sertés influenza, a H1N1, amit a sajtóban ma már inkább újinfluenza néven emlegetnek, nem vált olyan súlyossá, mint azt az első hullám után sokan feltételezték, azonban az északi féltekén megindult a járvány második, őszi hulláma, a vírus pedig két különböző mérvű fenyegetést hordoz.
Bár a H1N1 legtöbbször csak enyhe lefolyású megbetegedéseket okoz, a becslések szerint az esetek valamivel kevesebb, mint 1 százalékában egy nagyon gyors lefolyású, halálos kórként tombolja ki magát. A szakértők, akik múlt héten adtak egymásnak találkozót a kanadai Winipegben, arra figyelmeztetnek, hogy az utóbbi esetek eláraszthatják a kórházakat.
"Ezek voltak a legbetegebb emberek, akiket valaha láttam" - mondta Anand Kumar, a helyi Manitoba Egyetem intenzív ápolási szakértője. Kanada az elsők között volt, ahol a kór felütötte a fejét, Kumar maga is több súlyos esetnél segédkezett júniusban, főként fiatalok kezelésében véve részt. "Ez a járvány olyan mintha két külön betegség lenne" - mondta. "Vagy csak néhány napos otthoni lábadozást igényel, vagy kórházi ápolást, amiben gyakran az intenzív osztályt is be kell vonni, nincs középút."
A déli féltekén a kórházi esetek 15-33 százaléka került át az intenzív osztályra az elmúlt két hónapban. "Ez rendkívül magas egy influenzához képest" - mondta Richard Wenzel, a richmondi Virginia Nemzetközösségi Egyetem szakértője. "Ha ez az influenza súlyossá válik, akkor az életveszélyes."
A fent említett súlyos esetekben a vírus gyors ütemben semmisíti meg a tüdő léghólyagjait (alveolus), ahol a gázcsere zajlik, sokszor akut légzőszervi distressz szindrómát (ARDS) idézve elő, ami az esetek felénél halállal végződik. Antoine Flahault, a franciaországi Rennes-i Közegészségügyi Főiskola tanára az elmúlt télen Mauritiuson és Új-Kaledóniában végzett kutatásai alapján megállapította, hogy a H1N1 százszor gyakrabban okoz ARDS-t, mint a hagyományos influenza.
A H1N1 tüdőre kifejtett közvetlen vírusos hatása szöges ellentétben áll a SARS-éval, és a madárinfluenzáéval, amik főként egy túlzott, az egész testet felölelő immunreakciót váltanak ki, tette hozzá Kwok Yung Yuen, a Hong Kongi Egyetem szakértője. Hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú a H1N1 korai elnyomása az ellene kifejlesztett vakcinákkal; ehhez persze egészen kezdeti stádiumban kellene felismerni a betegséget.
Ki kaphatja el a H1N1 súlyos válfaját? Kumar több kórházat átölelő tanulmánya hamarosan fényt deríthet a kérdésre. Az előzetes eredmények szerint a súlyosság összefüggésben áll a HLA-val (Human Leukocyte Antigen), melynek molekulái változatossága határozza meg, kinek-kinek milyen az immunrendszere. Ezek az antigének teszik lehetővé, hogy az immunrendszer megkülönböztesse a saját és idegen struktúrákat, ezáltal nagy szerepet játszik a transzplantációknál is. Kumar szerint viszont ugyanez a rendszer okozhatja, hogy az influenza egyes etnikai csoportokra súlyosabban hat, miközben másoknál nem sokkal több egy egyszerű megfázásnál.
Bár a H1N1 legtöbbször csak enyhe lefolyású megbetegedéseket okoz, a becslések szerint az esetek valamivel kevesebb, mint 1 százalékában egy nagyon gyors lefolyású, halálos kórként tombolja ki magát. A szakértők, akik múlt héten adtak egymásnak találkozót a kanadai Winipegben, arra figyelmeztetnek, hogy az utóbbi esetek eláraszthatják a kórházakat.
"Ezek voltak a legbetegebb emberek, akiket valaha láttam" - mondta Anand Kumar, a helyi Manitoba Egyetem intenzív ápolási szakértője. Kanada az elsők között volt, ahol a kór felütötte a fejét, Kumar maga is több súlyos esetnél segédkezett júniusban, főként fiatalok kezelésében véve részt. "Ez a járvány olyan mintha két külön betegség lenne" - mondta. "Vagy csak néhány napos otthoni lábadozást igényel, vagy kórházi ápolást, amiben gyakran az intenzív osztályt is be kell vonni, nincs középút."A déli féltekén a kórházi esetek 15-33 százaléka került át az intenzív osztályra az elmúlt két hónapban. "Ez rendkívül magas egy influenzához képest" - mondta Richard Wenzel, a richmondi Virginia Nemzetközösségi Egyetem szakértője. "Ha ez az influenza súlyossá válik, akkor az életveszélyes."
A fent említett súlyos esetekben a vírus gyors ütemben semmisíti meg a tüdő léghólyagjait (alveolus), ahol a gázcsere zajlik, sokszor akut légzőszervi distressz szindrómát (ARDS) idézve elő, ami az esetek felénél halállal végződik. Antoine Flahault, a franciaországi Rennes-i Közegészségügyi Főiskola tanára az elmúlt télen Mauritiuson és Új-Kaledóniában végzett kutatásai alapján megállapította, hogy a H1N1 százszor gyakrabban okoz ARDS-t, mint a hagyományos influenza.
A H1N1 tüdőre kifejtett közvetlen vírusos hatása szöges ellentétben áll a SARS-éval, és a madárinfluenzáéval, amik főként egy túlzott, az egész testet felölelő immunreakciót váltanak ki, tette hozzá Kwok Yung Yuen, a Hong Kongi Egyetem szakértője. Hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú a H1N1 korai elnyomása az ellene kifejlesztett vakcinákkal; ehhez persze egészen kezdeti stádiumban kellene felismerni a betegséget.Ki kaphatja el a H1N1 súlyos válfaját? Kumar több kórházat átölelő tanulmánya hamarosan fényt deríthet a kérdésre. Az előzetes eredmények szerint a súlyosság összefüggésben áll a HLA-val (Human Leukocyte Antigen), melynek molekulái változatossága határozza meg, kinek-kinek milyen az immunrendszere. Ezek az antigének teszik lehetővé, hogy az immunrendszer megkülönböztesse a saját és idegen struktúrákat, ezáltal nagy szerepet játszik a transzplantációknál is. Kumar szerint viszont ugyanez a rendszer okozhatja, hogy az influenza egyes etnikai csoportokra súlyosabban hat, miközben másoknál nem sokkal több egy egyszerű megfázásnál.