Napi Online
Madárinfluenza: 300 ezer szárnyast ölnek le itthon
Bács-Kiskun megyében madárinfluenza gyanúja miatt közel háromezer libát öltek le, de a környéken százszor ennyi baromfira vár hasonló sors. Magyarországon eddig csak vadmadarakban észlelték ezt a megbetegedést.
A nagyobb mértékű elhullást már múlt hét kedden észlelték, az első hivatalos közlés csütörtökön történt. Fennáll annak a gyanúja, hogy a háziszárnyas-állományban Magyarországon megjelent a madárinfluenza emberre is veszélyes változata, a H5N1 - közölte Brüsszelben Süth Miklós főállatorvos. A közrádió beszámolója szerint Süth elmondta: az első tesztek szerint a H5-ös vírustörzs erősen fertőző fajtájáról van szó, az N1-es alcsoport jelenlétéről azonban csak az angliai laboratóriumi vizsgálatok után lehet biztosabbat tudni.
Az országos főállatorvos helyettese, Bognár Lajos Budapesten később így fogalmazott: Magyarországon is kimutatták a madárinfluenzát háziszárnyasokban. Hozzátette: a laboratóriumi vizsgálatok szerint Kiskunmajsa Bodoglár településrészében elpusztult libák hordozták a H5, nagy fertőzőképességű madárinfluenza vírust. Ez csütörtökön vált bizonyossá, és pénteken erősítette meg a gyanút a vizsgáló laboratórium. A 3300 ludat tartó telepen kedden észleltek nagyobb mértékű elhullást, ekkor 631 állat pusztult el. Ezt követően döntöttek úgy az illetékes hatóságok, hogy a tenyészetet teljes egészében leölik, ami szerdán meg is történt.
Süth Miklós csütörtökön Brüsszelben az uniós főállatorvosok értekezletén már bejelentette, hogy madárinfluenza-gyanús eseteket észleltek Magyarország déli részén. Ezt követően rendelték el a szükséges intézkedéseket az érintett régióban. Már a laboratóriumi vizsgálati eredmény ismerete nélkül megtették a szükséges intézkedéseket - mondta Süth, aki szerint így a közeli napokban megközelítően 300 ezer háziszárnyast kell majd leölni egy kilométeres körzetben, jövő szerda estig. Az állatokat részben úgynevezett zárt vágással, vágóhídon ölik le, illetve széndioxiddal pusztítják el őket.
A kereskedelemben lévő tojás és hús biztonságos, és annak sem áll fenn a veszélye, hogy emberi fertőzés történjék - közölte a szakember. Bognár szerint az még nem nyert megerősítést, hogy a H5N1, azaz az emberre is veszélyes vírustörzsről van-e szó, ezt még Angliában, a kontroll laboratóriumban vizsgálják. Bognár Lajos elmondta: egy családi gazdaság állattartó telepén egy háromezer állatot számláló tenyészetben fordult elő a H5 vírus.
Három kilométeres védőkörzetet alakítottak ki Kiskunamjsa Bodoglár településrésze körül, majd elrendelték a tíz kilométeres megfigyelési körzet kijelölését is. Emellett kijelöltek egy "A" területet Kisköröstől a Tisza vonaláig, ahol elrendelték a baromfiak zárt helyen tartását, amit felválthat a madárháló alatti tartás. A "B" terület Bács-Kiskun és Csongrád megye puffer zóna, amely a veszélyeztetett területet választja el a vírusmentes térségektől.
Kedd 24 óráig teljes élőállat- és tenyésztojás-szállítási tilalom van érvényben az "A" és a "B" területen. Jövő hét kedd 24 órától az unió 2006/135-ös bizottsági határozatának megfelelően az illetékes állategészségügyi állomás engedélyezheti az élőállatok szállítását az "A" és a "B" területen. A védő- és megfigyelési körzetből csak az állategészségügyi állomás által kijelölt vágóhidakra lehet élőállatot szállítani vágásra a zárlat feloldásáig. A hatósági intézkedések betartását négy-négy hatósági állatorvos ellenőrzi Csongrád és Békés megyéből, valamint további tíz hatósági állatorvost rendelnek ki az intézkedések betartatására Bács-Kiskun megyéből.
Az országos főállatorvos-helyettes közölte: a fertőzött állatokkal kapcsolatba került embereket védőoltással látja el az ÁNTSZ. A zónákban nincs személyi korlátozás, kivéve a járványelfojtó intézkedések helyszíneit. Dr. Bognár Lajos közölte: egyelőre nem tudják megállapítani, hogy a betegséget honnan hurcolták be az állattartó telepre. A járvány megfékezésével kapcsolatos intézkedéseket valamennyi érintett gazdálkodónak végre kell hajtania - hangsúlyozta Bognár. Kárukat az állam 100 százalékosan megtéríti. A háromszázezres leölendő állatállományban liba és kacsa egyaránt van, a többségük kacsa.
Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója elmondta: jelentős fogyasztás-visszaeséssel számolnak, bár szerinte az nem éri el a múlt év végi nagyságrendet, amikor rövid ideig 40 százalékos csökkenést is tapasztaltak a szakemberek. Az igazgató a károk mértékéről még nem tudott pontos felvilágosítást adni. Az országos főállatorvos helyettese szerint a károk felmérése folyamatban van.
A nagyobb mértékű elhullást már múlt hét kedden észlelték, az első hivatalos közlés csütörtökön történt. Fennáll annak a gyanúja, hogy a háziszárnyas-állományban Magyarországon megjelent a madárinfluenza emberre is veszélyes változata, a H5N1 - közölte Brüsszelben Süth Miklós főállatorvos. A közrádió beszámolója szerint Süth elmondta: az első tesztek szerint a H5-ös vírustörzs erősen fertőző fajtájáról van szó, az N1-es alcsoport jelenlétéről azonban csak az angliai laboratóriumi vizsgálatok után lehet biztosabbat tudni.
Az országos főállatorvos helyettese, Bognár Lajos Budapesten később így fogalmazott: Magyarországon is kimutatták a madárinfluenzát háziszárnyasokban. Hozzátette: a laboratóriumi vizsgálatok szerint Kiskunmajsa Bodoglár településrészében elpusztult libák hordozták a H5, nagy fertőzőképességű madárinfluenza vírust. Ez csütörtökön vált bizonyossá, és pénteken erősítette meg a gyanút a vizsgáló laboratórium. A 3300 ludat tartó telepen kedden észleltek nagyobb mértékű elhullást, ekkor 631 állat pusztult el. Ezt követően döntöttek úgy az illetékes hatóságok, hogy a tenyészetet teljes egészében leölik, ami szerdán meg is történt.
Süth Miklós csütörtökön Brüsszelben az uniós főállatorvosok értekezletén már bejelentette, hogy madárinfluenza-gyanús eseteket észleltek Magyarország déli részén. Ezt követően rendelték el a szükséges intézkedéseket az érintett régióban. Már a laboratóriumi vizsgálati eredmény ismerete nélkül megtették a szükséges intézkedéseket - mondta Süth, aki szerint így a közeli napokban megközelítően 300 ezer háziszárnyast kell majd leölni egy kilométeres körzetben, jövő szerda estig. Az állatokat részben úgynevezett zárt vágással, vágóhídon ölik le, illetve széndioxiddal pusztítják el őket.
A kereskedelemben lévő tojás és hús biztonságos, és annak sem áll fenn a veszélye, hogy emberi fertőzés történjék - közölte a szakember. Bognár szerint az még nem nyert megerősítést, hogy a H5N1, azaz az emberre is veszélyes vírustörzsről van-e szó, ezt még Angliában, a kontroll laboratóriumban vizsgálják. Bognár Lajos elmondta: egy családi gazdaság állattartó telepén egy háromezer állatot számláló tenyészetben fordult elő a H5 vírus.
Három kilométeres védőkörzetet alakítottak ki Kiskunamjsa Bodoglár településrésze körül, majd elrendelték a tíz kilométeres megfigyelési körzet kijelölését is. Emellett kijelöltek egy "A" területet Kisköröstől a Tisza vonaláig, ahol elrendelték a baromfiak zárt helyen tartását, amit felválthat a madárháló alatti tartás. A "B" terület Bács-Kiskun és Csongrád megye puffer zóna, amely a veszélyeztetett területet választja el a vírusmentes térségektől.
Kedd 24 óráig teljes élőállat- és tenyésztojás-szállítási tilalom van érvényben az "A" és a "B" területen. Jövő hét kedd 24 órától az unió 2006/135-ös bizottsági határozatának megfelelően az illetékes állategészségügyi állomás engedélyezheti az élőállatok szállítását az "A" és a "B" területen. A védő- és megfigyelési körzetből csak az állategészségügyi állomás által kijelölt vágóhidakra lehet élőállatot szállítani vágásra a zárlat feloldásáig. A hatósági intézkedések betartását négy-négy hatósági állatorvos ellenőrzi Csongrád és Békés megyéből, valamint további tíz hatósági állatorvost rendelnek ki az intézkedések betartatására Bács-Kiskun megyéből.
Az országos főállatorvos-helyettes közölte: a fertőzött állatokkal kapcsolatba került embereket védőoltással látja el az ÁNTSZ. A zónákban nincs személyi korlátozás, kivéve a járványelfojtó intézkedések helyszíneit. Dr. Bognár Lajos közölte: egyelőre nem tudják megállapítani, hogy a betegséget honnan hurcolták be az állattartó telepre. A járvány megfékezésével kapcsolatos intézkedéseket valamennyi érintett gazdálkodónak végre kell hajtania - hangsúlyozta Bognár. Kárukat az állam 100 százalékosan megtéríti. A háromszázezres leölendő állatállományban liba és kacsa egyaránt van, a többségük kacsa.
Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója elmondta: jelentős fogyasztás-visszaeséssel számolnak, bár szerinte az nem éri el a múlt év végi nagyságrendet, amikor rövid ideig 40 százalékos csökkenést is tapasztaltak a szakemberek. Az igazgató a károk mértékéről még nem tudott pontos felvilágosítást adni. Az országos főállatorvos helyettese szerint a károk felmérése folyamatban van.