Leggyakrabban használt szavaink között a rövidek, mint az "én", az "egy", és az "a, az" viszik a prímet. Egy tanulmány szerint nem mi vagyunk az egyetlenek, akik a kommunikációban ezt a fajta hatékonyságot céloztuk meg.

A skóciai Aberdeen Egyetem delfinekkel kapcsolatos tanulmánya elsőként ad bizonyítékot arra, hogy egy másik faj is követi az emberi nyelvet meghatározó alapvető szabályt, a George Kingsley Zipf által meghatározott "rövidség elvét", amit nyelvi gazdaságosságként is emlegetnek.

A kutatás, ami csupán egy része a kommunikáció fejlődésének megismerését célzó átfogó tanulmánynak egyben arra is utal, hogy az emberek nem annyira különlegesek, mint amennyire hinni szeretnék. "Közvetve ez elárul rólunk valamit" - mondta David Lusseau, az egyetem egyik viselkedési ökológusa. "Nagy általánosságban segít megértenünk, hogyan jutottunk el erre a komplexitási szintre, és megválaszolni, vajon csak egy korlátozott út vezet ennek eléréséhez, vagy több különböző módon is elérhető?"

Lusseau és kollégája, Ramon Ferrer-i-Cancho a komplex kommunikációs rendszerek fejlődésének megismeréséhez a delfineket választotta tanulmányuk alanyául, mivel ezek az állatok már rég, körülbelül 65 millió évvel ezelőtt elváltak az emberektől az evolúció útvesztőjében, és agyuk is másként épül fel, mint a miénk. Ugyanakkor a delfinek kommunikációja meglepően fejlett, a különböző hangok mellett ismereteink szerint megközelítőleg 30 nem vokális viselkedési sémával kommunikálnak.

Például ha egy delfin bemutat egy oldalszaltót vagy egy sorozatot ebből a mozdulatból, akkor a csapat többi tagja abba hagyja addigi tevékenységét és valami mással kezdenek foglalkozni. A tudósok nem tudják biztosan, hogy ez a mozdulat egy vágyat, vagy egy utasítást fejez-e ki, az üzenet azonban eljut a többiekhez. A kutatók lebontották ezt a 30 viselkedést egyedi egységekké. Egy oldalszaltóhoz például a delfinnek fel kell ugrania és az oldalára kell érkeznie, ami összesen két viselkedési egység. Vannak három vagy négy egységből összetevődő mozgások is, míg egy egyszerű forgás csak egy egységet foglal magába, akárcsak a szándékos levegő kifújás a részlegesen zárt orrnyíláson.


Több száz órányi megfigyelés és elemzés után a tudósok megállapították, hogy a delfinek sokkal gyakrabban alkalmazzák az egyszerű, egy mozdulatból álló kommunikációt, mint a bonyolultabb, több fázisú műveleteket. A tudósok ezt a rövidség elvének nevezik, ami minden emberi nyelvben jelen van. "Minél többet akarunk elmondani valamiről, annál rövidebben akarjuk megtenni, így csökkenthetjük a kommunikáció idejét" - mondta Lusseau, aki más hasonlóságok után is kutat az emberek és a delfinek kommunikációs rendszerei között. "A hallgató megpróbálja a lehető legkisebb erőfeszítéssel megérteni azt, amit mondanak neki. A beszélő ugyancsak a lehető legkisebb erőfeszítést igyekszik kifejteni a kommunikációhoz."

Korábban a tudósok soha nem dokumentálták a rövidség elvét más fajoknál, Brenda McCowan viselkedéskutató azonban gyanítja, hogy nem csak az emberekre és a delfinekre jellemző az alkalmazása. Véleménye szerint a kommunikációs rendszereknek egyszerűen strukturáltaknak kell lenniük, hogy működjenek. "Ez a tanulmány hozzájárul ahhoz az egyre növekvő adathalmazhoz, ami szerint az ember nem annyira különleges, mint korábban gondolták, és mélyen gyökerező hasonlóságokkal rendelkezünk viselkedésünkben és kommunikációnkban más állatokkal" - mondta McCowan a davisi Kalifornia Egyetem munkatársa.