Hunter

Bemutatkozott a Mars500 európai csapata

5600 jelentkezőből négyen maradtak állva azon a válogatáson, ami egy 105 napos orosz-európai szimulált Mars-küldetés résztvevőit hivatott összeszedni. A négy európai férfit, akik közül végül ketten csatlakoznak jövő márciusban az orosz kiválasztottakhoz, pénteken mutatták be a médiának Párizsban, az Európai Űrügynökség (ESA) főhadiszállásán.

Az európai válogatás nem kevesebb mint 5600 fővel indult. "Ez a négy férfi rendkívüli motiváltságról tett tanúbizonyságot" - nyilatkozott Jennifer Ngo-Anh, a Mars500 európai programigazgatója. "Természetesen kalandvágyók és ambiciózusak, ugyanakkor nem túlzottan versengők. Bizonyították, hogy remek csapatjátékosok, ami tökéletes jelöltté teszi őket a tanulmányhoz"

A négy továbbjutó kéthónapos kiképzésen vesz részt a küldetés megkezdése előtt, majd négyükből ketten csatlakoznak az elsődleges legénységhez, ami eddig négy orosz tagot számlál. A másik két fő tartalékként szolgál arra az esetre, ha valamilyen okból az utolsó pillanatban be kellene ugorni valamelyik "Mars utazó" helyére. A hatfős csapat egy speciálisan kialakított létesítményben, teljes elszigeteltségben tölti majd napjait. Az ESA Emberi Űrrepülési Direktorátusa és az Orosz Biomedikai Problémák Intézetének közös programjában a legénység úgy tevékenykedik, eszik, alszik és dolgozik, mintha egy bolygóközi űrhajó fedélzetén lennének. A 105 napos próba csak az előzetese a Mars500 fő kísérletének, ami, ahogy arra a projekt neve is utal, jóval hosszabb, egészen pontosan 520 napos lesz. Erre a kísérletre, ami 2009 végén veszi kezdetét, egy másik hatfős csapatot neveznek majd meg.

A Mars500 célja hogy adatokat, ismereteket és tapasztalatokat gyűjtsenek egy majdani valós Mars expedíció előkészítéséhez. A kutatók azt vizsgálják, hogyan hat az elszigeteltség a résztvevőkre, akiket különböző pszichológiai és fiziológiai szempontból vizsgálnak majd, nyomon követve a stresszhatásokat, a hormonszabályzást és immunitást, az alvásminőséget, a hangulatot, a közérzetet és az étrend kiegészítők hatékonyságát.

Essen szó azonban a négy résztvevőről is, akik mindannyian nagyon büszkék, hogy eljutottak a végső állomásig és részt vehetnek a moszkvai kiképzésen. "Büszke vagyok és egyben kíváncsi is a projekt folytatását illetően" - nyilatkozott a 34 éves párizsi illetőségű Cedric Mabilotte, aki egyedi élményként értékeli, ha lehetőséget kapna a kísérletben. "Természetesen jókora adag felelősséggel is jár" - tette hozzá a szintén francia Cyrille Fournier (40). "Tudom, hogy a Mars500 program fontos az ESA-nak és remélem az űrkutatásnak is. Így a mi felelősségünk is, hogy minden kísérlet rendben lefusson és valóban értékes eredményeket gyűjthessenek be"


Az európai négyes. Balról jobbra: Cedric Mabilotte, Oliver Knickel, Cyrille Fournier, Arc'hanmael Gaillard

Valószínűleg nem mindenki élvezne 15 hetet öt másik emberrel egy kis helyen összezárva, miközben az űrkonyha specialitásain kellene élnie, Arc'hanmael Gaillard (32), rennes-i villamosmérnök, azonban biztos benne, hogy megbirkózik a feladattal. "Éveket töltöttem úgy, hogy nap mint nap egy tiszta szobában kellett dolgoznom, így hozzászoktam a korlátozott terekhez" - mondta Gaillard.

A résztvevők már elkezdtek gondolkozni mit is vigyenek magukkal az "útra", a hely szűke miatt ugyanis csak egy átlagos méretű bőröndbe pakolhatják személyes tárgyaikat. "Valószínűleg családi képeket, esetleg valami zenét és néhány könyvet viszek, az unalmasabb időszakokra" - tervezgetett az európai csapat legfiatalabb tagja a 28 éves Oliver Knickel, a német hadsereg gépészmérnöke.

Mind a négyen tisztában vannak vele, hogy nehéz lesz a család és a barátok nélkül, Knickel szerint a legnagyobb kihívást a küldetés teljesítése jelenti majd, végig csinálni ezt a 105 napot. "A legnehezebb feladatot valószínűleg a mindennapi élet apró részletei, illetve azok megoldása jelentik majd - azok a tényezők, amikre nem lehet előre felkészülni" - tette hozzá Fournier. "Számomra az emberi tényező a legérdekesebb és legösszetettebb, gyakorlatilag egy mélyreható mikro-társadalmi élményben lesz részünk" - szögezte le Mabilotte.

A kiképzés januárban veszi kezdetét, míg a 105 napos tanulmány 2009. március 24-én indul.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tsol #37
    "16# És mennyi pénzt pazarlunk még háborúkra (pl. Irak) mennyi pénzt pazarlunk egyre sz@rabb tv műsorokra, csak a nézettség miatt, valóságshow-k, egyre több pénzt, hogy szebbek legyünk, okosabbak, gyorsabb legyen a kommunikáció, a számítástechnika, jobbak az autók, és .... még sok minden! Sok olyanra pazarolunk amire nem kéne."


    Egyet értek vele, kivéve az "okosabbak legyünk" részel. Erre az egyre érdemes pénzt költeni. Csak sokan(legtöbben) azt mondják hogy ők nem akarnak okosabbak lenni hanem inkáb buliznek...
  • Epikurosz #36
    Szerintem nincs igazatok, bár az alábbi kis hír nektek ad igazat: Észak-Koreában is elkezdik építeni a mobiltelefon hálózatot, miután 2003-ban 18 hónap után felszámolták (ugyanis felrobbant egy vonat, és 160 ember meghalt, és a fejesek szerint a mobiltelefóniának is volt valamilyen szerepe ebben).
    A The Guardian szerint ezt a hálózatot egy egyiptomi cég (Orascom) fogja kiépíteni 400 millió dollárért, először Phenjan körül, majd vidéken. Egy telefon 700 dollár lesz, ezért nagy tolongásra nem számítanak, az első félévben max. 50 ezer előfizetőre számítanak a 23 milliós országban.
  • Justil #35
    korrekt vagy. én sem akarlak meggyőzni, de akkor hadd fogalmazzak én is másképp.

    jól mondod, az ember valóban jól teljesít konfliktushelyzetben, a történelem példáin át látszik hogy a háborúk és az egymással szembeni fegyverkezés mindig nagy fejlődéssel járt.

    kérdés: szükségszerű, hogy ez legyen a legfőbb motivációnk? attól mert ez 1 olyan motiváció, ami igen hatásosnak bizonyult, nem biztos, hogy nincs másik, talán jobb is.

    ne felejtsük el, hogy bár a szerencsétlen katonák harcolnak, a háborúkat a feljebbvalóik vívják egymás ellen. és nekik addig jó, amíg mindenki azt hiszi, hogy a folyamatos fejlődéshez "nem árt", ha háborúzunk itt ott ...
  • joebacsi #34
    Csúnya dolgok a háborúk, sok millió ártatlan, kevésbé ártatlan áldozattal, mégis azt is látni kell, hogy a két világégés alatt iszonyatos technológiai fejlődés történt. Úgy vagyunk kitalálva, hogy konfliktushelyzetben teljesítünk a legjobban, akkor szabadítjuk fel minden energiánkat a cél érdekében, mikor érezzük, hogy a tökünkre taposhatnak, vagy mi érezzük, hogy megtehetjük ugyanezt.
    Kissé visszakanyarodva a témához, meg lehet említeni a hidegháborút, és az alatta történt űrversenyt. A nagyravágyás hatalmas motivációt adott, az eredmények pedig ugye elég egyértelműek. Az más kérdés, hogy milyen áldozatokkal járt mindez.
    A mai haladás ezen a területen már csak a töredéke.

    Písz end lávval nem járt volna ember a holdon.

    Nem meggyőzni akarlak, csak leírom, hogy én hogy látom a dolgokat. Nem vagyunk egyformák. Be is b*szna, ha így lenne :)
  • Justil #33
    teljesen más
  • toto66 #32
    A kegyetlenség megtalálható az állatoknál is, csak náluk nem erkölcsi kategória...
  • Justil #31
    másképp megfogalmazva: az a gondom vele, hogy szerintem kurvára nem így van, és kiakadok amikor látom, hogy valaki azzal magyarázza az emberi faj viselkedését, hogy ez a szükséges rossz...
  • Justil #30
    ne keverjük lécci a megnövekedett agytérfogatunkat és ezáltal az állatvilágból minket kiemelő intelligenciánkat a társadalmunkkal velejáró nagyravágyással, kegyetlenséggel...ami persze csak két rossz tulajdonság kiemelve a sok közül. aki ezt a kettőt nem képes elválasztani, az enyhén szólva...mit is mondtál? :)

    túlélési ösztöne meg kutyámnak is van, mégse nagyravágyó és nem is kegyetlen. persze hozzánk képest "fejletlen", de ez már egy totál más kérdés...
  • Archenemy #29
    http://en.wikipedia.org/wiki/Terraforming_of_Mars
    http://www.sg.hu/cikkek/35451/uveghazgazokkal_a_mars_lakhatova_teteleert

    Ha valakit érdekel a terraformálás téma.
  • toto66 #28
    Szép gondolatok, csak a mini bioszféra sem lehet nagyon pici, mert hát a földön is élelmiszerhiány van állítólag!
    "Ma mar (meg) kepesek lennenk ilyeneket epiteni."
    Azért még a marsszondák sem voltak nagyon életképesek, csak némelyik élte meg a tervezett időtartamot.