A NASA Opportunity marsjárója közel egy esztendő után kievickélt az eddigi kutatási helyszínéül szolgáló Victoria-kráterből, hogy újabb felfedezetlen területek után nézzen.

"A marsjáró újra sík talajon van" - jelentette be az Opportunity-t távirányítással vezető mérnök, Paolo Bellutta a küldetés tudósokból és mérnökökből álló nemzetközi csapatának.

A marsjáró ugyanazt a 6,8 méteres útvonalat tette meg, amin 2007 szeptemberében leereszkedett a 800 méter átmérőjű kráterbe. A küldetés vezetői egy hónappal ezelőtt döntöttek úgy, hogy a marsjárónak el kell hagynia a "munkahelyét", a technikusok ugyanis ugyanolyan elektromos ingadozásra lettek figyelmesek az Opportunity bal első kerekénél, ami a Spirit jobb első kerekének meghibásodása előtt jelentkezett. A küldetés tervezői a távozás mellett voksoltak, a kráterfalon való felkapaszkodáshoz ugyanis minden kerékre szükség volt. Az Opportunity sikerrel zárta a Victoria-kráter felderítési munkálatait, összegzett a pasadenai Sugárhajtómű Laboratórium (JPL) projektjének vezetője, John Callas.

A sokat látott szerkezet a Meridiani síkságán barangolhat tovább, megvizsgálva többek között a kráter környezetét és a területen található öklömnyi kőzetdarabokat, melyeket a geológusok szerint erőteljes meteorit becsapódások hozhattak a felszínre. Ezek a kövek színükben és összetételükben is eltérnek a terület felső rétegeit alkotó homokkőtől, amit a Mars viszontagságokkal teli közege inkább porrá zúz, mintsem feldarabol. Ezért gyanítják a kutatók, hogy a töredékek valahonnan máshonnan származnak, tehát vagy meteoritokról, vagy több száz kilométerrel távolabbról kilökődött törmelékről lehet szó.

Az Opportunity 55 hónap marsi szolgálat után tért vissza a leszállóhelyéül is szolgált Meridiani Plánumra, ahol utolsó célpontja fogja várni. Ennek mibenlétéről csak a kőzetek vizsgálata után fognak dönteni a küldetés tervezői. A legesélyesebbnek két erodált kráter számít, melyek csak néhány kilométerre fekszenek a Victoriától északra. Bruce Banerdt, a JPL tudósa szerint a málladozó kráterperemek olyan kőzetekből állhatnak, amik egykor mélyen a felszín alatt helyezkedtek el, a krátereket kialakító becsapódások azonban a felszínre emelték azokat.

Egy másik lehetőség, hogy a marsjárót átirányítják a Victoria-kráter déli oldalára, erre könnyebb lenne a jármű haladása is, mivel a síkság némi lejtést mutat a déli irányba, illetve szintén ennek köszönhetően a déli oldalon jó esély van az eddig tanulmányozottaktól mélyebb geológiai rétegekből származó kőzetek felfedezésére, melyek sok újdonsággal szolgálhatnak a bolygó földtani múltjáról, tette hozzá Banerdt.

Ha a három hónapos szolgálatra tervezett marsjárón még ezután sem mutatkoznak a krónikus fáradás jelei, akkor négyévnyi kutatómunka után eljuthat egy valóban hatalmas kráterhez, ami 15 kilométerre található a Victoriától déli irányba. Ez azonban már Banerdt szerint is nagyon optimista feltevés.