Hunter

Csak 2011 végén indul a következő marsjáró

Két évvel elhalasztotta az amerikai űrügynökség legújabb nagy költségvetésű Mars küldetését, ami így további 400 millió dollárt fog felemészteni és valószínűleg más NASA küldetések halasztásához vezet.

A szóban forgó Mars Science Laboratory, aminek mérete egy kisebb terepjáróéval vetekszik, és elsőként használ majd nukleáris generátort műszerei energiaellátásához, eredetileg 2009 októberében hagyta volna el a Földet, elhúzódó műszaki nehézségei azonban 2011 végére tolják el az indulást, ekkor válik újra kedvezővé egy Mars kilövés.

Mike Griffin, a NASA igazgatója elmondása szerint "megoldatlan munkák sora" hátráltatja a küldetést, amik mellett szép számmal vannak még nem diagnosztizált problémák a marsjáró aktuátoraival is, amik a kerekek, a robotkar és a fúróegység mozgatásáért felelnek. Ezeket elvileg néhány hónap alatt rendbe lehetne tenni és egy kis pénzügyi támogatással az űrügynökség felpörgethetné a projektet, megkísérelve eleget tenni az eredeti kilövési időpontnak. "Úgy értékeltük, hogy ha megpróbálnánk a 2009-es kilövést megvalósítani, az túl nagy kockázatot jelentene - többet, mint amit egy ilyen kiemelt küldetés el bírna viselni" - indokolta a halasztást Griffin.



A csúszás több mint 2,2 milliárd dollárra duzzasztja a marsjáró küldetés összköltségeit, ami már így is 300 millió dollárral túllépte a 2006-ban felállított 1,6 milliárdos költségvetési keretét. Alan Stern, a NASA egykori tudományos vezetője a New York Times egyik vezércikkében élesen kritizálta az űrügynökség túlköltekezését, azt bizonygatva, hogy a döntés komoly hatással lesz a többi folyamatban levő küldetésre is. Griffin azonban úgy véli, a növekvő költségek természetes velejárói az ambiciózus, előre nem látható nehézségekkel megtűzdelt projekteknek. "Tudjuk hogyan tartsuk kordában a költségeket" - tette hozzá Griffin, aki a Hubble Űrtávcsövet és a COBE műholdat hozta fel példaként, melyek több mint kétszeresébe kerültek eredeti költségeiknek. "Ezek olyan NASA projektek, amire a nemzet és világ is a legbüszkébb, miközben ezeknél jóval több nehézséggel kellett megküzdenünk, mint a Mars Science Lab esetében."

A NASA maga is elismeri, hogy a döntéssel más Mars küldetésektől, valamint a nagy bolygó kutatási programoktól szipkáznak el pénzeket, azt azonban még nem közölték, mely programok látják kárát az MSL 2011-es indításának. "Lesznek hatásai. A tudomány késedelmet szenved" - mondta Ed Weiler, a NASA Tudományos Küldetések Direktorátusának vezetője. "Valószínűleg el kell halasztanunk egy nagy bolygó küldetést, hogy ellensúlyozzuk a költségeket"

Weiler hangsúlyozta, a küldetések prioritásával kapcsolatos döntéshozásban a tudományos társadalom is aktívan közre fog működni. A NASA szerdán abban is megegyezett, hogy a jövő Mars expedícióival kapcsolatban szoros együttműködésre lép az Európai Űrügynökséggel (ESA). A kooperáció az ESA ExoMars egységével veszi kezdetét, ami 2016-ban indul a vörös bolygóra. Az együttműködés megkönnyítheti a Mars minták Földre történő visszajuttatásának terveit is, egy ilyen küldetés 6-8 milliárd dollárba kerülne. "Soha nem fogjuk megvalósítani a minta-visszajuttató küldetést, ha nem dolgozunk együtt" - nyilatkozott Weiler.

Novemberben a NASA már végrehajtott egy módosítást az MSL-en, aminek egy mintagyűjtő doboz látta kárát, amit egy későbbi minta-visszajuttató küldetés hozott volna le a Földre. Az eszközt a tudományos eszközök nyílásait a marsi portól tisztántartó ecsetekre cserélték.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • exy1 #16
    Készülődés.
  • mrzool #15
    Bizony nagy, de sajna te is átugrottad azt az alacsony kerítést...
  • waterman #14
    a kérdés jogos, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a technológiai fejlődéshez iszonyat pénzek kellenek. mi értelme milliárdokért fejlesztgetni az ITER-t, mi értelme az LHC-nek, mi értelme az orvostudományba ölt pénzeknek, mi értelme a mikrochip fejlesztésekbe ölt milliárdoknak, mi értelme lemenni a tenger aljára, minek ment teleki afrikába (biztos drága volt), mi értelme a forma 1-nek, mi értelme van hibrid kukoricát előállítani, mi értelme van a teflonnak?
    de beszélhetünk közelebbi témákról is, pl mi értelme nikecellel szigetelni a régi házakat, vagy mi értelme van kevlár szálakból szőni a középsugárzót, jó oda a papír is..
    a fejlődésre szükség van, csak értelmesen kell ráfordítani a pénzeket. biztosan kevesebből is össze lehetne hozni, de akkor nem dolgozna mindenki teljes tudásából. nálunk miért 3+ milliárd egy kilométer autópálya? tipp :) itt vagyunk a pusztán és az osztrákok is ennyiért építenek autópályát az alpokon keresztül.
  • mcninja #13
    Úr Isten, ennyi pénzt lenyúlnak ekkora kamu hülyeségre. Vajon hány millió éhező ember tudna jóllakni ekkora költségvetésből?
    Nagy az Isten állatkertje...
  • Bexter #12
    Ember a Marson? Vajon össze szedik majd a szemetet amit addig fellödöznek?
  • roonin #11
    Ember a Marsra? Minek?
  • Thrawn #10
    Lehet, hogy csak a marsjárókra gondolt a cikk írója, bár ez a szövegből nem derül ki.
  • Gamecube86 #9
    Embereket a Marsra?
    Szerintem úgy 50 év múlva.. Addig még elcsesznek egy rakás pénzt ilyen hulladékokra aztán felküldenek valakit egy homokozó lapáttal és vödörrel.
    Rosszabik esetben fehér festékkel és ráírják a Marsra hogy CocaCola XD
  • mrzool #8
    Kár, hogy nem igaz, mert már a Vikingek is atommal termelték az áramot.:)
  • mrzool #7
    A Phoenixnek 2001-ben kellett volna indulnia, csak akkoriban sok probléma volt a 99-es kudarcok miatt. Szvsz nincs felesleges küldetés, mindegyik ad plusz ismereteket, tapasztalatokat.