Hunter
A 6D-s hologramok a fényre is reagálnak
A 3D-s képeslapoknál alkalmazott alaptechnológiával olyan "hatdimenziós" képek is előállíthatók, amik reagálnak a fényváltozásokra és a szemlélő elhelyezkedésére.
Bár a kutatók által előállított jelenlegi képernyő több mint parányi, mindössze 7x7 pixeles, az MIT csapata reméli, hogy az elkövetkező két-három évben fel tudják nagyítani művüket és minden eddiginél valósághűbb megjelenítéseket érhetnek el.
"Mi vagyunk az elsők, akik olyan képernyőt készítettünk, ami változik a fények hatására" - nyilatkozott az MIT tudósa, Ramesh Raskar professzor. "Megtaláltuk a legrealisztikusabb megjelenítő eszköz megépítésének módját."
Az elv hasonló a merev, olcsó műanyag képeslapoknál alkalmazotthoz, amin a kép a lap mozgatásának, vagy a nézőpont változtatásának hatására elmozdul, vagy háromdimenziós hatású lesz. Ezek a képeslapok domború, párhuzamos elhelyezkedésű vonalak sorait használva apró lencséket hoznak létre, amik különböző képeket vetítenek függőleges és vízszintes szögekből. A lap forgatásával mindig az adott szögből vetített kép tárul elénk. Az MIT kutatói a párhuzamos vonalak helyett négyzeteket használtak a lencsék létrehozásához, ami egyidejűleg jelenít meg különböző képeket mind vízszintes, mind függőleges szögekből.
A televízióval ellentétben, ahol az információ csak egy irányba áramlik, a 6D képernyő reagál környezetének fényhatásaira, megvilágítására is, például az elhaladó árnyakra, vagy ha egy fókuszált fényforrással rávilágítunk. Hogy jobban megértsük a technika mibenlétét, képzeljünk el két virágot egymás mellett, egy igazit és egy holografikusat, magyarázza Raskar. "Mindkettő valóságosnak tűnik, de ha a hologramot egy zseblámpával megvilágítjuk, a fény egyszerűen áthalad rajta, míg a valódi virágon a fény optikai változásokat idéz elő" - taglalta a tudós. Az új technológiával a mesterségesen alkotott kép is ténylegesen reagálna a fényre, ugyanúgy ahogy az a valódi virág esetében történne.
Találmányuk bemutatására a tudósok elkészítették egy borosüveg 6D-s képét a képernyőn és bemutatták az eszközt a SIGGRAPH 2008 konferencián. Bár a parányi prototípus sikeres volt, a technológia megjelenése még váratni fog magára. A tudósok szerint még két-három évre vannak attól, hogy a gyakorlatban is életképes eredményt produkáljanak, miközben a költségek sem elhanyagolhatók. Jelenleg a speciális, külön erre a célra gyártott alkatrészek miatt a képernyő pixelenként 30 dollárba kerül.
A tömeggyártás természetesen lecsökkentheti a költségeket, de ahhoz, hogy egy 100x100 pixel méretű képet a fenti technológiával 10 különböző szögből szemlélhessük, 100 millió különböző pixelre lenne szükség, taglalta dr. Alan Sullivan, a Mitsubishi Elektronikai Kutató Laboratóriumok egyik kutató mérnöke, aki a 3D-s DepthCube képernyő elkészítésében működött közre.
Sullivan szerint a 6D képernyők elsőként a tudományos múzeumokban juthatnak szerephez, mint érdekességek, azonban amint a technológia kinövi gyermekbetegségeit, már olyan nagy költségvetésű projektekben is helyet kaphat, ahol "rengeteg pénzt költenek valamire és senki sem szeretne rossz döntést hozni egy tervezési fázisnál" - véli Sullivan, aki szerint az alkalmazási területeknek valójában csak a képzelet és a pénztárca szabhatna határt. "Imádom ezt a technológiát. Szerintem egy remek ötlet, és még ha nem is ismerjük végső rendeltetését, rendkívül ösztönző. Ha nem akarjuk elérni a csillagokat, akkor soha nem rugaszkodunk el a földről."
Bár a kutatók által előállított jelenlegi képernyő több mint parányi, mindössze 7x7 pixeles, az MIT csapata reméli, hogy az elkövetkező két-három évben fel tudják nagyítani művüket és minden eddiginél valósághűbb megjelenítéseket érhetnek el.
"Mi vagyunk az elsők, akik olyan képernyőt készítettünk, ami változik a fények hatására" - nyilatkozott az MIT tudósa, Ramesh Raskar professzor. "Megtaláltuk a legrealisztikusabb megjelenítő eszköz megépítésének módját."Az elv hasonló a merev, olcsó műanyag képeslapoknál alkalmazotthoz, amin a kép a lap mozgatásának, vagy a nézőpont változtatásának hatására elmozdul, vagy háromdimenziós hatású lesz. Ezek a képeslapok domború, párhuzamos elhelyezkedésű vonalak sorait használva apró lencséket hoznak létre, amik különböző képeket vetítenek függőleges és vízszintes szögekből. A lap forgatásával mindig az adott szögből vetített kép tárul elénk. Az MIT kutatói a párhuzamos vonalak helyett négyzeteket használtak a lencsék létrehozásához, ami egyidejűleg jelenít meg különböző képeket mind vízszintes, mind függőleges szögekből.
A televízióval ellentétben, ahol az információ csak egy irányba áramlik, a 6D képernyő reagál környezetének fényhatásaira, megvilágítására is, például az elhaladó árnyakra, vagy ha egy fókuszált fényforrással rávilágítunk. Hogy jobban megértsük a technika mibenlétét, képzeljünk el két virágot egymás mellett, egy igazit és egy holografikusat, magyarázza Raskar. "Mindkettő valóságosnak tűnik, de ha a hologramot egy zseblámpával megvilágítjuk, a fény egyszerűen áthalad rajta, míg a valódi virágon a fény optikai változásokat idéz elő" - taglalta a tudós. Az új technológiával a mesterségesen alkotott kép is ténylegesen reagálna a fényre, ugyanúgy ahogy az a valódi virág esetében történne.
Találmányuk bemutatására a tudósok elkészítették egy borosüveg 6D-s képét a képernyőn és bemutatták az eszközt a SIGGRAPH 2008 konferencián. Bár a parányi prototípus sikeres volt, a technológia megjelenése még váratni fog magára. A tudósok szerint még két-három évre vannak attól, hogy a gyakorlatban is életképes eredményt produkáljanak, miközben a költségek sem elhanyagolhatók. Jelenleg a speciális, külön erre a célra gyártott alkatrészek miatt a képernyő pixelenként 30 dollárba kerül.A tömeggyártás természetesen lecsökkentheti a költségeket, de ahhoz, hogy egy 100x100 pixel méretű képet a fenti technológiával 10 különböző szögből szemlélhessük, 100 millió különböző pixelre lenne szükség, taglalta dr. Alan Sullivan, a Mitsubishi Elektronikai Kutató Laboratóriumok egyik kutató mérnöke, aki a 3D-s DepthCube képernyő elkészítésében működött közre.
Sullivan szerint a 6D képernyők elsőként a tudományos múzeumokban juthatnak szerephez, mint érdekességek, azonban amint a technológia kinövi gyermekbetegségeit, már olyan nagy költségvetésű projektekben is helyet kaphat, ahol "rengeteg pénzt költenek valamire és senki sem szeretne rossz döntést hozni egy tervezési fázisnál" - véli Sullivan, aki szerint az alkalmazási területeknek valójában csak a képzelet és a pénztárca szabhatna határt. "Imádom ezt a technológiát. Szerintem egy remek ötlet, és még ha nem is ismerjük végső rendeltetését, rendkívül ösztönző. Ha nem akarjuk elérni a csillagokat, akkor soha nem rugaszkodunk el a földről."