55
-
egyén #55 Az étert azért veteték el mert félre értelmeztek egy kisérletet.
A vörös eltolodás pedig bizonyítja létét.
Sokak számára felfoghatatlan a végtelen euklidesi térbe
végtelen számu hiperbolikus tér helyezhető. -
gybfefe #54 Olyan sok találat jött ki arrakistorra hogy nem sikerült kitalálnom fő vesszőparipáit hacsak az egyik nem a zsidózás. No ezt a paripát megülhetem egy mondat erejéig: A zsidók csodálkoznak hogy lenézik őket, dehát mit várnak ha folyton lefitymálják egymást? :)
Egyszómint100 nem vagyok arrakistor, de én is tudnék egy állandó cégért behozni a fórumba s az pedig az angolul tudóknak szól:
http://www.slavery.org.uk/
De igyexem nem offolni és hozzá teszem hogy ha érdekel a téma sok képlettel ajánlom figyelmedbe Bíró Béla Véges Végtelen című könyvét. Másolgathatnám az egyenleteket és lőtlenségek hadát de inkább megkímélem a kedves fórumot tőle. -
gybfefe #53 Nos, lehet tényleg igazad van mégis csak fizikusnak kellett volna mennem, de ha ezt most már mégse fogom elkövetni, nincs kizárva hogy megismerkedjek pár fizikussal és segítségüket kérjem egy ilyen nagyszabású elmélet matematikai alapjainak letételére, hátha még matematikusokkal is össze hozna a sors, nem csak az alapokat rakhatnánk le, az volna csak a szenzáció, meccsoda produkció volna. Első kőrben hagynám szegény Álféd családnevét békében megpihenni a Nobel kriptában, majd teljesen váratlanul eszembe jutna saját családnevemmel leporolni a tudományok poros köteteit és díjként osztogatni becses emlékemet. :) -
dez #52 Arra mondom az esi mesét, hogy a fizikusok nem csak fantáziálnak és mesélnek, hanem fantáziálnak + matematikailag kidolgoznak + kísérleteket végeznek. Te csak az elsőt csinálod.
"Én csupán azt állítom, hogy a klasszikus fizikával leírhatók teljességében ezek a fura jelenségek, amennyiben rendelkeznek az összes őket meghatározó elem ismeretével."
Állítani könnyű. Bizonyítsd! Dolgozz ki olyan modelleket, amik klasszikus fizikai alapon lehetővé teszik a leírt, és más érdekes jelenségeket. De szerintem nem a részecskék általad hangoztatott végtelen oszthatósága ennek az egyedüli akadálya... -
gybfefe #51 A fizikusok rengeteget fantáziálnak de például elég érdekes, hogy elvetették az éter elméletet, mikor ütközésekből abszolute kijön a gravitáció is. Hol itt az esti mese? Szerinted avval hogy azt mondom végtelen sűrűségben élünk ellent mondok ezeknek a megfigyeléseknek amiket itt felsoroltál? Én csupán azt állítom, hogy a klasszikus fizikával leírhatók teljességében ezek a fura jelenségek, amennyiben rendelkeznek az összes őket meghatározó elem ismeretével. Teljesen pontos mérést soha nem fognak tudni elvégezni, használhatnak bár fényévnyi ütköztetőket is a végtelen azért végtelen mert nem fogják megtalálni a legkisebb alkotó elemeket, mindíg lehet majd tovább bontani. Említettem az abszolut nulla fokot, itt is az a helyzet, hogy csak közelíteni tudják. Ha már megálltak az atomok és az elektronok se keringenek akkor jöhet a szubatomi részecskék fagyasztása, ha azok is megálltak akkor majd a következő században az őket alkotó elemeket felfedező fizikusok talán megpróbálják ezeket is megállítani :) Nem értem mit értetlenkedölsz itten :) -
dez #50 Az esti meséhez kicsit korán van. :) Arra kérdeztem rá, hogy konkrétan hol ütköztek a fizikusok a "végtelen paraméter"-be? Hogy magyarázza ez a végtelenesdi klasszikus fizikai alapon a feketetest sugárzást, a részecske-hullám kettősséget, tunellinget, szuperpozíciót, entanglementet, stb. stb.? A fizikusok nem csak fantáziálnak... -
gybfefe #49 Melyik részét? A végtelen és a semmi kapcsolatát? Mert ez pl. egy érdekes téma lenne. Valószínű egy elképzelhetetlenül nagy egyensúly bomlott meg és lett a semmiből valami. A fura az hogy tudjuk minnél nagyobb egy egyensúlyi helyzet annál nehezebb kimozdítani belőle a résztvevőket. Azonban ez a kialakult világunkban van így, kezdetben ehhez elegendő volt a lehető legkissebb "hiba" s lőn láncreakciók sora. De ezzel is csak azt mondjuk, hogy a semmi is valami, márpedig a semmi az semmi vagyis nincs is olyan hogy semmi. :) Ez a megfejthetetlen "hülyeség " végül is ami okozza magát a végtelent. Ha lenne abszolut semmi, akkor lehetne véges a világ, de mivel csak relatív semmi létezhet (lásd abszolut nulla fok), így kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a végtelen tényleg végtelen, vagyis nem csak kifelé a világűrbe, hanem befelé a részecskék világát is a végtelenségig bontva, ezért beszéltem végtelen sűrűségről is. Cogito ergo sum. -
dez #48 Túl rövid, és így teljesen semmitmondó. Kifejtenéd inkább bővebben? -
gybfefe #47 Akkor megint megpróbálom röviden. Amit te nem akarsz elfogadni az az hogy a végtelen az a meghatározhatatlan "paraméter" amiért a kvantumfizikusok elkezdtek szakítani a klasszikus fizikával. Meg ugye mikor néznél föl rájuk ha olyan egyszerű dolgokat mondanának mint én. Elkezdtek hát mindenféle egyéb elméleteket gyártani, csak nehogy el kelljen ismerni hogy ilyen egyszerű az egész. Meg ugye gyakorlati haszna is van. A végtelenből harapdálnak mindenféle számításokat amikkel adott energiaszinten jól lehet számolni, azonban ennek soha nem lesz vége. Szuperhúrokban majd felfedezik a szuperkockákat amikben a szuperháromszögeket stb :) Egyébként ha van alap alkotóeleme a világna annak három különböző dolognak kell lennie. Halmazosan úgy írnám le két részhalmaz ami alkotja a halmazt.
Örülök N3w segítségének gondolom fizikusi pályán mozog, legalább is remélem mert sok ilyen gondolatra lenne szükség hogy megreformálják a fizikát. -
dez #46 Egyébként itt kivel beszélgetsz, a moderátorokkal? Miért törölnék ki? -
dez #45 Szerintem nem itt kellene villognod ezekkel a C-s sorokra alakított egyenletekkel, hanem publikálnod kellene valahol (és utána szépen vállalni a szakmai kritikákat is). -
dez #44 Kár, hogy azóta eltelt úgy 100 év, és egy sor kísérleti eredmény született már, amit végképp nem magyarázhatsz klasszikus fizikával.
Kisfiad meg a tudod kid... -
dez #43 Szerintem inkább te nem tudsz elfogadni bizonyos dolgokat. De gyanítom, megérteni sem tudod őket, így tényleg nehéz. -
Epikurosz #42 kEDVES N3W!
Tényleg be lehet izgulni arra, amit belinkeltél, de megtennéd, hogy ép kerek mondatokkal leírod ezt magyarul is? Mármint, hogy mi következik ezekből a csúnya képletekből meg számokból. -
n3w #41 Miért pont 42.85? Ekkor éri el az elektron látszólagos tömege a proton tömegét.
Ugye volt egy film, ahol 42 volt a válasz a végső kérdésre.
Véletlen egyezés? Nem hinném.
Akit igazán érdekel a fizika, az már gyerekkorában kiszámolta ezt. Gondolom az is, aki azt a könyvet írta, ami a film alapjául szolgált.
Ennyi a nagy titok.
A világ biztos nem olyan egyszerű, hogy a proton az egy fénysebesség felett haladó elektron. De itt nem nem is ez volt a lényeg, hanem a klasszikus fizika. -
n3w #40 LOL a linket rossz helyre írtam.
Bocs, nem is töröltétek ki, a megszokás hatalma.. -
n3w #39 Számszerű TÉNYEKET pedig nem lehet megcáfolni.
Főleg szófosással nem.
Ennyit szerettem volna elmondani. Nem írom le, mi a véleményem erről az egészről.. -
n3w #38 De kiszámíthatjuk a hullámfüggvény hullámhosszát is háromféle módon, a három eredmény pedig egyezni fog, meglepő módon xd
f0=m0*c*c/h; f1=f0*sqrt((1.0+v/c)/(1.0-v/c));
f2=f0*sqrt((1.0-v/c)/(1.0+v/c));
l1=c/((f1-f2));
printf(" %Le n",l1);
b=1.0/sqrt((1.0-v*v/(c*c)));
l2=h/(m0*b*v);
printf(" %Le n",l2/2.0);
f0=c/l2;
f1=f0*(1.0+v0/c);
f2=f0*(1.0-v0/c);
l3=v0/(f1-f2);
printf(" %Le n",l3);
Saaajnos, ha három különböző módszerrel számolunk és a három eredmény egyezik, akkor az a három modell ekvivalens.
A fizika ebből Einsteint VÁLASZTOTTA. Oké, de akkor azt is mondják el, hogy ez egy választás volt.
A Schrödinger féle hullámmechanika és a mátrixmechanikai leírás teljesen ekvivalens, egyező. A relativitás és a Lorentz elmélet szintén.
Létszi hagy ne felejtsem már el a klasszikus fizikát.
LOL
És légyszi ne töröld ki a linket amit berakok, köszi
www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1987/schrodinger8704 . html -
n3w #37 De számoljunk utánna. Eeeelvileg azt állítják, a gyorsítókban a részecske csek azért keringhet, mert megnőtt a tömege, és ezt a klasszikus fizikával nem értelmezhető. Lássuk mekkora hazugság ez. Menjen az elektron 42x fénysebességgel, keringjen r sugárú körön. Mennyi a centripetális erő, ha állandó a tömege, és mennyi, ha az idődilatáció miatt 'látszólag' mőtt a tömege és az energiája, és látszólag c alatti sebességgel halad.
long double m0=9.1e-31,c=3e8,v,r=1e-10,E,h=6.626e-34,l1,l2,f,f0,m,f1,f2,b,Fcp,l3,v0; v0=c*42.85;
Fcp=m0*v0*v0/r; printf("%Le n",Fcp);
E=m0*v0*v0; m=E/(c*c);
v=sqrtl(c*c-c*c*m0*m0/(m*m));
Fcp=m*v*v/r; printf("%Le n",Fcp);
1.503784e+00 1.503784e+00
A két erő egyezik, na akkor be lehet fejezni a hazudozást. Köszi..
A klasszikus számítás ugyan azt az eredményt adja, mint a relativisztikus.
f0=m0*c*c/h; f1=f0*sqrt((1.0+v/c)/(1.0-v/c)); f2=f0*sqrt((1.0-v/c)/(1.0+v/c)); l1=c/((f1-f2)); printf(" %Le n",l1); b=1.0/sqrt((1.0-v*v/(c*c))); l2=h/(m0*b*v); printf(" %Le n",l2/2.0); f0=c/l2; f1=f0*(1.0+v0/c); f2=f0*(1.0-v0/c); l3=v0/(f1-f2); printf(" %Le n",l3); -
n3w #36 Kisfiam, a drága kvantummechanikád Schrödinger hullámfüggvényét használja.
A drága relativitás Lorentz egyenleteivel számol. Mind két ember meg volt győződve arról, hogy leírható a világ a klasszikus fizikára építve, csak megfelelően át kell kicsit alakítani. És volt modelljük is, csak elvetették a többiek ezeket, mondván, túl sok alapfeltevésből indul ki. Ez nem fizika, hanem szavazás és demokrácia.
A jelenlegi fizika nem észérveken alapul, hanem szavazással döndötték el és az Occam borotvájával.
Akkor miről beszélsz itt?
"Mondom teljesen le vagy ragadva a klasszikus fizikánál."
Mert van esze. -
Epikurosz #35 Kedves!
Akár igazad is lehet, mert amit írsz az metafizika (magyarán: hasraütés). Okosabbak nem leszünk tőle. Nem árt, nem használ.
-
gybfefe #34 Értsétek már meg végre ez mind a végtelenből fakad. A véletlen nem véletlen csak olyan apró és millió dologból áll, hogy azt mondod véletlen ahelyett hogy fognád és egész életed azzal töltenéd hogy azt az eseményt vizsgálod. Tudom jól hogy a matematika elfogadta a végtelen fogalmát, de valahogy a fizika vak erre, ennek ti vagytok a legjobb bizonyítékai :) A káosz pedig tökéletes rendezettség is lehet attól függően milyen rendszerből szemléljük. Eppeniglen a relativitás fogalma mely szintén szerves része a végtelennek. Érdekes elgondolni hogy a végtelen rendszerek nem csak egymás mellett avagy egymásból, de egymáson keresztül is működhetnek, ezeket aztán becézhetjük párhuzamos világoknak végtelen dimenzióknak vagy tört dimenzióknak is. Utóbbi remek táptalaja lehet az említett káosznak különféle inerciarendszerekből tekintve.
Én lenni nem arrakistor.
Én lenni igazam van :)
De megpróbálom egyszerűbben is az érvelést: A világ nem úgy épül fel hogy hajamnál fogva húzom ki magam a mocsárból. Az erőtörvények amiket ti is elfogadtok mégis becsméreltek pont erről szólnak, hogy az egyszerűbből lesznek a bonyolultabb dolgok és nem fordítva. Miért nehéz akkor elfogadnotok, hogy a világ tényleg ilyen egyszerű, azonban mivel végtelen hát megfejthetetlenül bonyolult is egyben. -
Epikurosz #33 Csókolom!
A végtelen fogalmát a matematika elfogadta már réges rég, úgyhogy nyitott kapukat döngetsz.
A káosz meg nem egyenlő a végtelennel, keverni tetszik a szezont a fazonnal. A káosz a rendezetlenség csimborasszója, egy rendszer minőségi jellemzője, míg a végtelen mennyiségi fogalom, még akkor is, ha bazi nagy mennyiségről van szó.
(amúgy, arrakistorhoz van szerencsém? csak kérdezem. :-) -
dez #32 Mondom teljesen le vagy ragadva a klasszikus fizikánál.
Ajánlok én is egy szót a figyelmedbe: véletlen. A kvantummechanikai valódi véletlenről van szó, ami alacsony szinten minden fogyamatban ott van, és hosszabb távon kiszámíthatatlanná teszi a dolgokat.
Aztán még itt van a határozatlansági reláció is, ami arról szól, hogy nem tudod meghatározni egy rendszer tökéletesen pontos állapotát, amit kiindulópontként tudnál használni a továbbiak szimulálásához.
Egyelőre talán elég is ennyi, de itt nem ér véget a sor.
Majd ha ezeket a tételeket megdöntötted, beszélhetünk. -
gybfefe #31 Jó hogy felhoztad a káosz elméletet, talán segít hogy megértsd miről beszélek.
Szerinted hány billiárd faktoriálisa számítást lennénk képesek elvégezni az elkövetkező száz évben ha csak az ehhez szükséges technikát fejlesztenénk?
Megmondom én, a vissza a jövőbe mókás jelenete amikor kinyitja az ernyőt mert az időjárás jelentés másodpercre pontosan megmondja hogy azon a helyen esni fog, nos az ehhez szükséges számítások pár éven belül meglennének. (Töredéke se a billiárd faktoriálisának) Amit nem vagy hajlandó elfogadni az a végtelen fogalma. A végtelen az amit egyesek káosznak hívnak és a végtelen az ami mindent determinál. Csókolom. A mi világunkban értelmünk az egyik tényező ami elég szépen mozog ebben a determináltságban viszont szédítő belegondolni, hogy a végtelenben mi is csak bábok vagyunk fölhúzva a világ szövetére :) -
dez #30 Csak nem Európa legidősebb emberéhez van szerencsém, aki még a XIX.sz.-ban koptatta az iskolapadot? Így nem csoda, ha a newtoni mechanisztikus világképben élsz.
"Nincs más dimenzió csak három, se kettő se egy, ezek csupán elméletben léteznek"
A kézzel fogható tárgyak 3D-sek, minden más csak vad fantáziálás ugye?
Egybefüggő téridő, by Einstein? Sokdimenziós szuperhúrok?
"A végtelenbe vezető ütközési arányok (nyomáskülönbségek) alkotják a létezést. Pont."
Meg a billiárdgolyók, tudjuk...
"pár galaxist felemésztő számítási kapacitással minden tízezred másodperc tökéletesen látható ami a földön történt keletkezése óta"
Aha, a káoszelmélet is csak egy sületlenség... -
#29
Yes, van olyan elmilet miszerint a ter 4D-s, csak a 4. az mikroszkopikus kiterjedesu.. van olyan hipotezis ami tobb mint 10db terdimenziot feltetelez.
Tehat akkor az autod hany dimenzios? min 5? -
#28
Na de az idobeli valtozast nem szokas hozza adni a megjelenito eszkozoknel hiszen akkor mar 70 eve mindenki 3D-s tv-t nez, de az elejen ami nem sik kijelzos volt hivhatjuk emiatt 4D-snek is. Persze nevezhetunk minden valtozot dimenzionak, de minek? A koznyelvben es a matematikaban is a dimenzio az tobbnyire terdimenzio.
Fizikaban az idot is ledimenziozzuk, de csak azert h lehessen bonyolult vektorszamitasokat vegezni (pl Lorentz transzformacio).
Szal, bullshit. Ne dobalozzunk mar a dimenziokkal meg 1enlore igazi 3D-s sincs.
Talan valamikor a fenti technologiaval lehet olyat, de az sem 6D-s lesz.
Az ultrahang sm volt soha 4D-s, nem is lesz. Ennyi erovel a kenyer is 4 dimenzios, mert egy idotartam alatt keszult, sot bizonyos ideig el is all!
:)
-
gybfefe #27 Sőt, gimnáziumi, meg egyetemi is. Meg ha kitalálnak valami magasabb intézményt akkor az is. Legnagyobb bánatodra a 3d-ből egyik intézmény se tud majd kibújni viszont a füvet még betilthatják a zérótolerancia szintjére vagyis ha kimész a telekre és letolod a füvet le leszel tolva :) -
dez #26 Ált. isk. fizika + fű? :) -
gybfefe #25 No akkor én is kukacoskodok egyet. Nincs más dimenzió csak három, se kettő se egy, ezek csupán elméletben léteznek ami ugye szintén három dimenziós agyi hullámokban terjed, ami (ti. a hullám) szintén fikció ahogy a tömeg is az. A végtelenbe vezető ütközési arányok (nyomáskülönbségek) alkotják a létezést. Pont. Miért három? Azért mert kevesebből nem alakulhat ki variancia. A számítógép lenni vagy nem lenni bit filozófiája is csak az értelmező harmadik (a számítógép maga) által működik. Miért nem több? Miért ne? Azonban a 3 fölötti dimenziók csupán leképezési halmazok, úgy lehet elképzelni mint a programozóknak ahogy az egyre bonyolultabb függvények egyre könnyebb alkalmazásfejlesztést biztosítanak (jobbik esetben). Tehát három fölött és alatt csupán értelmezési koncepciókról beszélünk, azonban mindvégig a valóság az hogy Isten háromszögbe keretezett szeme mindent lát. Gondoljátok meg pár galaxist felemésztő számítási kapacitással minden tízezred másodperc tökéletesen látható ami a földön történt keletkezése óta, mert ugye azt már "ókori" fizikusaink is megmondták: az energia nem vész el csak átalakul. Innentől csak vissza kell fejteni azt a kódot ami velünk létezik az idők végezetéig. Isten csak bekapcsolja a compúterét :) oszt csak azt kell kiválasztania mekkora felbontásba nézzen le ránk. Tíz billió faktoriálisan őrzött szubatomi részecskével vizsgálja a jelent múltat jövőt, avagy hagyja a fenébe és filozófáljon a semmiről :) -
stremix #24 Egyetértek. Végre valaki az eszét is használja a bemagolt betűk helyett... -
#23
tanulj
rádfér -
Doktor Kotász #22 Olvasd el mégegyszer, és megérted.
Ez 3D-s képet alkot, de úgy, mintha egy tárgy lenne.
Ha rávilágítasz egy tévére, ami egy félhomályos szobát mutat akkor semmi sem történik. Ha erre világítasz rá, akkor olyan érzésed van, mintha a műsorban kapcsolnák fel a villanyt. -
weine #21 teljesen mindegy, hány D, úgyis csak 3-at érzékelünk, nem?
Éppen ezért jó is, meg teccik is ez a cucc, de mi értelme van?
-
dez #20 Szerinted "valós tér" = klasszikus fizikai abszolút tér? Akkor javaslom, tanulmányozd kicsit a relativitáselméletet... -
roliika #19 Naja. -
#18
Igen de akkor már inkább írhatnák, hogy pl. "a tökéletes térhatású holográfia" vagy mittudomén, ha már árnyékot is vet, meg ilyenek. Nem pedig ezt a béna műmájer hűdetudományos mindjárthasraesek "dézést" erőltetni. -
roliika #17 Egyébként ennek az egész dimenziós dolognak semmi értelme. Mert most vitatkoznak ugye arról, hogy most akkor hát minden tényleg pusztán energia-e(szuperhúrok) és úgy néz ki hogy igen, mert nincs jobb modell...namost az energiát meg aztán nem lehet dimenzióként meghatározni, legalábbis elég érdekes lenne.
Azt már igen, hogy ha egy nem érzékelhető energia kvantumot szálat akármit érzékelhetővé lehet tenni, pl párhuzamosan "működő" kvantumok (párhuzamos világ) na arra már megadnék + 1D-t. :) -
roliika #16 Egyébként a 6D sem feltétlen rossz elnevezés már bocs. Mert a 3D is nem más mint 3 paraméter. Mert ugye jobbat nem tudunk rá mondani hogy szélesség hosszúság magasság...ha hozzáadjuk, hogy 2 darab fény szög változás + időbeli alakváltozás akkor az 6. Ha majd lesz + két fényszögre is reakció...pl alulról vagy felülről is meg lehet nézni, szerintem lelkiismeret furdalás nélkül hozzá lehet csapni + 2D-t.