SG.hu·
Átkelne az Atlanti-óceánon a robotvitorlás
Az Osztrák Innovatív Számítógép-tudományi Társaság (INNOC) célja egy robothajóval átvitorlázni a Föld második legnagyobb óceánján.
Az INNOC munkatársai az elmúlt hetekben Horvátországban tesztelték az ASV Roboat nevű vitorlást. "A tengeren mindazt letesztelhetjük, amit például a Dunán vagy a Fertő-tavon nem tudunk" - szögezte le Roland Stelzer projektvezető. A szakemberek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a robothajó mennyire stabil a tengeren, különösen nagy szélben, és hogy a hajótest mennyire áll ellen a sós tengervíznek.
Az ASV Roboat képes bármely előzetesen megadott célkoordinátát elérni emberi segítség nélkül. Az optimális hajózási útvonalat az időjárási adatok alapján számítja ki, utóbbiakat azonban folyamatosan frissíti. Még a vitorlákat is a fedélzeti rendszer kezeli, a hajó fordulását, sebességét mind a számítógép határozza meg és figyel is az értékek betartására. A működéshez szükséges energiát egy fotovoltaikus és üzemanyagcellás rendszer együtt biztosítja. Utóbbi csak akkor jut szerephez, ha a napcellák már nem képesek elegendő energiával ellátni a fedélzeti berendezéseket.
"A hajót úgy terveztük, hogy képes legyen kizárólag a napenergia segítségével működni. A hajó erőssége a vitorlázás. Informatikusokként nagyon jó le tudtuk modellezni a vitorlázást a számítógépeken és így sikerült egy nagy intelligenciájú rendszert létrehoznunk" - hangsúlyozta Stelzer. Az ASV Roboat építése 2005 végén kezdődött. A Microtransat nevű Atlanti-óceáni utat jövőre tervezik az osztrák kutatók. A versenyen kizárólag négy méternél nem hosszabb robotvitorlások indulhatnak és a megmérettetés célja a technológiai fejlődés elősegítése. Az osztrákok ezúttal is komoly esélyük van a végső sikerre, lévén ők nyerték a regattát 2006-ban és tavaly is.
Stelzer szerint azonban a robothajó nemcsak sportcélokra használható fel, hanem más területeken is szerepet kaphat. Így például alkalmas lehet kutatási-felderítési feladatok elvégzésére a különösen veszélyes területeken, bóják helyettesítésére. A bóják hátránya, hogy ki kell helyezni őket és gyakran elsodródnak, így pedig nehéz őket újra begyűjteni. Ez a veszély az ASV Roboat esetében nem fenyeget, hiszen akár a partról is irányítható. Elvitorlázik a megadott koordinátákra, adatokat gyűjt, méréseket végez és automatikusan hazatér. A célkoordináták bármikor utólag is módosíthatók a műholdas kommunikációs eszközöknek köszönhetően. Vészhelyzetben a fedélzeti rendszer dönthet úgy, hogy a legközelebbi kikötőt célozza meg.
Emellett a technológia a jövőben szolgálhat a hajók biztonsági rendszereként. Így veszélyhelyzetben, például a motorok leállása esetén a fedélzeti számítógép felvonhatja a vitorlákat. Ráadásul a vitorlázással jelentősen csökkenthető a hajók károsanyag-kibocsátása. Eközben nincs szükség legénységre és elláthatja gyógyszerekkel vagy élelmiszerrel akár a kevés ember által lakott szigeteket, partrészeket.
Az ASV Roboat használható kiképzési feladatokra, a vitorlázási műveletek elemzésére, a feladatok megoszthatók, így tehermentesíthető az esetleges személyzet, ami különösen akkor jöhet jól, ha a fedélzeten lévők fáradtak, megbetegedtek, megsérültek, lázasak vagy például járvány tört ki.
Az INNOC munkatársai az elmúlt hetekben Horvátországban tesztelték az ASV Roboat nevű vitorlást. "A tengeren mindazt letesztelhetjük, amit például a Dunán vagy a Fertő-tavon nem tudunk" - szögezte le Roland Stelzer projektvezető. A szakemberek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a robothajó mennyire stabil a tengeren, különösen nagy szélben, és hogy a hajótest mennyire áll ellen a sós tengervíznek.
Az ASV Roboat képes bármely előzetesen megadott célkoordinátát elérni emberi segítség nélkül. Az optimális hajózási útvonalat az időjárási adatok alapján számítja ki, utóbbiakat azonban folyamatosan frissíti. Még a vitorlákat is a fedélzeti rendszer kezeli, a hajó fordulását, sebességét mind a számítógép határozza meg és figyel is az értékek betartására. A működéshez szükséges energiát egy fotovoltaikus és üzemanyagcellás rendszer együtt biztosítja. Utóbbi csak akkor jut szerephez, ha a napcellák már nem képesek elegendő energiával ellátni a fedélzeti berendezéseket.
"A hajót úgy terveztük, hogy képes legyen kizárólag a napenergia segítségével működni. A hajó erőssége a vitorlázás. Informatikusokként nagyon jó le tudtuk modellezni a vitorlázást a számítógépeken és így sikerült egy nagy intelligenciájú rendszert létrehoznunk" - hangsúlyozta Stelzer. Az ASV Roboat építése 2005 végén kezdődött. A Microtransat nevű Atlanti-óceáni utat jövőre tervezik az osztrák kutatók. A versenyen kizárólag négy méternél nem hosszabb robotvitorlások indulhatnak és a megmérettetés célja a technológiai fejlődés elősegítése. Az osztrákok ezúttal is komoly esélyük van a végső sikerre, lévén ők nyerték a regattát 2006-ban és tavaly is.
Stelzer szerint azonban a robothajó nemcsak sportcélokra használható fel, hanem más területeken is szerepet kaphat. Így például alkalmas lehet kutatási-felderítési feladatok elvégzésére a különösen veszélyes területeken, bóják helyettesítésére. A bóják hátránya, hogy ki kell helyezni őket és gyakran elsodródnak, így pedig nehéz őket újra begyűjteni. Ez a veszély az ASV Roboat esetében nem fenyeget, hiszen akár a partról is irányítható. Elvitorlázik a megadott koordinátákra, adatokat gyűjt, méréseket végez és automatikusan hazatér. A célkoordináták bármikor utólag is módosíthatók a műholdas kommunikációs eszközöknek köszönhetően. Vészhelyzetben a fedélzeti rendszer dönthet úgy, hogy a legközelebbi kikötőt célozza meg.
Emellett a technológia a jövőben szolgálhat a hajók biztonsági rendszereként. Így veszélyhelyzetben, például a motorok leállása esetén a fedélzeti számítógép felvonhatja a vitorlákat. Ráadásul a vitorlázással jelentősen csökkenthető a hajók károsanyag-kibocsátása. Eközben nincs szükség legénységre és elláthatja gyógyszerekkel vagy élelmiszerrel akár a kevés ember által lakott szigeteket, partrészeket.
Az ASV Roboat használható kiképzési feladatokra, a vitorlázási műveletek elemzésére, a feladatok megoszthatók, így tehermentesíthető az esetleges személyzet, ami különösen akkor jöhet jól, ha a fedélzeten lévők fáradtak, megbetegedtek, megsérültek, lázasak vagy például járvány tört ki.