Hunter

Előkerülhetnek Kolumbusz elveszett hajói

Nincs könnyű dolguk azoknak a régészeknek, akik a Dominikai Köztársaság partjai közelében kutatnak Kolumbusz elveszett hajói után. Az Indiana Egyetem kutatói azonban a nehézségek ellenére kitartóan és magabiztosan szondázzák a La Isabella-öböl iszapos talaját, hogy választ kapjanak egy 500 éves rejtélyre: mi volt a hajókon?

Charles Beeker, az egyetem Akadémiai Búvár és Vízalatti Tudományos Programjának igazgatója szerint egy Kolumbusz hajóroncs felfedezése óriási jelentőséggel bírna a tengeri régészet számára, nem is beszélve ha a titkon remélt zászlóshajóra, a Mariagalantere sikerülne rábukkanniuk.

Beeker szerint a felfedezésnél is fontosabb lenne a rakomány, ami végre hiteles fényben tüntetné fel a régi és az új világ kapcsolatának természetét. A kutatócsoportot a nyár elején toborozták össze az egyetem hallgatóiból, hogy felderítsék azokat a különös magnetométer anomáliákat, melyeket elődeik fedeztek fel 10 évvel ezelőtt. A magnetométer olvasata szerint hatalmas objektumok fekszenek a tengerfenéken iszap és sár alatt, illetve korall kolóniák közé temetve. Az elemzések szerint ezek az objektumok egy 75 négyzetméteres területen szétszórtan helyezkednek el, a sémák szerint leginkább a hajóroncsokhoz hasonlóan.

Az anomáliák felfedezése óta eltelt évek alatt Beeker és muzeológus kollégája, Geoffrey Conrad hallgatóikkal évente tértek vissza a Dominikai Köztársaságba különböző projektek keretében, melyek a környező indián falvak régészeti ásatásaival, konzerválásával valamint a Taino indiánok kultúrájának megismerésével állt kapcsolatban.

A La Isabella-öböl adott otthont az első spanyol településnek, amit maga Kolumbusz alapított, míg a tainók voltak az első bennszülöttek, akik kapcsolatba kerültek az európaiakkal. A történelem ezen szakasza többnyire csak spekulációkon alapul, ezen szeretne változtatni Beeker és Conrad.

Munkatársaik számos országból érkeztek és különböző tudományágakat képviselnek. Legutóbbi felfedezésük egy közel 140 kilós horgony, ami a jelek szerint a Kolumbusz-érából származik. A horgonyt az anomáliákat magában foglaló területen honos korallok halott és élő példányainak vastag rétegei borították.


A kutatók egy kotrógéppel végzik ásatásaikat. A gép pumpája, ami porszívóként ásta bele magát az iszapba, két és fél méteres lyukat ásott a magnetométer által érdekesnek talált ponton. A csapat azonban kifutott az időből és a munkálatok folytatását el kellett halasztania a nyár végére. Mindezek ellenére optimisták és meggyőződésük, hogy hamarosan egy hajóroncsot vizsgálhatnak, pedig még a létezését sem sikerült egyértelműen bebizonyítani.

Beeker számításai szerint jó néhány hajó süllyedt el a La Isabella-öbölben 1495-ben, egy hurikánnak köszönhetően. A kutatók becslése szerint 8-9 vizijármű veszett oda a természeti csapásban, köztük kisebb karavellák és egy-két nagyobb teherhajó is. Az egyik ilyen lehetett a Mariagalente, Kolombusz második utazásának zászlóshajója. A korabeli dokumentumok tanúsága szerint több hajó is jelentős rakománnyal indult vissza Spanyolországba, az összetételükről azonban semmit nem tudni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • haxoror #16
    LOL

    Úristen!!!
  • cipo000 #15
    Sztem 10 milliárdból meg tom védeni magam:D
  • Sengag #14
    "A fehérbőrű és az indián tudósok abban teljesen egy véleményen voltak, hogy az északi és déli részből álló, de a Panama csatorna elkészültéig gyalogosan is átjárható Amerika bizonyos területein (mint például a Maya-föld Mexikóban vagy az Inka-föld Peruban és Ecuadorban) minden általunk ismert ősi – mezopotámiai, egyiptomi, kínai, zsidó, görög és egyéb – kultúrák előtt ezer évekkel már más magas kultúrájú népek éltek.
    Az eddigiekből világos, hogy a 60-as évek végéig az amerikai tudósok még csak a régebben átjárható Behring szoros bevándorlási útját valószínűsítették. A 70-es évek kutatásai azonban bebizonyították, hogy sok ezer évvel az első bevándorlások után a mai időszámításunk szerint Kr.u. 100 és 1200 között érkeztek az amerikai földrészre tengeri, vízi úton az Észak-amerikai kontinens indiánjai. A kanadai Yukon territórium Csendes óceáni oldalán érték el a nyugati partokat, ahonnét először kelet, később dél felé kezdték lazán feltölteni a mai Észak-Amerika területét. A kutatások során előkerült leletek és az indián törzsek emlékezetében még élő adatok alapján pontosan föltérképezték és kronológiailag jelölték az amerikai földrész ezen újabb betelepedését is. Ezekből a telepedési térképekből jól kivehető, hogy a már említett ősi, magas kultúrát képviselő népek kivételével a többiek mind jóval később érkeztek és mindannyian északról délre vándoroltak. Így töltötték fel lassan az egész Észak-amerikai kontinenset." Dr.Simon Péter

    Teljes cikk: http://mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&tipus=tortenelem&kod=216&kat=1
  • Komolytalan #13
    Elvileg már az egyiptomiak is elérték még isz. előtt, sőt meg is ismételték az utat a múlt században.
  • gameplusz #12
    Köztudott, hogy már a vikingek is elérték Amerika partjait, Grönlandot, és ha jól emlékszem Kanadát. Szerintem a 900-as években sokkal nagyobb dolog volt ez, mint a XV. században. Persze biztos nagy felfedezés lesz, ha előkerülnek, de annyi biztos, hogy sok mindent nem fognak találni.
  • dez #11
    A napokban olvastam, hogy ugyancsak nemrég előkerült iratok szerint Kolombusz egy szadizmusra hajlamsos személy volt, és igazából ezért "váltották le".
  • metaljesus #10
    nem hiszem hogy Kolumbusznak lenne jogutóda

    persze így valószínűleg Dominikát illeti a kincs, már ha lesz egyáltalán
  • BCS CORPS #9
    bármilyen kincset talász azon a területen az ott az állam tulajdona néha azért adnak egy kis jutalmat mert beszolgálltatod ha meg nem börtön ha elkapnak, kívéve persze ha illegális, de akkor meg könnyen összefuthatsz gépuskákkal felszerelkezett rosszarcokkal , szol , ha nem visszel magaddal egy fél hadsereget mindenképpen szívás
  • Morden23 #8
    Nem közhiedelem. Tényleg így van, bár bizonyos esetekben van kisajátítási jog.

    Általánosságban annyi igaz erre, hogy a "finders=keepers" elv csak akkor él, ha a tulaj már hulla. Ha például egy létező cég bejegyzett hajóját találod meg, akkor szabhatod a kincseidet (mármint ha "hivatalosak" vagyunk).
  • metaljesus #7
    10 milliárd? nem rossz, főleg ha nemzetközi vizeken lenne, mert akkor ugye azé aki felhozza :) bár lehet hogy ez csak a közhiedelem, de akkor is jó belegondolni :)