Berta Sándor
Szenzorbajuszt kaphatnak a robotok
Ahhoz, hogy a robotok akár idegen környezetben is biztonsággal tudjanak mozogni, szükségük van felderítő eszközökre. A kutatók azt szeretnék, ha a jövő eszközei már képesek lennének az elektronikus tapogatózásra is.
A jelenleg használt robotok már büszkélkedhetnek infra- és videokamerákkal, fedélzeti radarokkal, azonban a tapintás alapján történő érzékelésre még képtelenek. A BIOTACT európai uniós projektben résztvevő szakemberek azonban pont ezzel a képességgel akarják felruházni az új generációs robotokat. A kutatók, mint oly sok esetben eddig, ezúttal is a természetet hívták segítségül.
A macskák vagy a patkányok életében fontos szerepet játszik a bajuszuk, amely különösen a kisebb üregekben való áthaladáskor lehet hasznos. Nos, a tudósok ezt a képességet szeretnék átvenni. A BIOTACT keretében a Bernstein Zentrum für Computational Neuroscience (BCCN) és a berlini Humboldt Egyetem vezetésével hét országból összesen kilenc munkacsoport kutatja a tapogatózásra képes szenzorok és más mesterséges rendszerek létrehozásának lehetőségeit. A programot az Európai Unió 7,3 millió euróval támogatja.
A szakemberek szerint amennyiben ez megvalósul, akkor a jövőben a mentéseket végző vagy az aknákat kereső robotok új képességeket kaphatnak. Így képesek lesznek például tájékozódni vagy tárgyakat és embereket felismerni, nehéz terepen, szűk helyeken mozogni, akár rossz látási körülmények között is, amikor a kameráik és a hagyományos szenzoraik nem használhatók. Sok állatnak fejlődött ki hasonló képessége, mivel éjjel vagy rossz látási körülmények között nem hagyatkozhatott a szemére. Jó példa erre a patkányok vagy cickányok, amelyek a bajuszuk gyors mozgatásával fedezik fel közvetlen környezetüket.
A BIOTACT munkáját Tony Prescott professzor, a Sheffieldi Egyetem munkatársa koordinálja. A kilenc munkacsoport célja két, tapogatózó szenzorokkal ellátott robot kifejlesztése. Az első robot képes lesz a mesterséges bajuszával különböző mozgó objektumok felkutatására, felismerésére és mozgásának követésére. "A projekt mérföldkő lehet az aktív tapogatózás megértésében és a hasonló elven működő szenzorok létrehozásában. Fontos, hogy a természettől tanuljunk és olyan technológiákat fejlesszünk ki, amelyek az ott látott megoldásokon alapulnak. Így jelentősen feljavíthatjuk a jövőbeni gépeink képességeit" - jelentette ki Prescott.
Érdekesség, hogy korábban amerikai szakemberek már kutatták ezt a területet. 2006 októberében Mitra J. Hartmann és Joseph H. Solomon, a Northwestern Egyetem munkatársai elkészítettek egy olyan mesterséges bajuszt, amely képes 2D-s letapogatásra és a bajuszos állatok viselkedésének utánzására.
A jelenleg használt robotok már büszkélkedhetnek infra- és videokamerákkal, fedélzeti radarokkal, azonban a tapintás alapján történő érzékelésre még képtelenek. A BIOTACT európai uniós projektben résztvevő szakemberek azonban pont ezzel a képességgel akarják felruházni az új generációs robotokat. A kutatók, mint oly sok esetben eddig, ezúttal is a természetet hívták segítségül.
A macskák vagy a patkányok életében fontos szerepet játszik a bajuszuk, amely különösen a kisebb üregekben való áthaladáskor lehet hasznos. Nos, a tudósok ezt a képességet szeretnék átvenni. A BIOTACT keretében a Bernstein Zentrum für Computational Neuroscience (BCCN) és a berlini Humboldt Egyetem vezetésével hét országból összesen kilenc munkacsoport kutatja a tapogatózásra képes szenzorok és más mesterséges rendszerek létrehozásának lehetőségeit. A programot az Európai Unió 7,3 millió euróval támogatja.
A szakemberek szerint amennyiben ez megvalósul, akkor a jövőben a mentéseket végző vagy az aknákat kereső robotok új képességeket kaphatnak. Így képesek lesznek például tájékozódni vagy tárgyakat és embereket felismerni, nehéz terepen, szűk helyeken mozogni, akár rossz látási körülmények között is, amikor a kameráik és a hagyományos szenzoraik nem használhatók. Sok állatnak fejlődött ki hasonló képessége, mivel éjjel vagy rossz látási körülmények között nem hagyatkozhatott a szemére. Jó példa erre a patkányok vagy cickányok, amelyek a bajuszuk gyors mozgatásával fedezik fel közvetlen környezetüket.
A BIOTACT munkáját Tony Prescott professzor, a Sheffieldi Egyetem munkatársa koordinálja. A kilenc munkacsoport célja két, tapogatózó szenzorokkal ellátott robot kifejlesztése. Az első robot képes lesz a mesterséges bajuszával különböző mozgó objektumok felkutatására, felismerésére és mozgásának követésére. "A projekt mérföldkő lehet az aktív tapogatózás megértésében és a hasonló elven működő szenzorok létrehozásában. Fontos, hogy a természettől tanuljunk és olyan technológiákat fejlesszünk ki, amelyek az ott látott megoldásokon alapulnak. Így jelentősen feljavíthatjuk a jövőbeni gépeink képességeit" - jelentette ki Prescott.
Érdekesség, hogy korábban amerikai szakemberek már kutatták ezt a területet. 2006 októberében Mitra J. Hartmann és Joseph H. Solomon, a Northwestern Egyetem munkatársai elkészítettek egy olyan mesterséges bajuszt, amely képes 2D-s letapogatásra és a bajuszos állatok viselkedésének utánzására.
[/IMG]