Hunter
Új földtani korba léptünk?
Több tudós szerint az emberi tevékenység elérte azt a pontot, ahol már egy új földtörténeti korról kell beszélnünk.
A jelenkor, azaz a holocén helyett, ami 11 500 évvel ezelőtt vette kezdetét elvileg már néhány száz éve egy másik korszakban, az antropocénben járunk. Ez jelzi azt a választóvonalat, ahonnan az ember tevékenysége kezdi uralni a bolygót, ami mélyreható nyomot fog hagyni a geológiai rekordban. Az eseményt hivatalosan 1800-tól számítják a Londoni Földtani Társaság tagjai, ilyen ügyekben azonban a döntő szót a Nemzetközi Rétegtani Tanács mondja ki.
Jan Zalasiewicz, a Leicester Egyetem geológusa és munkatársai geológiai szempontból vették szemügyre az elmúlt évszázadokat, feltéve a kérdést, vajon a mai emberi tevékenység visszatükröződik-e majd az üledékben, mint globálisan is jelentős erő, és megőrzi-e a Föld geológiai rekordja.
A korábbi tanulmányok már eleve leszögeztek több olyan globális hatást, amit saját magunknak tulajdoníthatunk, ilyen például az a tény, hogy ma az ember a legnagyobb mozgatóerő a bolygón. Képesek vagyunk átalakítani a tájakat, gépeink és erőműveink jelentős hatást gyakorolnak a légkörre. Ezek hatására folyamatosan megy végbe a globális felmelegedéshez köthető tengerszint emelkedés, világszerte tapasztalható egy kihalási hullám, és jól kivehető az a szénizotóp különbség a mai üledékekben, ami a fosszilis üzemanyagok égetésének az eredménye. Összességében tehát elmondható hogy tartós nyomokat hagyunk magunk után.
Többen is azt bizonygatják, hogy a változások a szén hasznosításának színrelépésével indultak be, ami 1800 környékére tehető. Ezt követte a gőzgép megjelenése, ami jelentősen megnövelte az ember felszínformáló erejét. Hatalmas különbség van egy ló által húzott eke és egy bulldózer között, magyarázta Zalasiewicz a Discovery News-nak. Visszatérve az 1800-as évekhez, azóta az emberi populáció is drasztikus növekedésnek indult, a két tényezőt figyelembe véve pedig el kell gondolkozni, mikortól válnak dominánssá az ember által előidézett változások - sorolta érveit Zalasiewicz.
Más kutatók is hajlanak az antropocén korszak kinyilvánítására, azonban a geológusok kritériumai túl konzervatívnak tűnnek ahhoz, hogy ezt ilyen egyszerűen megtegyék. A geológusok azt igyekeznek megbecsülni, hogyan fog megjelenni a jelenlegi korszak a geológiai rekordban a több tízezer évvel későbbi geológusok számára, az azonban tagadhatatlan, hogy nagy változások mennek végbe bolygószerte.
"Biológiai szempontból ma már nincs olyan hely a Földön, amit ne befolyásolt volna az ember" - mondta Branden Allenby, az Arizona Állami Egyetem környezet mérnöke. Ez azonban akár egy teljesen új kérdést is felvethet: Valóban egy új korszakba léptünk, vagy csak egy katasztrófa, például egy aszteroida becsapódás szerepét játsszuk itt a Földön, ami lezár egy korszakot és előkészít egy újat? Kétszáz év emberi léptékkel nem kevés, geológiailag azonban teljesen jelentéktelen ahhoz, hogy pontos választ adjunk, összegzett Allenby.
A jelenkor, azaz a holocén helyett, ami 11 500 évvel ezelőtt vette kezdetét elvileg már néhány száz éve egy másik korszakban, az antropocénben járunk. Ez jelzi azt a választóvonalat, ahonnan az ember tevékenysége kezdi uralni a bolygót, ami mélyreható nyomot fog hagyni a geológiai rekordban. Az eseményt hivatalosan 1800-tól számítják a Londoni Földtani Társaság tagjai, ilyen ügyekben azonban a döntő szót a Nemzetközi Rétegtani Tanács mondja ki.
Jan Zalasiewicz, a Leicester Egyetem geológusa és munkatársai geológiai szempontból vették szemügyre az elmúlt évszázadokat, feltéve a kérdést, vajon a mai emberi tevékenység visszatükröződik-e majd az üledékben, mint globálisan is jelentős erő, és megőrzi-e a Föld geológiai rekordja.
A korábbi tanulmányok már eleve leszögeztek több olyan globális hatást, amit saját magunknak tulajdoníthatunk, ilyen például az a tény, hogy ma az ember a legnagyobb mozgatóerő a bolygón. Képesek vagyunk átalakítani a tájakat, gépeink és erőműveink jelentős hatást gyakorolnak a légkörre. Ezek hatására folyamatosan megy végbe a globális felmelegedéshez köthető tengerszint emelkedés, világszerte tapasztalható egy kihalási hullám, és jól kivehető az a szénizotóp különbség a mai üledékekben, ami a fosszilis üzemanyagok égetésének az eredménye. Összességében tehát elmondható hogy tartós nyomokat hagyunk magunk után.
Többen is azt bizonygatják, hogy a változások a szén hasznosításának színrelépésével indultak be, ami 1800 környékére tehető. Ezt követte a gőzgép megjelenése, ami jelentősen megnövelte az ember felszínformáló erejét. Hatalmas különbség van egy ló által húzott eke és egy bulldózer között, magyarázta Zalasiewicz a Discovery News-nak. Visszatérve az 1800-as évekhez, azóta az emberi populáció is drasztikus növekedésnek indult, a két tényezőt figyelembe véve pedig el kell gondolkozni, mikortól válnak dominánssá az ember által előidézett változások - sorolta érveit Zalasiewicz.
Más kutatók is hajlanak az antropocén korszak kinyilvánítására, azonban a geológusok kritériumai túl konzervatívnak tűnnek ahhoz, hogy ezt ilyen egyszerűen megtegyék. A geológusok azt igyekeznek megbecsülni, hogyan fog megjelenni a jelenlegi korszak a geológiai rekordban a több tízezer évvel későbbi geológusok számára, az azonban tagadhatatlan, hogy nagy változások mennek végbe bolygószerte.
"Biológiai szempontból ma már nincs olyan hely a Földön, amit ne befolyásolt volna az ember" - mondta Branden Allenby, az Arizona Állami Egyetem környezet mérnöke. Ez azonban akár egy teljesen új kérdést is felvethet: Valóban egy új korszakba léptünk, vagy csak egy katasztrófa, például egy aszteroida becsapódás szerepét játsszuk itt a Földön, ami lezár egy korszakot és előkészít egy újat? Kétszáz év emberi léptékkel nem kevés, geológiailag azonban teljesen jelentéktelen ahhoz, hogy pontos választ adjunk, összegzett Allenby.
