SG.hu·

Eredeti Einstein-kéziratok kerültek elő

A holland Leideni Egyetem Lorez Elméleti Fizika Intézetének archívumában megtalálták Albert Einstein 1925-ben publikált munkájának eredeti kéziratát.

Albert Einstein, a német születésű, zsidó származású fizikus 1914 és 1933 között Berlinben tanított, majd Hitler hatalomra jutása után az Egyesült Államokba menekült. Berlini munkája mellett a húszas években gyakran járt át Leidenbe előadásokat tartani, ott szövődött barátság közte és Ehrenfest között, akinek a papírjai között találták meg a szóban forgó kéziratot. Az 1924. decemberre dátumozott "Egyatomos ideális gázok kvantumelmélete" címet viselő 16 oldalas kézirat Einstein egyik utolsó nagy áttörésnek minősített munkája, melyet a berlini Porosz Tudományos Akadémia publikált 1925 januárjában. A felfedezés az egyetem egyik hallgatója, Rowdy Boeyink nevéhez fűződik, aki Paul Ehrenfest, holland fizikus archívumában keresgélt anyagot értekezéséhez.

Klikk ide! Klikk ide!
Két oldal az anyagból - klikk a képekre a nagyobb változathoz

A jellegzetes macskakaparásszerű írás tele van további feljegyzésekkel és beszúrásokkal, sőt a kéziratot átvevő Carlo Beenakker professzor szerint több lapon még ujjnyomok is felfedezhetők. Az egyetem nem adja ki a kezéből a papírokat, Einstein ott tett látogatásainak emlékeként kezelik, azonban a kéziratról nagyfelbontású felvételeket készítettek, melyek megtekinthetők a Lorenz Intézet weboldalán.

1995-ben Ketterle vezetésével a Coloradói Egyetem és az MIT egyik csoportja 1 mikrokelvin (azaz 1 milliomod Kelvin) alá hűtött gázokat, melynek során felfedezték az anyag új halmazállapotát, az ún. Bose-Einstein kondenzátumot, melyben a részecskék sűrű sorokban mozognak, nem pedig egymástól függetlenül, szabadon röpdösnek. Azóta nagyon sok kutatócsoportnak sikerült nanokelvin nagyságrendű hőmérsékletetre gázokat hűteni; a legalacsonyabb hőmérséklet eddig 3 nanokelvin volt. Az MIT által nemrég beállított új rekord 500 pikokelvin, ennek a hatodrésze.
Az írás szerint a gázrészecskék abszolút nulla fok közelében egy olyan alacsony energiaállapotot érnek el, hogy egy nagyobb "mono-atomba" csoportosulnak össze. Az elméletet egy indiai fizikussal, Satyendra Nath Bose-zal közösen dolgozták ki, innen származik ezen elméleti anyagállapot elnevezése, a Bose-Einstein kondenzáció. 1995-ben a Colorado Egyetem tudósai, Eric Cornell és Carl Wiemann előállítottak egy ilyen kondenzációt a rubídium elem egy gázával, melyért 2001-ben elnyerték a fizikai Nobel-díjat is.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© dez2005. 08. 25.. 15:29||#37
Hát, itt már sokminden nem hitkérdés... Einstein idejében még nem léteztek azok a kísérleti eredmények, amik ma már igen.

Persze pl. alapíthatsz egy egyházat, és definiálhatod, miben vagy haljandó hinni, és miben nem. (Még akkor sem, ha a szemed elõtt demonstrálnak valamit kísérletileg, stb.)

De azt mondani, hogy stop, itt (hol?) megállok elõremutató?

Egyébként ha elengedjük az anyagot, nem a semmi marad.
© M22005. 08. 25.. 14:20||#36
Én tisztelettel maradnék ott ahol Einstein is leragadt és inkább abban hiszek, hogy létezik valóság, ahol olyan rend uralkodik amiben nem lehet csalni. Persze a kereteket még nem ismerjük teljesen - talán soha nem is fogjuk -, de szerintem ha még a valóságot is megkérdõjelezzük, ott vagyunk a semmiben, kapaszkodó nélkül és ez nem vezet sehova. Illetve vezet, ki ebben hihet, ki meg amabban, de nem ez az elõre mutató út.
© dez2005. 08. 25.. 08:49||#35
"Persze szépeket lehet azon filózni hogy mi is a valóság"

A relativisztikus fizika, vagy a kvantumfizika nem filozófia... Márpedig egy olyan világot mutatnak meg nekünk, ami nagyon más, mint amilyennek "lennie kellene".

"de mikor rátenyerelsz a forró rezsóra, hirtelen ráébredsz a dolgok mikéntjére."

Mikéntjére? Inkább csak arra, hogy nem lehet (legalábbis nem könnyû) kibújni a "lokális" szabályok alól. Mellesleg ugyanerre utalt Ma2ska is az égõ házzal.

Csakhogy ez kb. olyan, mint amikor lelõnek egy FPS-ben... Game over... Hacsak nem csalsz - de honnan tudod, hogy IRL nem lehet "csalni"? Nekem úgy tûnik, a tudomány egyre inkább azt mondja, hogy nagyon is lehet, bár adott esetben nagyon nehéz.
© dez2005. 08. 25.. 08:28||#34
"A meditáció csak eszköz, de ez már offtopik teljesen."

Végsõ soron minden csak eszköz. 😉 De amúgy igen, nem mondtam én az ellenkezõjét.

"Einstein köztudottan mélyen vallásos volt amugy"

Nem vagyok benne biztos, hogy vallásos volt olyan értelemben, hogy egy adott vallás "beszûkített" isten-képében hitt volna, vagy igen?

"talán az is segitette a felismeréseiben, hogy nem ragaszkodott tulságosan a materializmushoz mint kizárólagos valósághoz."

Talán? Biztos... Hiszen a világ számára már nem az a szuper-racionális valami volt, mint elõtte.
© dez2005. 08. 25.. 08:23||#33
"Ez a kép róla maradt meg inkább: "Isten nem kockázik" mondta."

Persze, de ezt éppen a kvantumfizika elõrehaladottabb teóriái ellen mondta...

"Olyan ördög ügyvédje szerepet játszott, de nagyon korrekten, és ezzel rengeteget segített."

Az lehet...

"Sõt magát a fény kvantumosságát is õ bizonyította a fotoelektromos hatással!!!"

Tudom. De az még csak a kezdet volt. (Vagy hogy is mondjam.)
© Ma2ska2005. 08. 24.. 18:26||#32
Az egységes rend mint isten egyik arca /tulajdonsága/ megjelenhet, ugyhogy itt nincs ellentmondás.
© M22005. 08. 24.. 16:34||#31
A teljes rendet is azért kereste, mert neki a kvantumfizika olyan volt, mintha egy hívõnek azt mondanák, hogy Isten pattanásos, hajlott hátú és gyerekeket eszik reggelire.
© M22005. 08. 24.. 16:31||#30
Einstein csak annyiban volt vallásos, hogy ragaszkodott a zsidó származásához és büszke is volt rá. A klasszikus, megszemélyesített Istenben nem hitt, számára csodálatosabb volt a világ önmagában, mint egész rendszer. Ebben igaza is volt, de az emberek könnyebben megemésztik az Istenhitet.
© M22005. 08. 24.. 16:27||#29
Melyik részét?

Azt hogy senki sem tekinti alapnak? Ahol kell ott igenis számolnak vele, de mi értelme lenne ott is használni ahol nem szükséges, mondjuk 20 kilóméterórát tenni egy autóba, merthogy a sebesség relatív...

Aztán, az emberek nem félnek az újtól (a mobil is új volt, mégis hogy elterjedt), de csupán a specrel megértéséhez is kell némi fizikai és matematikai jártasság, ami az átlagembernek már elérhetetlen szint (akik a trigonometriát is csak bebiflázták).

A védikus tanításokat ugyan miért és hogyan is igazolja egy tagadás?
Persze szépeket lehet azon filózni hogy mi is a valóság, de mikor rátenyerelsz a forró rezsóra, hirtelen ráébredsz a dolgok mikéntjére.
© BiroAndras2005. 08. 24.. 14:20||#28
"Einstein köztudottan mélyen vallásos volt amugy"

A köz rosszul tudja. Einstein maga mondja, hogy nem vallásos. Vagy legalábbis nem a hagyományos értelemben.