Hunter

Ősi fajokra bukkantak egy barlang mélyén

Nyolc, eddig ismeretlen gerinctelen lényre bukkantak egy izraeli barlangban, amelyek közül négy vízi, négy pedig szárazföldi.

A legnagyobb vízben élő lény egy fehér rákszerű ízeltlábú, míg a szárazföldiek méretesebb képviselője egy skorpiófajra emlékeztet. A felfedezésről a jeruzsálemi Héber Egyetem számolt be. A kutatócsoport vezetője, dr. Hanan Dimantman, biológus elmondása szerint a lények egy, a világtól ötmillió éve elzárt ökorendszer lakói, ahol feltehetően újabb fajokkal fognak találkozni a kutatók.

Az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy az eddig felfedezett lények egymással rokon fajok, azonban a többi ismert, hasonló életformától különböznek. Egyediségüket nem is elsősorban a külsejük, sokkal inkább élőhelyük környezeti körülményei és ősi mivoltuk adja.


A Ramal körzetében, egy kőfejtő terjeszkedése során napvilágot látott barlanghoz egy tó, valamint egy járatrendszer kapcsolódik, utóbbi több mint két és fél kilométer hosszan és 100 méter mélyen nyúlik be a föld alá. Ezzel az Ayalon névre keresztelt barlang Izrael második legnagyobb mészkőbarlangjának mondhatja magát. A helyszínen az ízeltlábúakon kívül egy baktériumot is találtak, ami az ökorendszerben a táplálék szerepét tölti be.

Az ökorendszer több millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor a terület még a Földközi-tenger része volt. A szakértők szerint azóta pihen a világtól elzárva, egyedülálló körülményeket teremtve, melyhez a most megtalált fajok alkalmazkodtak. Külön érdekesség, hogy a rendszer egyszerre ad helyet édes és sós vízi fajoknak, utóbbiak ősi tengeri lények leszármazottai lehetnek. Mivel a barlang sötétjében nem tudták alkalmazni látásukat, ezért az az idők folyamán elsatnyult, majd az evolúció végleg megszabadította tőle az ott élőket.

Egy kivétellel a felfedezett fajok mindegyikéből sikerült elő mintapéldányt begyűjteniük a kutatóknak, kivéve a vak skorpiót, a tudósoknak azonban meggyőződése, hogy hamarosan rábukkannak ennek a fajnak a képviselőire is. A mintákat besorolás és névadás céljából európai és izraeli szakértőknek küldték, Paul-Pearce Kelly, a Londoni Állatkert kurátora szerint az új organizmusok számos fontos adattal szolgálnak majd arról, hogyan fejlődik az élet napfény nélkül.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • hpteso #151
    siraly
  • Szefmester #150
    jöjjön csak egy cápa.. majd jól orrbagyűröm oszt' kész.. :)

    kár hogy a cikk nem a cápákról szól
  • dez #149
    Nos, az is egy - a hétköznapi ember számára egyszerűen elérhető - módja az öntudattól való megszabadulásnak. (Ha jól értettelek máshol, egyes tanok szerint az a ragaszkodás terméke.)
  • sz4bolcs #148
    A magára robbantja a két házat-ból az jött le.
    Mi másra gondoltál?
  • dez #147
    Én sem úgy értettem.
  • sz4bolcs #146
    Nem ragaszkodni nem azt jelenti, hogy ragaszkodni a halálhoz...
  • Morden23 #145
    Állítólag a kékcápák még az 1 méteres vízben is jó elvannak:) Valamikor láttam a National Geo-n.

    Az az urban legend dolog nem tudom, mennyire igaz, ezt még valamikor szintén valami műsorban láttam. Meg a kapálódzást is.
    De amúgy nem vagyok cápaszakértő, szóval passz. Én még a tropicariumig sem mentem el:)
  • petko000 #144
    :)
  • petko000 #143
    hát, ez, hogy a cápa fókának nézi a szörföst, szerintem egy amolyan urban legend.:) Az idióta kapálódzásra is csak azért figyel fel, mert csak a mozgást érzékeli, nem?
    Azt is hallottam, hogy olyan helyeken sincsenek cápák, ahol a tenger csak pár méter mély, és a tengerfenék pedig homokos, mert a hullámzás felkavarja a homokot az alacsony vízben, és az a cápának olyan, mintha egy embernek sűrű füstben kéne lélegeznie.
  • dez #142
    Csak kettővel kellett volna visszaolvasnod... :)