SG.hu·
Ősi fajokra bukkantak egy barlang mélyén
Nyolc, eddig ismeretlen gerinctelen lényre bukkantak egy izraeli barlangban, amelyek közül négy vízi, négy pedig szárazföldi.
A legnagyobb vízben élő lény egy fehér rákszerű ízeltlábú, míg a szárazföldiek méretesebb képviselője egy skorpiófajra emlékeztet. A felfedezésről a jeruzsálemi Héber Egyetem számolt be. A kutatócsoport vezetője, dr. Hanan Dimantman, biológus elmondása szerint a lények egy, a világtól ötmillió éve elzárt ökorendszer lakói, ahol feltehetően újabb fajokkal fognak találkozni a kutatók.
Az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy az eddig felfedezett lények egymással rokon fajok, azonban a többi ismert, hasonló életformától különböznek. Egyediségüket nem is elsősorban a külsejük, sokkal inkább élőhelyük környezeti körülményei és ősi mivoltuk adja.
A Ramal körzetében, egy kőfejtő terjeszkedése során napvilágot látott barlanghoz egy tó, valamint egy járatrendszer kapcsolódik, utóbbi több mint két és fél kilométer hosszan és 100 méter mélyen nyúlik be a föld alá. Ezzel az Ayalon névre keresztelt barlang Izrael második legnagyobb mészkőbarlangjának mondhatja magát. A helyszínen az ízeltlábúakon kívül egy baktériumot is találtak, ami az ökorendszerben a táplálék szerepét tölti be.
Az ökorendszer több millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor a terület még a Földközi-tenger része volt. A szakértők szerint azóta pihen a világtól elzárva, egyedülálló körülményeket teremtve, melyhez a most megtalált fajok alkalmazkodtak. Külön érdekesség, hogy a rendszer egyszerre ad helyet édes és sós vízi fajoknak, utóbbiak ősi tengeri lények leszármazottai lehetnek. Mivel a barlang sötétjében nem tudták alkalmazni látásukat, ezért az az idők folyamán elsatnyult, majd az evolúció végleg megszabadította tőle az ott élőket.
Egy kivétellel a felfedezett fajok mindegyikéből sikerült elő mintapéldányt begyűjteniük a kutatóknak, kivéve a vak skorpiót, a tudósoknak azonban meggyőződése, hogy hamarosan rábukkannak ennek a fajnak a képviselőire is. A mintákat besorolás és névadás céljából európai és izraeli szakértőknek küldték, Paul-Pearce Kelly, a Londoni Állatkert kurátora szerint az új organizmusok számos fontos adattal szolgálnak majd arról, hogyan fejlődik az élet napfény nélkül.
A legnagyobb vízben élő lény egy fehér rákszerű ízeltlábú, míg a szárazföldiek méretesebb képviselője egy skorpiófajra emlékeztet. A felfedezésről a jeruzsálemi Héber Egyetem számolt be. A kutatócsoport vezetője, dr. Hanan Dimantman, biológus elmondása szerint a lények egy, a világtól ötmillió éve elzárt ökorendszer lakói, ahol feltehetően újabb fajokkal fognak találkozni a kutatók.
Az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy az eddig felfedezett lények egymással rokon fajok, azonban a többi ismert, hasonló életformától különböznek. Egyediségüket nem is elsősorban a külsejük, sokkal inkább élőhelyük környezeti körülményei és ősi mivoltuk adja.
A Ramal körzetében, egy kőfejtő terjeszkedése során napvilágot látott barlanghoz egy tó, valamint egy járatrendszer kapcsolódik, utóbbi több mint két és fél kilométer hosszan és 100 méter mélyen nyúlik be a föld alá. Ezzel az Ayalon névre keresztelt barlang Izrael második legnagyobb mészkőbarlangjának mondhatja magát. A helyszínen az ízeltlábúakon kívül egy baktériumot is találtak, ami az ökorendszerben a táplálék szerepét tölti be.
Az ökorendszer több millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor a terület még a Földközi-tenger része volt. A szakértők szerint azóta pihen a világtól elzárva, egyedülálló körülményeket teremtve, melyhez a most megtalált fajok alkalmazkodtak. Külön érdekesség, hogy a rendszer egyszerre ad helyet édes és sós vízi fajoknak, utóbbiak ősi tengeri lények leszármazottai lehetnek. Mivel a barlang sötétjében nem tudták alkalmazni látásukat, ezért az az idők folyamán elsatnyult, majd az evolúció végleg megszabadította tőle az ott élőket.
Egy kivétellel a felfedezett fajok mindegyikéből sikerült elő mintapéldányt begyűjteniük a kutatóknak, kivéve a vak skorpiót, a tudósoknak azonban meggyőződése, hogy hamarosan rábukkannak ennek a fajnak a képviselőire is. A mintákat besorolás és névadás céljából európai és izraeli szakértőknek küldték, Paul-Pearce Kelly, a Londoni Állatkert kurátora szerint az új organizmusok számos fontos adattal szolgálnak majd arról, hogyan fejlődik az élet napfény nélkül.