Berta Sándor

Bárki vásárolhat polóniumot az interneten

Bármelyik amerikai állampolgár, akinek van felesleges 69 dollárja, szerezhet polóniumot az interneten. A kereskedelem azért lehetséges, mert az anyag csak kevéssé radioaktív - állítják francia szakértők.

Mint ismeretes, a polónium 210 az az anyag, amellyel megmérgezték Alekszandr Litvinyenko egykori orosz titkosügynököt, illetve a vele egy londoni japán étteremben november elsején találkozó Mario Scaramella olasz biztonságpolitikai szakembert.

Megdöbbentő kijelentést tettek viszont a CHIRAD független francia sugárzáskutató intézet munkatársai Párizsban, akik szerint nem kell külön engedély egy adag polónium 210 megvásárlásához. "Az Egyesült Államok bármely lakosa, akinek van 69 dollárja, ellátogathat az United Nuclear Scientific Supplies nevű szervezet honlapjára és ott megtalálja, honnan vehet ilyen anyagot" - nyilatkozták a CHIRAD képviselői.

Az United Nuclear Scientific Supplies a weboldalán külön felhívja a figyelmet arra, hogy a polónium-eladás teljesen törvényes, mivel a radioaktivitása alatta van a Nuclear Regulatory Commission által kijelölt határértékeknek. "Amennyiben valaki igazán mérgező anyagot szeretne kapni, ahhoz legalább 15 000 polónium 210-es izotópdarabra lenne szükség, amelyek együttes értéke egymillió dollár. A polónium méregként elég rossz választás" - tették hozzá a CHIRAD szakértői.

A francia intézet munkatársai szerint az anyag Franciaországban sem számít radioaktívnak. A határérték 10 000 becquerelnél van. Ekkora mennyiség bevitele felnőttek esetében 12, gyermekek esetében 260 millisievertes sugárdózisnak felel meg. Felnőtteknél évi 0,01, gyerekeknél pedig évi egyetlen millisievertes határértéknél már rák- és mutációs veszélyek léphetnek fel.

A The New York Timesban a minap megjelent egy cikk arról, hogy az első szakértői nyilatkozatokkal ellentétben a szóban forgó izotóp korántsem ritka, így a Litvinyenko-ügyet kibozogni jóval nehezebb lehet, mint ahogy azt sok kutató először gondolta. Az anyag a nukleáris korban meglehetősen elterjedt, újabban a kereskedelemben forgó termékekben is, így felbukkanhat az atombombától kezdve az antisztatikus kefékig sok mindenben - áll a cikkben.

A lap olyan számításokat idéz, amelyek szerint már 22,50 dollárért (plusz áfa) hozzá lehet jutni egy halálos dózishoz. "A szilárd anyagot belélegezve vagy lenyelve a polónium sugárzása veszélyes" - áll egy antisztatikus kefe címkéjén. Idézik - mások mellett - Peter D. Zimmermant, a londoni King's College háborús tanulmányok tanszékének professzorát, aki úgy vélekedik: a polónium 210 sokféle ipari használata megnehezíti a Litvinyenko-ügyön dolgozók dolgát. "Ez az egész olyan, mint egy Agatha Christie-regény" - fogalmazott Zimmerman. Amint a korábbi médiatudósításokból kiderült, a polónium 210 a bőrön nem hatol át, egy papírlappal meg lehet állítani. Lenyelve azonban halálos, akárcsak akkor, ha a véráramba kerül vagy belélegzik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gyozo #52
    Egyébként szerintem itt meg van vezetve mindenki rendesen. Itt szerintem nem a mérgezés volt a kulcsszó, mivel ha ki akarok nyírni valakit annak jóval diszkrétebb módszerei is vannak. Itt szerintem az a kulcs, hogy lekövethető az, hogy az illető kivel, mikor és hol találkozott mielőtt beadta a kulcsot. Szerintem ettől viszont zseniális a módszer. Nem kell követni, találgatni, hogy beszélt-e vele, csak kell egy sugárzásmérő és kész. Ez az hamisíthatatlan, egyszerű orosz gondolkodásmód
  • DanyyX #51
    A weblap tejes tartalmában lehetne írni csak a fémhalogén lámpákról. (amúgy ismertem régebbről az oldalt). A világítástechnikán belül a gázkisülőlámpák egy külön témakör, a fémhalogén lámpa meg azon belül is az. Egy általános világítástechnikai weblap ami csak pár bekezdést ír ezekről, nyilván nem fog belemenni a részletes működési leírásba, meg a kémiába.
    Mellesleg meg nem is nagyon reklámozzák az ilyen dolgokat. A 12-es vagy 20-asával csomagolt izzók kartondobozán van néhány utalás ezekre az anyagokra. Még Osram weblap sem foglalkozik ezzel.
    Javasolt egyébként célirányosan a fémhalogén lámpák irányában keresni. Én főleg a színpad/studiovilágításban használt izzókkal foglalkozom (HMP-400, HMP-575, HMI-575, HMI-1200, HMI-2500, MSR/CSR/MSD/HSD sorozat, HGMI2000, HGMI3500, HMI-18000 kapásból ennyit tudok mondani...).

    (csak megjegyzésképpen kiemelnék még egy apróságot: "Épületvilágítási célokra főleg az újabban kifejlesztett, 50 - 150 W közötti teljesítményű változataik alkalmasak" - ezek kb. 10évvel ezelőtt voltak újabb fejlesztésűek, manapság 35W-os fémhalogént használnak profibb nagyteljesítményű elemlámpákban, 70...400W-ig meg épület/térvilágításra is elég gyakoriak. Régebben nagy problémát okozott kifejleszteni a kisebb teljesítményű fémhalogéneket, főleg az ívstabilitási problémák miatt. Manapság pl. rendezvénytechnikát tudom említeni, hogy a legtöbb profi lámpa elektronikus előtéttel hajtja az izzókat, a hatásfok érdekében négyszögjelet használva,meg pl. úgy kialakított elektronikus előtéttel melegen újragyújthatóak a lámpák...)
  • Epikurosz #50
    Ez itt Arató András villanymérnök összefoglalója, világításügyben meg-megnézem, de Kr-ról ő nem ír.
  • DanyyX #49
    Sima fénycsövekben argon van (meg higany), neoncsövekben He(sárga), Ne(vörös), Ar(lila) Kr(fehér), Xe(kék) lehet, meg szintén higany, xenon-lámpában nyilván xenon, fémhalogénekben meg egy elég szép kis koktél (pl. molibdén, berillium, higany, klór vagy brómvegyületek, valamilyen radioaktiv izotóp, króm).
  • DanyyX #48
    Természetesen direkt teszik bele gondolom a megfelelő színkép elérése miatt. Fémhalogén lámpákban nyilván a két fő komponens valamilyen fémgőz és valamilyen halogénvegyület, de különböző okokból(színkép, színhőmérséklet befolyásolása, elektróda élettartam...) tesznek bele egy rakás veszélyes anyagot.
  • A1274815 #47
    Továbbra sem értemhogy e-miatt hogyan kerül be az izzóba "veszélyes mennyiségű Kr85 izotópot", amelynek a feleződési idelye 10 év, ha csak nem direkt teszik bele?
  • Epikurosz #46
    A nemesgázok: Ar, Kr, Ne, Xe és esetleg He.
    Amikor ezekkel feltöltik a csöveket, gondolom macerás lenne kiszűrni azt a kismennyisgú radioaktív izotópot.
  • A1274815 #45
    "Ionizációs füstérzékelők tartalmaznak radioaktiv izotópot, nem is olyan kis mennyiségben. Igaz, nem tudom, milyen izotóp, és hogy mennyire veszélyes..."

    Americium 241-est tartalmaznak és ha jó emlékszem 0,2 mikro-grammot.

    "Konkrét pédaként az Osram HMI-2500 csomagolásán fel is van tüntetve, hogy veszélyes mennyiségű Kr85 izotópot tartalmaz."

    Füst jezőnél világos, hogy miért van benne, de az izzóban vagy a fénycsőben nem értem minek. Miéret is jó az?
  • DanyyX #44
    Érdekesség:
    Ionizációs füstérzékelők tartalmaznak radioaktiv izotópot, nem is olyan kis mennyiségben. Igaz, nem tudom, milyen izotóp, és hogy mennyire veszélyes...

    Nagy teljesítményű gázkisülésű lámpák (fémhalogén, xenon-lámpa) szintén tartalmaznak radioaktív anyagokat, csak itt még jelölni sem szokták, ugyanis a belső burából normális körülmények között nem juthat ki. Konkrét pédaként az Osram HMI-2500 csomagolásán fel is van tüntetve, hogy veszélyes mennyiségű Kr85 izotópot tartalmaz. (amugy ezekkel foglalkozom, szóval nem a levegőbe beszélek).

    Mindenesetre nem nagyon kóstolgatnám egy ilyen cucc belsejében levő anyagokat.
  • magyarszurke #43
    érdekes:először azt mondták,hogy valszeg polónium(mondjuk talliumot is emlegettek)
    aztán pár nap múlva azt mondták,hogy ki van zárva,hogy radioaktív anyag fertőzte meg a szerencsétlent

    ez az ügynökgyilkosságos témához van