Hunter
Egy indiai növény a tökéletes gyilkos fegyver
Egy növény, melyet az indiai kultúrában az öngyilkosság fájaként emlegetnek, sokkal több embert öl meg az indiai közösségekben, mint azt korábban feltételezték.
A figyelmeztetés indiai és francia törvényszéki toxikológusoktól származik, akik újravizsgálták a növények mérgei által okozott haláleseteket. A Cerbera odollamot - ami Indiában és Délkelet-Ázsiában honos - gyakrabban használják öngyilkosságok elkövetéséhez, mint bármely más növényt, állítják a szakértők. Egyben arra is figyelmeztetnek, hogy az orvosok, kórboncnokok és halottkémek képtelenek megállapítani milyen gyakran alkalmazzák gyilkosságokhoz ezt a növényt.
Az Yvan Gaillard által vezetett, La Voulte-sur-Rhone-ban található Analitikai Toxikológiai Laboratórium csapata csupán Keralában, India egy délnyugati tartományában több mint 500 végzetes Cerbera-mérgezési esetet dokumentált 1989 és 1999 között. A csapat becslése szerint a Cerbera-mérgezések valós száma azonban ennek legalább a duplája lehet, mivel ezeket a hagyományos módszerekkel nehéz beazonosítani.
A francia toxikológusok nagy teljesítményű folyadékkromatográfiát alkalmaztak tömegspektrométerrel párosítva, hogy a boncolásokból származó szövetekben megvizsgálják a növény nyomait, melyből számos olyan emberölési esetre derült fény, ami egyébként felfedezetlen maradt volna. Mindez arra is utal, hogy egyes öngyilkosságként beállított esetek valójában gyilkosságnak minősítendők, összegezte a csapat.
Bár a fa magvai keserű ízűek, ez könnyen ellensúlyozható ha a magokat összetörik, és egy, az indiaiakra jellemző erős fűszerezésű ételbe keverik. A magok egy erős, szívre ható toxint, kerberint tartalmaznak, ami szerkezetében hasonló a gyűszűvirágban található digoxinra. A digoxin a szívizmokban elhelyezkedő kalciumion-csatornákat blokkolja, ami leállítja a szívverést. Míg a nyugati országok toxikológusai a gyűszűvirág mérgét jól ismerik, Gaillard szerint a patológusok nem lennének képesek a Cerbera-mérgezés azonosítására, hacsak nincs bizonyíték arra, hogy az áldozat evett a növényből.
"Ezt nevezik tökéletes gyilkosságnak" - mondta Gaillard. A Cerbera áldozatainak háromnegyede nő. A csapat szerint ez azt jelentheti, hogy a növényt a fiatal feleségek meggyilkolásához alkalmazzák, akik nem felelnek meg egyes indiai családok elvárásainak. Az is valószínűsíthető, hogy számos a növény mérgével elkövetett gyilkosság észrevétlen maradt olyan országokban, ahol a növény nem létezik természetes körülmények között. A tanulmány a "Journal of Ethnopharmacology" magazin decemberi számában fog megjelenni.
A figyelmeztetés indiai és francia törvényszéki toxikológusoktól származik, akik újravizsgálták a növények mérgei által okozott haláleseteket. A Cerbera odollamot - ami Indiában és Délkelet-Ázsiában honos - gyakrabban használják öngyilkosságok elkövetéséhez, mint bármely más növényt, állítják a szakértők. Egyben arra is figyelmeztetnek, hogy az orvosok, kórboncnokok és halottkémek képtelenek megállapítani milyen gyakran alkalmazzák gyilkosságokhoz ezt a növényt.
Az Yvan Gaillard által vezetett, La Voulte-sur-Rhone-ban található Analitikai Toxikológiai Laboratórium csapata csupán Keralában, India egy délnyugati tartományában több mint 500 végzetes Cerbera-mérgezési esetet dokumentált 1989 és 1999 között. A csapat becslése szerint a Cerbera-mérgezések valós száma azonban ennek legalább a duplája lehet, mivel ezeket a hagyományos módszerekkel nehéz beazonosítani.
A francia toxikológusok nagy teljesítményű folyadékkromatográfiát alkalmaztak tömegspektrométerrel párosítva, hogy a boncolásokból származó szövetekben megvizsgálják a növény nyomait, melyből számos olyan emberölési esetre derült fény, ami egyébként felfedezetlen maradt volna. Mindez arra is utal, hogy egyes öngyilkosságként beállított esetek valójában gyilkosságnak minősítendők, összegezte a csapat.
Bár a fa magvai keserű ízűek, ez könnyen ellensúlyozható ha a magokat összetörik, és egy, az indiaiakra jellemző erős fűszerezésű ételbe keverik. A magok egy erős, szívre ható toxint, kerberint tartalmaznak, ami szerkezetében hasonló a gyűszűvirágban található digoxinra. A digoxin a szívizmokban elhelyezkedő kalciumion-csatornákat blokkolja, ami leállítja a szívverést. Míg a nyugati országok toxikológusai a gyűszűvirág mérgét jól ismerik, Gaillard szerint a patológusok nem lennének képesek a Cerbera-mérgezés azonosítására, hacsak nincs bizonyíték arra, hogy az áldozat evett a növényből.
"Ezt nevezik tökéletes gyilkosságnak" - mondta Gaillard. A Cerbera áldozatainak háromnegyede nő. A csapat szerint ez azt jelentheti, hogy a növényt a fiatal feleségek meggyilkolásához alkalmazzák, akik nem felelnek meg egyes indiai családok elvárásainak. Az is valószínűsíthető, hogy számos a növény mérgével elkövetett gyilkosság észrevétlen maradt olyan országokban, ahol a növény nem létezik természetes körülmények között. A tanulmány a "Journal of Ethnopharmacology" magazin decemberi számában fog megjelenni.
