Béres Zsolt
Napóleon halála még mindig rejtély
Egy újabb felfedezés azt látszik alátámasztani, hogy Bonaparte nem gyomorrák, hanem mérgezés áldozata lett.
Évek óta folyik a vita a francia császár, Napóleon (1769-1821) halálát kiváltó okról. Most egy újabb fejezet nyílt ebben a témakörben. Az köztudott, hogy a kutatók arzénnyomokat találtak Napóleon hajának felületén, viszont ezt eddig az akkori hajápolási termékek hatásának, patkányirtó szereknek vagy fegyverekről visszamaradt nyomoknak tulajdonították.
Új megvilágításba helyezi azonban ezeket a vitákat Pascal Kintz strassbourgi toxikológus, aki a Napóleon Társaság legfrissebb jelentése szerint az arzén egy különösen mérgező válfaját mutatta ki a császár hajának belsejében. Kintz szerint - aki a Nemzetközi Törvényszéki Toxikológiai Egyesület elnöke is egyben - ez csak akkor fordulhat elő, ha a vegyület a néhai Bonaparte vérkeringésébe került, tehát a gyomrán keresztül felszívódva jutott el hajának belső szöveteibe.
Az eddigi utolsó ilyen jellegű kutatás azt mutatta ki, hogy az 51 éves Napóleon halálát gyomorrák okozta. Ezt eddig a szakértők azzal támasztották alá, hogy a császár gyanúsan lesoványodott Szent Ilona szigetén, élete utolsó 5 hónapjában 11 kilogrammot fogyott. Az arzénnyomokat illetően pedig azzal érveltek, hogy a vincellér az akkori szokásnak megfelelően patkányméreggel mosta ki a császár borospoharát.
Ezen elméletekre válaszul Jean-Calude Damamme, a Napóleon Társaság elnöke azt nyilatkozta, hogy a vincellér biztosan nem ezt a típusú arzént tartalmazó méreggel mosogatott, sőt Bonaparte nem is ivott sok bort, legfeljebb egy pohárral naponta, azt is vízzel keverve. A Napóleon halálát körülövező ellentmondások tehát még korántsem értek véget ezzel az újabb fejleménnyel sem.
Évek óta folyik a vita a francia császár, Napóleon (1769-1821) halálát kiváltó okról. Most egy újabb fejezet nyílt ebben a témakörben. Az köztudott, hogy a kutatók arzénnyomokat találtak Napóleon hajának felületén, viszont ezt eddig az akkori hajápolási termékek hatásának, patkányirtó szereknek vagy fegyverekről visszamaradt nyomoknak tulajdonították.
Új megvilágításba helyezi azonban ezeket a vitákat Pascal Kintz strassbourgi toxikológus, aki a Napóleon Társaság legfrissebb jelentése szerint az arzén egy különösen mérgező válfaját mutatta ki a császár hajának belsejében. Kintz szerint - aki a Nemzetközi Törvényszéki Toxikológiai Egyesület elnöke is egyben - ez csak akkor fordulhat elő, ha a vegyület a néhai Bonaparte vérkeringésébe került, tehát a gyomrán keresztül felszívódva jutott el hajának belső szöveteibe.
Az eddigi utolsó ilyen jellegű kutatás azt mutatta ki, hogy az 51 éves Napóleon halálát gyomorrák okozta. Ezt eddig a szakértők azzal támasztották alá, hogy a császár gyanúsan lesoványodott Szent Ilona szigetén, élete utolsó 5 hónapjában 11 kilogrammot fogyott. Az arzénnyomokat illetően pedig azzal érveltek, hogy a vincellér az akkori szokásnak megfelelően patkányméreggel mosta ki a császár borospoharát.
Ezen elméletekre válaszul Jean-Calude Damamme, a Napóleon Társaság elnöke azt nyilatkozta, hogy a vincellér biztosan nem ezt a típusú arzént tartalmazó méreggel mosogatott, sőt Bonaparte nem is ivott sok bort, legfeljebb egy pohárral naponta, azt is vízzel keverve. A Napóleon halálát körülövező ellentmondások tehát még korántsem értek véget ezzel az újabb fejleménnyel sem.