Hunter
Fél Celsius a hosszú élet titka?
Jó ideje úgy véljük, hogy az emberi test ideális hőmérséklete 37 Celsius fok, melyhez az egészséges test szigorúan ragaszkodik is. A Science magazinban publikált új tanulmány szerint azonban a 36,5 C fok jobb hatással van az élettartamra, igaz a kísérletek egerekkel zajlottak.
A lehűtött rágcsálók várható átlagos élettartama körülbelül 15%-kal növekedett, ami emberi évekre levetítve 6-8 plusz esztendőt jelent. A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a szokásosnál egyharmaddal kevesebb kalóriát tartalmazó étrenddel akár 40%-kal is meghosszabbítható az egerek és más emlősök élete, az étrend hatására pedig legalább fél fokkal csökken a testhőmérséklet is.
Azt eddig nem tudták, hogy ez a csökkenés hozzájárul-e az öregedés ellensúlyozásához, vagy csak a diéta egy egyszerű mellékhatása. Ezt nem egyszerű tesztelni, mivel ahogy már a bevezetőben is írtuk, az egészséges test nem igazán enged a 37 fokból, ezért a kutatást végző kaliforniai Scripps Kutató Intézet munkatársai Bruno Conti vezetésével a genetikához fordultak.
Egy, a sejteket hőtermelésre sarkalló gént helyeztek el az egerek agysejtjei között, az agy testhőmérsékletet érzékelő és kontrolláló központja közelében, ami így egyfajta termosztátként funkcionált. A trükk bevált, a gén elvégezte feladatát, az agy 0,3-0,5 fok körül csökkentette a test hőmérsékletét. A lehűtött nőstény példányok élettartama 20, a hímeké 12 százalékkal nőtt, állapotukban nem tapasztaltak negatív változást.
Úgy tűnik, a kalóriacsökkentés mellett az alacsonyabb testhő is segít az öregedés lassításában, sőt a kutatók szerint jóval nagyobb mértékben járul hozzá, valószínűleg a metabolizmus és melléktermékeinek, mint a sejtek elöregedését elősegítő szabad gyökök előállításának lassítása a kulcs.
Azt senki nem tudja, miért favorizálta az evolúció a 37 C fokot a legtöbb emlős, köztük az ember esetében is, az általános nézetek szerint ez a legoptimálisabb hőmérséklet a biokémiai reakciók számára. Conti kísérleteiben a csökkenés látszólag nem okozott semmilyen problémát, a szaporodással, a gének átadásával is minden rendben volt.
Ahhoz, hogy biztosat állíthasson a tudomány, jóval több kísérletre és egészen mélyreható elemzésekre lesz szükség, miközben az sem zárható ki, hogy az emberi szervezet másként reagálja le a változást. Mindenesetre intő jel, hogy az evolúció nem élt ezzel a lehetőséggel, bár előfordulnak olyan emberek, akiknél alapból van némi eltérés az átlagos testhőmérsékletükben.
A lehűtött rágcsálók várható átlagos élettartama körülbelül 15%-kal növekedett, ami emberi évekre levetítve 6-8 plusz esztendőt jelent. A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a szokásosnál egyharmaddal kevesebb kalóriát tartalmazó étrenddel akár 40%-kal is meghosszabbítható az egerek és más emlősök élete, az étrend hatására pedig legalább fél fokkal csökken a testhőmérséklet is.
Azt eddig nem tudták, hogy ez a csökkenés hozzájárul-e az öregedés ellensúlyozásához, vagy csak a diéta egy egyszerű mellékhatása. Ezt nem egyszerű tesztelni, mivel ahogy már a bevezetőben is írtuk, az egészséges test nem igazán enged a 37 fokból, ezért a kutatást végző kaliforniai Scripps Kutató Intézet munkatársai Bruno Conti vezetésével a genetikához fordultak.
Egy, a sejteket hőtermelésre sarkalló gént helyeztek el az egerek agysejtjei között, az agy testhőmérsékletet érzékelő és kontrolláló központja közelében, ami így egyfajta termosztátként funkcionált. A trükk bevált, a gén elvégezte feladatát, az agy 0,3-0,5 fok körül csökkentette a test hőmérsékletét. A lehűtött nőstény példányok élettartama 20, a hímeké 12 százalékkal nőtt, állapotukban nem tapasztaltak negatív változást.Úgy tűnik, a kalóriacsökkentés mellett az alacsonyabb testhő is segít az öregedés lassításában, sőt a kutatók szerint jóval nagyobb mértékben járul hozzá, valószínűleg a metabolizmus és melléktermékeinek, mint a sejtek elöregedését elősegítő szabad gyökök előállításának lassítása a kulcs.
Azt senki nem tudja, miért favorizálta az evolúció a 37 C fokot a legtöbb emlős, köztük az ember esetében is, az általános nézetek szerint ez a legoptimálisabb hőmérséklet a biokémiai reakciók számára. Conti kísérleteiben a csökkenés látszólag nem okozott semmilyen problémát, a szaporodással, a gének átadásával is minden rendben volt.
Ahhoz, hogy biztosat állíthasson a tudomány, jóval több kísérletre és egészen mélyreható elemzésekre lesz szükség, miközben az sem zárható ki, hogy az emberi szervezet másként reagálja le a változást. Mindenesetre intő jel, hogy az evolúció nem élt ezzel a lehetőséggel, bár előfordulnak olyan emberek, akiknél alapból van némi eltérés az átlagos testhőmérsékletükben.