Ezerszer több ember van a bolygón, mint kellene, állítja egy fajokat összehasonlító tanulmány. Az amerikai tanulmány statisztikai eszközökkel számította ki a fajok populációja számára fenntartható normát.

A kutatók egyéb tényezőket is számításba vettek, mint a széndioxid-termelést, energiafelhasználást, biomassza-fogyasztást és a földrajzi elterjedtséget. "Ha az emberiséget máskülönben hasonló fajokhoz hasonlítjuk - hasonló testmérettel rendelkező emlősökhöz -, akkor az emberi faj rendellenesnek bizonyul és kutatásaink szerint helyzetünk fenntarthatatlan" - mondta Charles Fowler az Egyesült Államok Tengeri Emlős Laboratóriumának munkatársa, a tanulmány társszerzője és a kutatás vezetője.

Írásukban Fowler és kollégája Larry Hobbs azt állítják, hogy az emberi populáció, mely jelenleg 6 milliárd körül mozog, kívül esik a fenntarthatósági tartományon és önmagára is kockázatot jelent. "Együttesen a kockázatok a természetes rendszerek összetettségét tükrözik vissza, egyenként azonban olyan dolgokat rejtenek, mint a kihalás, az éhínség és a betegségek kockázatai" - mondta Fowler. Ezek a kórképek enyhíthetők, állítja az írás, ám a változásoknak jelentőseknek és széleskörűeknek kell lenniük. "Talán nem túlzok, ha azt mondom: teljes váltásra van szükség, hogy kikerüljünk ebből" - magyarázta Fowler. "Meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat, meggyőződési és értékrendszereinket, valamint önmagunk megértését."


Sikeres paraziták vagyunk
William Rees, a kanadai Brit-Kolumbai Egyetem közösségi és regionális tervezések professzora nem ért egyet abban, hogy az emberiség abnormális lenne. "Én inkább a 'szokatlan' kifejezést használnám" - mondta. Rees magyarázata szerint az emberiség elképesztően sikeres. Más fajokkal ellentétben az ember szinte bármit képes megenni, bármilyen környezethez képes alkalmazkodni, és technikáját írott és beszélt nyelven alapuló tudáson keresztül fejleszti.

Rees azonban hozzáteszi, hogy sikereink végzetesek lehetnek, valamint elismeri, hogy az ipari társadalom jelenlegi beállítottságában fenntarthatatlan. "Az elmúlt 25 évben a globalizáció és a szabadabb kereskedelem hatására egy folyamatos gazdasági növekedésen alapuló, szinte egyetemes hit alakult ki a 'fenntartható fejlődésről'" - mondta Rees. "Bár a globalizációs hitben elrejtett feltételezések összeegyeztethetetlenek a biofizikai valósággal, ez a hit megerősíti az emberiség már működésképtelen ökológiai magatartását."

Rees úgy véli, a fenntarthatatlanságot részben a terjeszkedés iránti természetes hajlam vezeti, ami a baktérium és más fajok szaporodását is jellemzi. Állítása szerint ez egy régi probléma, ami számos civilizáció összeomlásában mutatkozik meg, mint például a Húsvét-szigetek korai emberi populációja esetében. Rees szerint van kiút, azonban maga sem tudja képesek lennénk-e végigmenni rajta.
"A sors tragikus fintora lenne, ha a 21. században a technikailag legkifinomultabb emberi társadalmak végül összeroskadnának az önérdekű primitív törzsi rendszer öntudatlan hajszolásában" - mondta.