23
  • Gézu88 #23
    Ha megnőne az átlagéletkor az öregedést okozó gének kiktatásával, akkor maga a felnőtté válás folyamata is lassulna, mondjuk 40-50 évwes korunkra nőnénk fel teljesen, ha 200 évig élnénk. Tehát ez nem jelentene nagy előrelépést. Legalábbis bosszantó lenne, azonban nem okozna akkora túlnépesedést, mert a babák is hosszabb ideig fejlődnének nem 9 hónapig, ugyanis az ő fejlődésükbeni s annak a génnek van szerepe. Azonban a betegségek, főleg a halálosak, nagyobb mértékben fertőznék meg az embereket.
  • Krisztofóró #22
    Hát sajnos a sokadik vagyok a sorban, aki kommentálja ezt a cikket, de így legalább megadatott nekem a lehetőség, hogy az előző kommentek ismeretének fényében írhassak.

    Azt sem tudom, hol kezdjem.
    Elsőként azt akartam ideírni, hogy az interferáló RNS-ek nem közvetlenül a géneket némítják el, hanem a génekről képződő RNS-átiratokat, így nem jöhet létre az adott gén által kódolt fehérje, vagy fehérjerész megszintetizálása.

    Amint Nobel végrendeletét idéztétek, egyértelmű, hogy annak ítélik a díjat, akinek a legnagyobb értékű a felfedezése, illetve annak tartják azt.
    Tehát az kapja, akinek a legjobb ötlete van.

    A klasszikus fizika mára már kevés talányt tartogat, szerintem ezért van, hogy a fizikusok inkább a kvantummechanikában keresnek kihívást.

    Visszatérve a génekhez, az emberi élet meghosszabbítása nem csak azért nem lenne jó, mert így is túlszaporulat van, hanem mert a középkortól a legújabb korig az orvostudományok nagyon sokat fejlődtek, és a régen klasszikus haláloknak számító, egész populációkat érintő fertőző betegségeket néhány kivétellel (HIV/AIDS) eltörölték. Ezáltal megemelkedett az átlagéletkor, és jöttek az újabb gondok, mivel ha az ember tovább él, akkor a hosszú lappangási idővel rendelkező betegségek (ilyenek a daganatok, melyek kialakulásához mutációk sorozatára van szükség) időt kapnak a kialakulásra. Pl. ha teszem fel egy ember életidejét 100 évről 200 évre emelnék, meg kéne mondani a szívének, hogy "hé öreg, neked most kétszer tovább kell bírnod a strapát!" Így először a halált okozó betegségek kiküszöbölését kéne megoldani, ami láthatóan igencsak nehézkes.

    Egyébként ti hány embertől hallottátok már, hogy "úgy szeretnék 100 évig élni!"? Ha a gyerekeid megélik a 30 évet, esetleg még babázol az unoká(i)ddal egy pár évet, de ki akarna betegeskedni, meg napról napra azt látni, hogyan hagyja el régi ereje?
  • valamit #21
    tételezzük fel örökké élnénk, vagy akárcsak 400 évig mondjuk, az nagyon súlyos egyéb változásokkal is járna ám, nem állna meg ott. valószínűleg az 50+ év után jelentősen kezdene megnőni a népesség, megnőne a munkanélküliség, drágulnának az élelmiszerek, drágulnának az ingatlanok, 300 év fölött lenne a nyugdíjkorhatár, az emberek történelmi (de minden egyéb tudományos) ismeretei javulnának, a tudományos élet fellendülne, az emberélet felértékelődne, stb. Gyaníthatóan jó volna (nagyonnagyonnagyon jó), de kezelhetetlen mértékű változást hozna hirtelen, szóval ha lesz is ilyen szerintem majd csak több lépésben fogják kitolni a maximális életkort mindenkinek, hogy a világ tudjon hozzá alkalmazkodni. előbb mondjuk 130, aztán 160, 200, 240, stb.
  • GyuriX2572 #20
    Kíváncsi vagyok mennyi időnek kell eltelnie, ahhoz, hogy ezekek a felfedezéseknek a gyümölcsét valahogy a mindennapokban is kamatoztatni lehessen. (géngyógyítás / űrutazás)
  • drwho #19
    BiroAndras-nál a pont: ha valaki tanult valamit a sejtbiológiáról, az tudja, hogy még a mainapig nem tudjuk, hogy a programozott sejthatlált mi indítja el, de az idnulástól folyó mechanizmusokat ismerjük. A programozott sejthalál és a korlátozott replikációs készség egy célszerű dolog: ha egy sejt sokáig él, sokat tud mutálódni, a hibái csak nőnek. Ha ezek a hibák ráadásul új sejtekbe is másolódnak, az mégnagyobb baj. Ezt előzi meg a sejthalál és a korlátozott szaporodás, ui. az adott sejt képtelen bizonyos, ha jól emlékszem 23X i osztódást elvégezni, ha testi sejt. Ebből kiszámolták, hogy az elméleti küszöb olyan 120-130 év között van, ha jól emlékszem... Ha valamelyik sejtvonal többször szaporodik, mint megengedett volna vagy tovább él, mint megengedett, akkor beszélhetünk bizonyos esetekben rákról is. Ez lehet csupán korlátlan szaporodás képessége, vagyis a sejt számára "örök"-életé... szóval az egy sejt hosszabb élete a teljes szervezet számára veszélyes is, mutációs ráta nő...
  • BiroAndras #18
    "ha jól tudom már megoldották a problémát, egy kis kukac életét kb a 4x-esére növelték meg, és lehet hogy az embereknél is működne a dolog"

    Az ember egy hajszálnyival bonyolultabb, mint egy giliszta. És az öregedés egyébként sem csak egy tényezőn múlik.
  • dez #17
    Vélhetően nem csak ilyesmi miatt óvatosak. Hanem kissé elszabadulna a pokol, ha mindenki nekiállna kontárkodni, vagy visszaélni a megszerzett tudással.
  • dez #16
    "A mellékhatásokat pedig természetesen kellőképp ki kell kutatni."

    Sorra derülnek ki (de csak kis részéből lesz hír) gyógyszerek hosszabb távú súlyos mellékhatásai, amikre (elvileg) senki sem számított. Itt még nagyobb ilyesminek az esélye. Még nagyon sok mindent nem tudnak a test működéséről.
  • L3zl13 #15
    "Bár nem lenne szerencsés hirtelen mindenkinek odaadni a megoldást"

    Ezaz, inkább csak a gazdagok legyenek halhatatlanok...
    Nem gondolod, hogy pont ilyen megfontolások miatt vannak erős viták az emberi génkutatás körül. Talán azok az emberek tényleg nem olyan hülyék, akik legalábbis óvatosan kezelik a témát.
  • Szefmester #14
    ha jól tudom már megoldották a problémát, egy kis kukac életét kb a 4x-esére növelték meg, és lehet hogy az embereknél is működne a dolog ám mint tudjuk a "nagyon okos" emberek tiltják az emberi kísérleteket. Nehogy még valami előre lépés is legyen az ügyben. Bár nem lenne szerencsés hirtelen mindenkinek odaadni a megoldást, gondoljunk a hirtelen bekövetkező túlnépesedésre. Igaz az már most is jelen van, de ahhoz hogy valóban megnövlhessék az emberi élettartamot erős morális, és világnézeti változáson kellene átesnie mindenkinek.
  • Zocsi #13
    Grat-X!
    Bárcsak több ilyen ember nyomná sárgolyónkat, mint ők! Csak így tovább!
  • Thrawn #12
    Ehhez hasonlókra gondolok:

    Norman Foster Ramsey
    Amerikai fizikus. Vizsgálatai lehetővé tették az igen nagy pontosságú időmérésre alkalmas cézium atomórák megalkotását, valamint a hidrogénmézerek létrehozását. 1989-ben megosztott Nobel-díjjal tüntették ki.
  • L3zl13 #11
    Ez így van, de vannak gének, amelyek hibás működése korai halálhoz vagy az életminőség totális leromlásához vezet, ezzel szemben valamilyen betegségre való hajlam felerősítési igen jó csere lehet.

    A mellékhatásokat pedig természetesen kellőképp ki kell kutatni.
  • Inquisitor #10
    Jah, Emberiségen nem a Gyógyszer konszert értették? Én kérek elnézést! ;)
  • Inquisitor #9
    "a betegségeket okozó gének kiiktatása ugyanis olyan területeken is reményt adhat, ahol csak nagyon lassú vagy egyáltalán nincs előrelépés a kezelésekben."

    Ez szép és jó, de egyszer egy műsorban egy szakértő nyilatkozta, hogy előfordulhat ha kikapcsolják pl. a lisztérzékenység génjét, akkor az felerősíthet más egyébb betegségre való hajlamosságot egyben.
  • L3zl13 #8
    A helyzet az, hogy az alapkutatások területén teszik a legnagyobb felfedezéseket, de ezeknek gyakorlati haszna sokkal később jelentkezik. És mindig más az, aki az alapkutatás(ok)ra építve valami használhatót készít.
    Az RNAi-ből sem lesz pár éven belül haszna senkinek.

    Épp ezért nem sajnálom az elismerést azoktól akik ilyennel foglalkoznak.
    Mondjuk a KMH vizsgálata még alapkutatás szintjén sem tünik lenyűgözőnek így laikusok számára, de ha ennek köszönhetően sikerül valami újat felfedezni az univerzum természetéről, akkor akár az emberiség legfontosabb felfedezéséhez is vezethet.
  • menpe #7
    Én nem hajtok a Nobel díjra, nem az én stílusom.
    Viszont az Anti-Nobel díj...na az már érdekel
    Azonban találni kéne valami elvetemülten hatalmas marhaságot, amit megéri vizsgálni. Modjuk Győzike összes szépirodalmi alkotásának mélyreható elemzése megérne egy irodalmit
  • halgatyó #6
    Valóban, érthető ez az érzés. De azt is látni kell, hogy a Nobel által megnevezett tudományágak alapvetően elméletiek.

    Nem akarok sprtszerűtlen kérdéseket feltenni, csak kíváncsiság: szerinted mwly kuatási témák (elvégzett feladatok) lettek volna érdemesebbek a fizikai Nobel díjra?

    A biológiait nem kérdőjelezném meg, az valóban rendkívüli horderejű, már amennyire én meg tudom itélni
  • Thrawn #5
    "Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénel ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem."

    Az idézet eleje érdekes: az kapja a díjat, aki a legnagyobb szolgálatot tette az emberiségnek. Na most bármilyen fontos (valóban az) felfedezést is tett a COBE, abból közvetlen gyakorlati haszna az emberiségnek vajmi kevés van. Nem becsülöm le az elméleti kutatásokat, hiszen nem láthatjuk előre egy-egy felfedezés valamikori hozadékát, de az egész díjazás némiképp átcsúszott a tisztán elméleti jellegű kutatások irányába.
  • bvalek2
    #4
    Szerintetek lehetséges hogy a XXI.-ik században valaki egy nem kvantummechanikai jellegű fizikai témában Nobel-díjat nyerjen? Mert a mostani díj is többé-kevésbé kvantummechanika. Vagy a determinisztikus fizika már ennyire elavult lenne (pedig még a relativitáselmélet is determinisztikus)?
  • fawcet #3
    Ha megoldanak gén kikapcsolásával dolgokat, akkor az öregedést is vissza lehetne fordítani.
  • immovable
    #2
    Bravo!
    Na és most jöhetnek az otthoni kis okosok akik majd mindent megkérdőjeleznek!
  • bvalek2
    #1
    Gratulálunk