Evolúciós ritkaság vagyunk
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#42
A szeméremszõrzet a gonosz behatolni készülõ bacilusokat és társaikat hivatott megakadályozni, vagy legalább megnehezíteni dolgukat. Ezért nem egészséges a mostani borotválkozás-mánia.(Más kérdés, hogy szerintem is esztétikusabb<#wink>)
#41
szerintem a szõrtelenedés felé megyünk. A fehér férfi populáció egy nem elhanyagolható része még fiatalkorában elveszti patkó alakban a haját. Lehet, hogy a jövõben (ha addigra lesznek még fehérek)ez is egy általános tulajdonság lesz, hisz öröklõdik.
#40
De az is lehet, hogy egész egyszerûen az õsemberlányoknak a szõrtelen fiúk tetszettek bajusszal.
Gracie Barra
#39
Szerintem ez a jégkorszaknak köszönhetõen maradt meg. Ezeket a részeket a szerevezetünk különösen védte a hidegtõl.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#38
A Bizonyos helyeken lévõ szõrre most is szüksége van az embernek pl.: a hajlatokban a a bõr kidörzsölõdése ellen, a hajra az idõjárás kivédésére (tûzõ nap, esõ), szakál bajusz pedig a belégzett levegõbõl szûri a port. (a most-ot a mai ember jellemzõinek kialakulásnak idejére értem)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#37
Én is azt gondolom, hogy azért "hagyta el" az ember a szõrét, mert már nem volt rá szüksége. A kérdésem inkább az lenne, hogy miért maradt meg bizonyos helyeken? Miért van hajunk? Mi a célja a hónaljban és az ágyékon lévõ szõröknek? Vagy nincs is célja? Csak úgy van és kész?
#36
ember levedlett egyszer aztán nem jött vissza? 😊
#35
Egyrészt szerintem nem túl sok olyan testrész van, amin nincs szõr(még a fülön is vannak NAGYON apró pihék, arcon, ujjakon (talpon?<#hehe>). Másrészt meg nem elképzelhetõ, hogy valamilyen viselkedésbeli hatás következtében kopott ki? Gondolok itt arra, hogy megjelentek a ruhák, illetve a tûz alkalámazása (pl barlangban, ZÁRT helyen) azt eredményezte, hogy a hûvösebb estéken/hûvösebb évszakokban kevésbé volt szüksége az ember testének saját hõszigetelésre?
Blackmail the Universe
#34
mi vagyunk a csökevények a neander vülgyi meg a normális<#mf2>
Az integrált pluralista szocializmusban az alternatív demokrácia objektív frekventáltsága stagnált. mikloss... Hagyomány és minőség 1989 óta.
#33
Te nem érted mirõl beszél Nexus. Nyilván ugyanaz a génállománya a csecsemõnek és az öregembernek. Az õseinkhez képest történt a változás, ahol aztán igenis megmutatkoztak az ebben rejlõ elõnyök. A játékosság, kíváncsiság, erõszak viszonylagos hiánya - ezeknek megvolt a szelekciós elõnyük, a járulékos dolgok esetleges hátrányait (szõrtelenség) kompenzálták.
#32
Stefán nem Pisti.. az Steven lenne
#31
"nem tanultam biológiát, de az evolúció nem úgy mûködik, hogy a változékony, alkalmazkodóképes fajok túlélik, az erõsen környezetspecifikus fajok meg kis változásoktól kihalnak?"
nem így mûködik, amiket leírtál azok csak stratégiák (r és K stratégia), adott körülmények között mindkettõnek megvannak az elõnyei, ilyen alapon soha nem fejlõdnének ki specializálódott fajok, viszont hirtelen változásra valóban érzékenyebbek
nem így mûködik, amiket leírtál azok csak stratégiák (r és K stratégia), adott körülmények között mindkettõnek megvannak az elõnyei, ilyen alapon soha nem fejlõdnének ki specializálódott fajok, viszont hirtelen változásra valóban érzékenyebbek
#30
arra lennék kiváncsi, miért van az, hogy oldalági rokonaink, az emberszabású majmok általában szõrõsek, de az arcuk szõrtelen. a hímembernél meg az arc is szõrõs, de sok testrész nem.
egyébként lehet, hogy amikor még hatott az evolúció, a szõr speciális mintázata a túlélésben és/vagy a szaporodásban elõnyt jelentett /például: a különösen szõrõs részeken a szaganyagokat is tartalmazó testnedvek termelõdése/.
egyébként lehet, hogy amikor még hatott az evolúció, a szõr speciális mintázata a túlélésben és/vagy a szaporodásban elõnyt jelentett /például: a különösen szõrõs részeken a szaganyagokat is tartalmazó testnedvek termelõdése/.
#29
„A modern embernél körülbelül kétszer annyi egyedi jellemvonás alakult ki, olyan jegyek melyeket nem befolyásolt a környezet vagy az életmód.”
nem tanultam biológiát, de az evolúció nem úgy mûködik, hogy a változékony, alkalmazkodóképes fajok túlélik, az erõsen környezetspecifikus fajok meg kis változásoktól kihalnak?
kiváncsi vagyok, itt az eredeti tanulmányban az egyediség, vagy a h. s. s. csontozatának sajátosságai kaptak nagyobb hangsúlyt.
/egyébként sz'tem az emberiség történetében késõbb ezek már nem játszottak szerepet, a környezet-átalakító tevékenység miatt. ha valaki félreértené./
nem tanultam biológiát, de az evolúció nem úgy mûködik, hogy a változékony, alkalmazkodóképes fajok túlélik, az erõsen környezetspecifikus fajok meg kis változásoktól kihalnak?
kiváncsi vagyok, itt az eredeti tanulmányban az egyediség, vagy a h. s. s. csontozatának sajátosságai kaptak nagyobb hangsúlyt.
/egyébként sz'tem az emberiség történetében késõbb ezek már nem játszottak szerepet, a környezet-átalakító tevékenység miatt. ha valaki félreértené./
#28
Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de nagyon kiváncsi vagyok egy dologra: miért van az, hogy az embernek bizonyos részei szõrösek, más részei nem. Persze tudom, a teljes testünket borítja apró szõr (a nõkét inkább csak pihe), de a fejünk, a hónalj, a szemérem körüli részek mégis sokkal szõrösebbek. Miért?
#27
Nem igazán tudok egyet érteni ezzel a jelenséggel. Az emberre vetítve legalább is. Egy csecsemõ is ugyan azzal a genetikai információval rendelkezik mint egy 80 éves öreg ember. Így esetleges utódai sem lesznek külömbözõek.
Más okokra vezethetõen persze létre jöhet mutáció.
Más okokra vezethetõen persze létre jöhet mutáció.
#26
hurrá, nem vagyunk normálisak! <#idiota>
#25
A modern ember evolúciójának az oka a társadalomba szervezõdés. A társadalom igényei alakították a modern ember külalakját.
A Neandervölgyi ember kis csordában élt, nem társadalomban, kb. úgy, mint a farkasok. Ezért nem fejlõdött ki a modern ember szintjére.
A folyamat jól látható egy "köztes" embertípuson, az Aborigineken (Ausztrál õslakosok) Õk nem éltek a miénkhez hasonló társadalomban, ezért a külalakjuk is inkább a Neandervölgyi emberekre hasonlít. Sokáig nem is tartották õket embereknek.
Ha ma élnének még Neandervölgyiek, akkor valószínûleg õk is be tudnának illeszkedni a mai társadalomba, pont úgy, mint az aboriginek. Persze ha pechük van és Észak-Amerikában maradnak meg, ott a bevándorlók valószínûleg kiírtották volna õket a többi indián törzzsel együtt...
A Neandervölgyi ember kis csordában élt, nem társadalomban, kb. úgy, mint a farkasok. Ezért nem fejlõdött ki a modern ember szintjére.
A folyamat jól látható egy "köztes" embertípuson, az Aborigineken (Ausztrál õslakosok) Õk nem éltek a miénkhez hasonló társadalomban, ezért a külalakjuk is inkább a Neandervölgyi emberekre hasonlít. Sokáig nem is tartották õket embereknek.
Ha ma élnének még Neandervölgyiek, akkor valószínûleg õk is be tudnának illeszkedni a mai társadalomba, pont úgy, mint az aboriginek. Persze ha pechük van és Észak-Amerikában maradnak meg, ott a bevándorlók valószínûleg kiírtották volna õket a többi indián törzzsel együtt...
#24
Hát persze, hogy evolúciós ritkaság vagyunk. Az a monolit hárommillió évvel ezelõtt jó munkát végzett (lásd: 2001 Ûrodisszeia).
#23
Áve!
Ehh. Kiváncsi vagyok a Pápa mikor átkozza ki az illetõt, mert mutánsnak titulálta Ádámot...
Csürsz!
Én
Ehh. Kiváncsi vagyok a Pápa mikor átkozza ki az illetõt, mert mutánsnak titulálta Ádámot...
Csürsz!
Én
#22
Okos gondolat. De esetleg azt is megtudod mondani, hogyan lettek a szíriuszi "szürkék"?
(Ha tudod, akkor azt is írd meg légyszives, hogy a szürkéket létrehozók, hogyan jöttek létre. Köszi)
(Ha tudod, akkor azt is írd meg légyszives, hogy a szürkéket létrehozók, hogyan jöttek létre. Köszi)
#21
A szíriuszról származunk. Ott tenyésztettek ki minket a szürkék<#alien> a primitív emberelõdökbõl. Azután visszatelepítettek minket a Földre. És most megfigyelnek minket úgy mint mi az állatkertben az állatokat tanulmányozzuk. Sztem ez tök 1értemû<#smile><#hehe><#eplus2><#vigyor1><#vigyor2><#bee1><#alien2>
iSS!
#20
Azok a madarak
#19
<#eljen><#eljen>
#18
Ja, én olvastam ezeket a könyveket és nekem is pont ezek jutottak eszmbe mikor a cikket olvastam. Tényleg kér hogy kitaláció, bár lehet ha írnának egy cikket errõl az sg-n, akkor sokan elhinnék 😊 És sztem sokkal jobb filmeket lehetne Lõrinc L. László könyveibõl csinálni mint Stephen King könyveibõl, mégis inkább Pisti könyveit filmesítik :-/
"A lelki béke abból származik, ha megértjük és elfogadjuk, hogy kevesen látják pont olyannak a világot, mint amilyennek mi."
#17
Van pár film Lõrinc L. László-tól, amibõl nagyon jó filmet lehetne csinálni: amiket mondtál+ Kegyetlen Csillagok, Kicsik st.
#16
De mi van ha nem az ember mászott le a fáról hanem a fa mászott le az emberrõl?<#zavart2>
#15
akkor mi vagyunk az X-men-ek?<#taps><#nevetes1><#circling><#beka3><#vigyor2>
#13
Ne bántsd szegényt, hiszen csak azt próbálja meg bebizonyítani, hogy még a cro magnoni-ak között is vannak, akik az evolúciós létrán lejjebb vannak, mint a neander völgyiek. 😊 Bár egyet értek vele, mégis tudom hogy hol mit illik írni 😊
Olvasta valaki Lõrinc L. Lászlótól a "Nagy mészárlás" "A kõ fiai" "Kéz a sziklán" címû könyveket? Elég érdekes könyvek e témában, kár hoygy csak kitaláció 😊 Viszont nagyon jó filmeket lehetne csinálni belõlük.
Olvasta valaki Lõrinc L. Lászlótól a "Nagy mészárlás" "A kõ fiai" "Kéz a sziklán" címû könyveket? Elég érdekes könyvek e témában, kár hoygy csak kitaláció 😊 Viszont nagyon jó filmeket lehetne csinálni belõlük.
2 drágaszáág, a HTC P3600 Trinity éés a Dell XPS 1530, természetesen DDR3-as Gf8600GT-vel :)
#12
Hmmm...
Érdekes amit mondassz.
Érdekes amit mondassz.
#11
Az elõbb említett jelenséget neoténiának hívják, és az ivaréretté vált ebihal a legáltalánosabban ismert példája.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#10
Ez nem új nézõpont.
Az antropológusok egy része pl úgy tartja, hogy a modern ember spec jegyei egy valószínûleg mutációra visszvezethetõ olyan több esetben is megfigyelt jelenség körébe tartozik, amikor a fiatal, kifejletlen egyedek ivarérett állapotba kerülnek.
Erre utal az arckoponya jellege, a viszonylagos szörtelenség és egy nagyon fontos dolog ami a viselkedésben jelentkezik.
A kifejlett egyedeknél a többi állathoz képest sokkal kisebb mértékûek a territoriális ösztönök és az ehhez kapcsolódó erõszak, valamint a felnöttek is megéõrzik az általában fiatal állatokra jellemzõ kíváncsiságukat és tanulóképességüket.
Ezt a fajta "tünetcsoportot" az ember igyekszik tovább adni a környezetében élõ lényeknek, ezt hívják háziasításnak. Ennek eredménye hogy a háziállatok szinte istenként néznek az emberre.
A kérdés csak az, hogy ki háziasította az embert???😉
Ez az én Isten elméletem.
Az antropológusok egy része pl úgy tartja, hogy a modern ember spec jegyei egy valószínûleg mutációra visszvezethetõ olyan több esetben is megfigyelt jelenség körébe tartozik, amikor a fiatal, kifejletlen egyedek ivarérett állapotba kerülnek.
Erre utal az arckoponya jellege, a viszonylagos szörtelenség és egy nagyon fontos dolog ami a viselkedésben jelentkezik.
A kifejlett egyedeknél a többi állathoz képest sokkal kisebb mértékûek a territoriális ösztönök és az ehhez kapcsolódó erõszak, valamint a felnöttek is megéõrzik az általában fiatal állatokra jellemzõ kíváncsiságukat és tanulóképességüket.
Ezt a fajta "tünetcsoportot" az ember igyekszik tovább adni a környezetében élõ lényeknek, ezt hívják háziasításnak. Ennek eredménye hogy a háziállatok szinte istenként néznek az emberre.
A kérdés csak az, hogy ki háziasította az embert???😉
Ez az én Isten elméletem.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Szerintem azért különbözünk a "családfától" mert minket az idegenek hoztak<#nevetes1>
#3
Ezek nyilvánvalóan a retrovírus tünetei
#2
kromagok<#finom>
̊ ̊̊ ̊̊̊ ̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊̊ ̊̊
#1
hát itt sok a neandervölgyi
A félelem az elme gyilkosa Szembenézek félelmemel Hagyom hogy áthaladjonrajtam