Ősi fajokra bukkantak egy barlang mélyén
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#151
siraly<#beka3><#beka3><#beka3><#beka3><#beka3><#beka3>
#150
jöjjön csak egy cápa.. majd jól orrbagyûröm oszt' kész.. 😊
kár hogy a cikk nem a cápákról szól
kár hogy a cikk nem a cápákról szól
#149
Nos, az is egy - a hétköznapi ember számára egyszerûen elérhetõ - módja az öntudattól való megszabadulásnak. (Ha jól értettelek máshol, egyes tanok szerint az a ragaszkodás terméke.)
#148
A magára robbantja a két házat-ból az jött le.
Mi másra gondoltál?
Mi másra gondoltál?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#147
Én sem úgy értettem.
#146
Nem ragaszkodni nem azt jelenti, hogy ragaszkodni a halálhoz...
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#145
Állítólag a kékcápák még az 1 méteres vízben is jó elvannak😊 Valamikor láttam a National Geo-n.
Az az urban legend dolog nem tudom, mennyire igaz, ezt még valamikor szintén valami mûsorban láttam. Meg a kapálódzást is.
De amúgy nem vagyok cápaszakértõ, szóval passz. Én még a tropicariumig sem mentem el😊
Az az urban legend dolog nem tudom, mennyire igaz, ezt még valamikor szintén valami mûsorban láttam. Meg a kapálódzást is.
De amúgy nem vagyok cápaszakértõ, szóval passz. Én még a tropicariumig sem mentem el😊
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#144
😊
Jon: Itt azt írják, a világegyetem folyamatosan tágul. Garfield: Remek. Akkor van hely még egy fánknak.
#143
hát, ez, hogy a cápa fókának nézi a szörföst, szerintem egy amolyan urban legend.😊 Az idióta kapálódzásra is csak azért figyel fel, mert csak a mozgást érzékeli, nem?
Azt is hallottam, hogy olyan helyeken sincsenek cápák, ahol a tenger csak pár méter mély, és a tengerfenék pedig homokos, mert a hullámzás felkavarja a homokot az alacsony vízben, és az a cápának olyan, mintha egy embernek sûrû füstben kéne lélegeznie.
Azt is hallottam, hogy olyan helyeken sincsenek cápák, ahol a tenger csak pár méter mély, és a tengerfenék pedig homokos, mert a hullámzás felkavarja a homokot az alacsony vízben, és az a cápának olyan, mintha egy embernek sûrû füstben kéne lélegeznie.
Jon: Itt azt írják, a világegyetem folyamatosan tágul. Garfield: Remek. Akkor van hely még egy fánknak.
#142
Csak kettõvel kellett volna visszaolvasnod... 😊
#141
Medúzákat? Nem lehet eladni Hollywoodban? Csak hitted, komám, túrj be jó mélyen a "C" kategória rejtelmeibe😊))
Az igaz, hogy a "Jaws" (Cápa) után Spielberg többször is nyilvánosan bocsánatot kért, amiért a film hatására soksok cápa kiirtását ratifikálták.
A szörfösök ha jól tudom, azért vannak veszélynek kitéve, mert alulról úgy néznek ki, mint egy jófajta, ízletes hal (fókát is olvastam).
Ellenben az úszók idióta csapkodása pedig sérült, vonagló haléra hasonlít, és a cápa azt is komálja.
Amúgy való igaz, hogy kevés cápa jön be a védett öblökbe. Állítólag, ahol hajóforgalom van (a jet-ski és a motorcsónak is ide tartozik), oda nem mennek, mert zavarja a hang.
Az igaz, hogy a "Jaws" (Cápa) után Spielberg többször is nyilvánosan bocsánatot kért, amiért a film hatására soksok cápa kiirtását ratifikálták.
A szörfösök ha jól tudom, azért vannak veszélynek kitéve, mert alulról úgy néznek ki, mint egy jófajta, ízletes hal (fókát is olvastam).
Ellenben az úszók idióta csapkodása pedig sérült, vonagló haléra hasonlít, és a cápa azt is komálja.
Amúgy való igaz, hogy kevés cápa jön be a védett öblökbe. Állítólag, ahol hajóforgalom van (a jet-ski és a motorcsónak is ide tartozik), oda nem mennek, mert zavarja a hang.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#140
Most nincs idõm visszaolvasni, de én meg úgy tudom, hogy a cápa baromi ritkán támad meg embert. Legtöbbször hajótörésekkor, amikor vannak sérültek, és megérzik a vért..
Szegény cápa úgy van beállítva mint a legveszedelmesebb szörnyeteg.. pedig bizonyos alig látható medúzafélék sokkal több embert ölnek meg, mint a cápák. Csak azoknak nincsenek nagy fogaik, és nem lehet õket eladni holywoodban..
Szegény cápa úgy van beállítva mint a legveszedelmesebb szörnyeteg.. pedig bizonyos alig látható medúzafélék sokkal több embert ölnek meg, mint a cápák. Csak azoknak nincsenek nagy fogaik, és nem lehet õket eladni holywoodban..
Jon: Itt azt írják, a világegyetem folyamatosan tágul. Garfield: Remek. Akkor van hely még egy fánknak.
#139
Ja, még annyit hozzátennék a cápa-témához, hogy a támadások leginább a nyíltabb vízterületeken történnek, szörfösök ellen. Meg lehetne nézni, hány szörfös fullad vízbe csak úgy magától. 😊
#138
Na ja. Hagyjuk a cápákat is.
Embereknek is egyre több hely kell, meg mindannak, amit magával visz.
De amúgy igazad van, lehetne sokkal értelmesebben, és óvatosabban csinálni az egészet.
Tengerbe szórakozni megy, ez igaz, de hát (hogy hülye turista legyek) ki nem szeret elmenni a tengerhez?
Embereknek is egyre több hely kell, meg mindannak, amit magával visz.
De amúgy igazad van, lehetne sokkal értelmesebben, és óvatosabban csinálni az egészet.
Tengerbe szórakozni megy, ez igaz, de hát (hogy hülye turista legyek) ki nem szeret elmenni a tengerhez?
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#137
Az embernek egyre több hely kell, ez tény. Na de ezt is lehet értelmesen, és totál idióta+felelõtlen módon is csinálni. Ugyebár sok helyen vannak kürülhatárolt nemzeti parkok, ahol nyugodtan élhetnek az állatok (kivéve amikor orvvadászok tévednek oda). Van, ahol meg semmi ilyesmivel nem foglalkoznak.
Szegény cápákat békén lehetne hagyni, mert egyrészt mint kiderült, valójában igen ritka a cápatámadás, másrészt a tengerbe az ember leginkább szórakozni megy... Akkor már inkább olyan vadállatokat lehetne "elõszedni", amik közel élnek emberi településekhez. Vagyis inkább az emberek élnek túl közel a dzsungelhez. Na az már egy kicsit nehezebb téma. (Ilyen-olyan okból nem lehet elkeríteni területeket, stb.)
Szegény cápákat békén lehetne hagyni, mert egyrészt mint kiderült, valójában igen ritka a cápatámadás, másrészt a tengerbe az ember leginkább szórakozni megy... Akkor már inkább olyan vadállatokat lehetne "elõszedni", amik közel élnek emberi településekhez. Vagyis inkább az emberek élnek túl közel a dzsungelhez. Na az már egy kicsit nehezebb téma. (Ilyen-olyan okból nem lehet elkeríteni területeket, stb.)
#136
Amúgy ja, néha tudok sarkítani😊
Igazából ez a "betûkkel beszélgetés" átka. Nem tudom hangvétellel meg mimikával megtoldani a mondandómat, ráadásul leírni sem lehet mindent, mert akkor már jó sok oldalnál tartanánk.😞
Igazából ez a "betûkkel beszélgetés" átka. Nem tudom hangvétellel meg mimikával megtoldani a mondandómat, ráadásul leírni sem lehet mindent, mert akkor már jó sok oldalnál tartanánk.😞
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#135
Oké, a cápa területe a tenger.
MI IS PONTOSAN az ember területe? Tehát hol is kéne lennie az embernek ahhoz, hogy ne zavarja az oroszlánt, az elefántot, a tigrist (a pandát), a cápát?
Hol van az a hely, amit nekünk rendelt a természet? -> na erre szeretnék választ kapni, mert azt mindig hallom, hogy hol nem kéne lennünk
Egy emberrel lehet tárgyalni, lehet neki országhatárt, várohatárt, akármilyen határt szabni. Az embernek megmondhatod, hogy "Idáig úszhatsz"
A cápa nem tárgyalóképes partner ilyen téren.
MI IS PONTOSAN az ember területe? Tehát hol is kéne lennie az embernek ahhoz, hogy ne zavarja az oroszlánt, az elefántot, a tigrist (a pandát), a cápát?
Hol van az a hely, amit nekünk rendelt a természet? -> na erre szeretnék választ kapni, mert azt mindig hallom, hogy hol nem kéne lennünk
Egy emberrel lehet tárgyalni, lehet neki országhatárt, várohatárt, akármilyen határt szabni. Az embernek megmondhatod, hogy "Idáig úszhatsz"
A cápa nem tárgyalóképes partner ilyen téren.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#134
"2. Egy emberélet fontosabb egy cápaéletnél. Vagy akármilyen állatéletnél."
Ha tehát egy addig érintetlen területet ellepnek buta túristák hordái, feldúlva az akár évezredek óta ott élõ állatok életterét, a maradékot is pusztítsuk el, hogy ne veszélyeztessék szegény túristákat? (Azért írtam túristákat, mert ilyen helyekre fõleg õk mennek.)
Tehát inkább azt kellene így "posztulálni", hogy az embereknek értelmesen kell viselkedniük.
Ha tehát egy addig érintetlen területet ellepnek buta túristák hordái, feldúlva az akár évezredek óta ott élõ állatok életterét, a maradékot is pusztítsuk el, hogy ne veszélyeztessék szegény túristákat? (Azért írtam túristákat, mert ilyen helyekre fõleg õk mennek.)
Tehát inkább azt kellene így "posztulálni", hogy az embereknek értelmesen kell viselkedniük.
#133
Néhány éve láttam egy cápás mûsorban, hogy többféle személyi cápa-riasztó megoldás is létezik. Nem ártalmas a cápára. Csak ugye, ha egy ilyet az egyszeri túrista kezébe adunk, rögtön eszébe jut, hogy tehát ekkor már közel lesz hozzá egy cápa!? (Ugye nem számít, hogy ennek eleve kicsi az esélye.) És ragaszkodni fog a teljes biztonsághoz, amit a háló jelent. Önzõség és butaság keveréke.
#132
Na, azért te is eléggé hajlamos vagy a sarkítása... 😊 Miért kellene az egyik, vagy a másik végletbe esni? Hajlamos erre az ember, de ez nem ésszerû cselekvés.
"mert úgy van rendjén, hogy ha megcsíp a cecelégy, akkor meg kell halnod álomkórban."
Így lenne rendjén? Csak ha amúgy is le vagy gyengülve, aminek más okai is vannak, sokszor te magad tehetsz róla.
"mert úgy van rendjén, hogy ha megcsíp a cecelégy, akkor meg kell halnod álomkórban."
Így lenne rendjén? Csak ha amúgy is le vagy gyengülve, aminek más okai is vannak, sokszor te magad tehetsz róla.
#131
"Mert ugye biztos nem tartunk még ott a nagy technikai fejlettségünkkel, hogy kifejlesszünk valami cápa-elkergetõ cuccot."
Sokat kísérleteztek ilyenekkel, mivel nem mindenhol lehet hálót telepíteni. Pl. egy tenger fölött katapultált pilóta esetén. Nem tudok róla, hogy sikerült volna hatékony megoldást találni.
Sokat kísérleteztek ilyenekkel, mivel nem mindenhol lehet hálót telepíteni. Pl. egy tenger fölött katapultált pilóta esetén. Nem tudok róla, hogy sikerült volna hatékony megoldást találni.
#130
Cápa, ugyanaz a téma, mint a kutya. A kutyát bezárva kell tartani a lakásodban/kertedben/földeden, ha kiviszed sétálni (és ezt olyan helyen teszed, ahol mások is vannak), akkor póráz, más esetben szájkosár. Kutyát tartson az, aki tudja kezelni, nem pedig a sok fasz, aki agyonhergelt vadállattal akar keménykedni.
Ha a kutyád megöl egy embert, széttépi a kezét, lemarja az arcát, megtömi a hasát a gyerekével, akkor a kutyát el kell altatni. AZÉRT, mert vagy te, mint gazda egy ilyen fasz állatot neveltél, és téged is erõsen felelõsségre kell vonni, vagy azért, mert a kutya teljesen megkattant, és veszélyes akár rád, akár a közre nézve.
A cápa esetében pedig a következõ áll. Egy ragadozó nem kiszámítható. Nem lehet tudni PONTOSAN, hogy az öbölben manõverezõ kékcápa vajon beszarik-e a hajócsavarok hangjától és elszalad (mint minden rendes cápa), vagy éppen olyanja van, hogy orron felszívja az arra úszkáló komát (aki nem feltétlenül egy hájas, rosszindulatú turista). Magyarán, védekezni kell ellene.
Én nem azt mondtam, hogy tapsikolni kell a cápahálóhoz, és húzzunk fel még többet. Két dolog volt a mondandóm lényege.
1. Védekezni kell (természetesen, ha lehet úgy, hogy a cápa se basszon rá)
2. Egy emberélet fontosabb egy cápaéletnél. Vagy akármilyen állatéletnél.
Már a mondandóm elsõ, vagy második kommentjében leszögeztem, hogy az állatok ÉRTELMETLEN pusztításával nem értek egyet. Kéretik nem félreértelmezni azt, amit mondok.
Ha a kutyád megöl egy embert, széttépi a kezét, lemarja az arcát, megtömi a hasát a gyerekével, akkor a kutyát el kell altatni. AZÉRT, mert vagy te, mint gazda egy ilyen fasz állatot neveltél, és téged is erõsen felelõsségre kell vonni, vagy azért, mert a kutya teljesen megkattant, és veszélyes akár rád, akár a közre nézve.
A cápa esetében pedig a következõ áll. Egy ragadozó nem kiszámítható. Nem lehet tudni PONTOSAN, hogy az öbölben manõverezõ kékcápa vajon beszarik-e a hajócsavarok hangjától és elszalad (mint minden rendes cápa), vagy éppen olyanja van, hogy orron felszívja az arra úszkáló komát (aki nem feltétlenül egy hájas, rosszindulatú turista). Magyarán, védekezni kell ellene.
Én nem azt mondtam, hogy tapsikolni kell a cápahálóhoz, és húzzunk fel még többet. Két dolog volt a mondandóm lényege.
1. Védekezni kell (természetesen, ha lehet úgy, hogy a cápa se basszon rá)
2. Egy emberélet fontosabb egy cápaéletnél. Vagy akármilyen állatéletnél.
Már a mondandóm elsõ, vagy második kommentjében leszögeztem, hogy az állatok ÉRTELMETLEN pusztításával nem értek egyet. Kéretik nem félreértelmezni azt, amit mondok.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#129
Azért sarkítok mert olyan ordenáré hülyeségeket írsz, h az fáj. Várom a válaszod a kutyás témára. SOKKAL veszélyesebbek az emberre, mint bármilyen cápa.
#128
Nem tudom, mi ellen lázadsz. És ne sarkítsd a mondandómat, mert akkor aztán nagyon értelmes oldalakon keresztül beszélgetni/vitatkozni egy érdekes téma miatt.
Ellenben köszönöm, hogy ilyen elfogulatlanul és precízen summáztad a mondanivalómat.
Dez: Oké. Akkor mi a jó nézet? "Csupán perclények vagyunk egy gigantikus univerzum, vagy egy mindenható isten szolgálatában, ami/aki nem nyilvánít semmiféle véleményt a cselekedeteinkrõl"
Hogy kéne látnom a helyzetet? Ha jön a kataklizma, akkor hajtsunk fejet neki, hiszen utánunk sokmillió új kicsi lény ugrálhat az újraformálódott és emberi kórtól megtisztított Földön. Örüljünk neki együtt.
Semmilyen betegséget ne gyógyítsunk, hiszen a betegségek a természet parancsszavai, hódoljunk be nekik, mert úgy van rendjén, hogy ha megcsíp a cecelégy, akkor meg kell halnod álomkórban.
Ellenben köszönöm, hogy ilyen elfogulatlanul és precízen summáztad a mondanivalómat.
Dez: Oké. Akkor mi a jó nézet? "Csupán perclények vagyunk egy gigantikus univerzum, vagy egy mindenható isten szolgálatában, ami/aki nem nyilvánít semmiféle véleményt a cselekedeteinkrõl"
Hogy kéne látnom a helyzetet? Ha jön a kataklizma, akkor hajtsunk fejet neki, hiszen utánunk sokmillió új kicsi lény ugrálhat az újraformálódott és emberi kórtól megtisztított Földön. Örüljünk neki együtt.
Semmilyen betegséget ne gyógyítsunk, hiszen a betegségek a természet parancsszavai, hódoljunk be nekik, mert úgy van rendjén, hogy ha megcsíp a cecelégy, akkor meg kell halnod álomkórban.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#127
Hmm. Az összes tengerpartra járót is ki kéne irtani. Még a végén megfulladnak pedig már kiirtottuk az összes cápát is. Vagy a tengert irtsuk ki? Jó ötlet.
Volt pofájuk megfulladni, pedig még cápa is volt.
Volt pofájuk megfulladni, pedig még cápa is volt.
#126
De inkább az összes nyugdíjast is irtsuk ki. Most volt hírbe, h hajléktalanokat gázoltak halálra miután életbiztosítást köttetek velük. Inkább pusztuljon százmillió nyugdíjas minthogy egyetlen ember is meghaljon.
Mit szólsz hozzá?
Mit szólsz hozzá?
#125
De hát ez a "dolga" az élõlényeknek ezen a világon. Rövid és hosszú távon is biztosítani az életfeltételeit, magának, fajának, és ebben már benne van, hogy az egész élõvilágnak is.
Aki nem ragaszkodik az életéhez, sokszor másokat is magával visz, amikor pl. magára robbantja a fél házat. Persze olyan is van, hogy önfeláldozás, de az is általában a fajtársak, vagy más élõlények érdekében történik.
Aki nem ragaszkodik az életéhez, sokszor másokat is magával visz, amikor pl. magára robbantja a fél házat. Persze olyan is van, hogy önfeláldozás, de az is általában a fajtársak, vagy más élõlények érdekében történik.
#124
Sztem irtsuk ki az összes kutyát mind egy szálig. Kezdjük a tiéddel vagy a nagyiéval. Mit szólsz hozzá okoska?
Mondjuk ezért.
Mondjuk ezért.
#123
"Már pardon, de nem annyira izgat, hogy megújul-e a világ, ha én kihalok. Szerintem az életnek egy magasabb szintjére léptünk már ennél."
Hát, ha csak eddig jutottunk, akkor nem jutottunk túl messzire... 😊
Hát, ha csak eddig jutottunk, akkor nem jutottunk túl messzire... 😊
#122
Hát igen, az ember sokat okoskodik, az már egyszer biztos. 😊 Bár nem mindig jól. 😊
Nem tudhatjuk teljesen pontosan, mivel vannak (valamekkora mértékben) tisztában "az állatok" (ill. egyes állatok, mert hogy nem egyformák, még fajon belül sem).
Bizonyos szempontból kiemelkedett az ember, más szempontból meg a szerves része. Pl. az ember is egy szimbionta, és igazi baktérium-telep, amik nélkül nem tudna létezni. Ezek elég szépen összekötik a természet többi részével.
Azt sem tudhatjuk perpillanat (tudományosan), hogy a "természet" (ill. valamely tud. nem ismert "erõ", vagy törvény) nem szánt-e valamilyen fontos szerepet az embernek, az élõvilággal is összefüggésben. (De valószínû nem azt, hogy szépen írtsa ki.)
Nem tudhatjuk teljesen pontosan, mivel vannak (valamekkora mértékben) tisztában "az állatok" (ill. egyes állatok, mert hogy nem egyformák, még fajon belül sem).
Bizonyos szempontból kiemelkedett az ember, más szempontból meg a szerves része. Pl. az ember is egy szimbionta, és igazi baktérium-telep, amik nélkül nem tudna létezni. Ezek elég szépen összekötik a természet többi részével.
Azt sem tudhatjuk perpillanat (tudományosan), hogy a "természet" (ill. valamely tud. nem ismert "erõ", vagy törvény) nem szánt-e valamilyen fontos szerepet az embernek, az élõvilággal is összefüggésben. (De valószínû nem azt, hogy szépen írtsa ki.)
#121
Csak annyi, hogy ragaszkodnak.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#120
Hát, "emberi" fogalmak szerint hasznosabbak vagyunk, mint a galamb, ez tény. Az, hogy Gaia-nak mi a jó, arról fogalmam nincsen, de szerintem konkrétan senkinek sem.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#119
Te azt mondtad, hogy az ember sokkal hasznosabb élõlény mint a galamb mert képes megvédeni az élõvilágot a meteortól.
Én csak igyekeztem ezt megcáfolni, arról egy szót sem ejtettem, hogy mit kellene tennünk abban a helyzetben.
Én csak igyekeztem ezt megcáfolni, arról egy szót sem ejtettem, hogy mit kellene tennünk abban a helyzetben.
#118
Te most azt mondod, hogy ha jön a meteor, akkor ne állítsuk meg, mert megfosztjuk a megújulás lehetõségétõl az élõvilágot? Ezt nem mondhatod komolyan... akkor a betegségekre ne használjunk gyógyszereket, mert megfosztjuk a vírusokat a létezésük céljától?
Akár az evolúció elméletében hiszel, akár abban, hogy Isten teremtette a földet, akár bármiben, teljesen LOGIKUS, hogy az embernek kifejlõdött az AGYA, ami azért történt, hogy mi ne csak pillanatnyi ingerekre reagálva öljünk, védekezzünk, szaporodjunk, együnk, igyunk, fussunk, aludjunk, hanem azért, hogy kézbe vehessük a saját életünket, és többé ne azon múljon az életünk, hogy egy nálunknál nagyobb karmú/agyarú/gyorsabb futó ragadozó átharapja a torkunkat.
És hogy megállítsuk a meteort, ha jön. Már pardon, de nem annyira izgat, hogy megújul-e a világ, ha én kihalok. Szerintem az életnek egy magasabb szintjére léptünk már ennél.
És pont ez az: "Az (egyes) állatok szerintem érzik, hogy élnek, ill. tudják, hogy vannak."
És nem szeretnének meghalni. Ösztönösen ragaszkodnak az életükhöz. Ha az ember megállítja a meteort, akkor pont ugyanazt csinálja, mint a kutya, aki a vihar elõl elbújik valahova. Életösztön. Csak nekünk jobb technikánk van, mint a kutyáknak.
Az meg, hogy egy faj mikor ér(het)i el az evolúció azon szintjét, mint az ember, még belegondolni is erõs. Ha nem számolunk a sci-fi eshetõségekkel, akkor tízezer, százezer, millió évekrõl beszélünk. Olyan számok, amik egy ember számára felfoghatatlanul (nem leírhatatlanul) nagyok.
Akár az evolúció elméletében hiszel, akár abban, hogy Isten teremtette a földet, akár bármiben, teljesen LOGIKUS, hogy az embernek kifejlõdött az AGYA, ami azért történt, hogy mi ne csak pillanatnyi ingerekre reagálva öljünk, védekezzünk, szaporodjunk, együnk, igyunk, fussunk, aludjunk, hanem azért, hogy kézbe vehessük a saját életünket, és többé ne azon múljon az életünk, hogy egy nálunknál nagyobb karmú/agyarú/gyorsabb futó ragadozó átharapja a torkunkat.
És hogy megállítsuk a meteort, ha jön. Már pardon, de nem annyira izgat, hogy megújul-e a világ, ha én kihalok. Szerintem az életnek egy magasabb szintjére léptünk már ennél.
És pont ez az: "Az (egyes) állatok szerintem érzik, hogy élnek, ill. tudják, hogy vannak."
És nem szeretnének meghalni. Ösztönösen ragaszkodnak az életükhöz. Ha az ember megállítja a meteort, akkor pont ugyanazt csinálja, mint a kutya, aki a vihar elõl elbújik valahova. Életösztön. Csak nekünk jobb technikánk van, mint a kutyáknak.
Az meg, hogy egy faj mikor ér(het)i el az evolúció azon szintjét, mint az ember, még belegondolni is erõs. Ha nem számolunk a sci-fi eshetõségekkel, akkor tízezer, százezer, millió évekrõl beszélünk. Olyan számok, amik egy ember számára felfoghatatlanul (nem leírhatatlanul) nagyok.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#117
Az (egyes) állatok szerintem érzik, hogy élnek, ill. tudják, hogy vannak.
Egyetértek, az állatok tudtában vannak létezésüknek, az ember viszont tudja is hogy tudja! Tisztában van azzal, hogy egyszer megszületett, életének hossza véges, valamikor meg fog halni, amihez jó esetben az öregedés folyamata visz el. Az ember az állatokkal ellentétes képes az õt körülvevõ világ dolgainak objektív megítélésére, nem csupán annyira létezik az számára, amennyire kielégíthetõ általa valamely szükséglete.
Ebbõl kifolyólag én épp ellenkezõ következtetésre jutottam, mint te: az ember nem az élõvilág szerves része, abból kiemelkedett.
Másként is eljutottam oda, hogy az ember nem szerves része az állatvilágnak. Vegyül példának a rovarokat, azoknak pl. azon fajtáit, amelyek a virágok beporzásában vesznek részt. Ha õk eltûnnének, akkor egyrészt az általa beporzott növények látnák kárát, másrész azok a madarak, amelyeknek a fõ táplálékát jelentette ez a rovarfajta. Egyes élõlények általa élnek, mások belõle. Mondhatjuk hogy szerves része az élõvilágnak.
Ezzel szemben, ha az ember eltûnne a föld színérõl, azon leginkább csak az általunk háziasított állatok búslakodnának...
Egyetértek, az állatok tudtában vannak létezésüknek, az ember viszont tudja is hogy tudja! Tisztában van azzal, hogy egyszer megszületett, életének hossza véges, valamikor meg fog halni, amihez jó esetben az öregedés folyamata visz el. Az ember az állatokkal ellentétes képes az õt körülvevõ világ dolgainak objektív megítélésére, nem csupán annyira létezik az számára, amennyire kielégíthetõ általa valamely szükséglete.
Ebbõl kifolyólag én épp ellenkezõ következtetésre jutottam, mint te: az ember nem az élõvilág szerves része, abból kiemelkedett.
Másként is eljutottam oda, hogy az ember nem szerves része az állatvilágnak. Vegyül példának a rovarokat, azoknak pl. azon fajtáit, amelyek a virágok beporzásában vesznek részt. Ha õk eltûnnének, akkor egyrészt az általa beporzott növények látnák kárát, másrész azok a madarak, amelyeknek a fõ táplálékát jelentette ez a rovarfajta. Egyes élõlények általa élnek, mások belõle. Mondhatjuk hogy szerves része az élõvilágnak.
Ezzel szemben, ha az ember eltûnne a föld színérõl, azon leginkább csak az általunk háziasított állatok búslakodnának...
#116
Én is az egészére gondoltam. Hiszen nem igazán lehet elõre tudni, melyik faj fejlõdik tovább, és melyik nem, stb. Továbbá az egész élõvilág érdeke, hogy ne alakuljanak ki itt olyan viszonyok, amit már semmilyen életforma nem tud elviselni. (Bár ehhez össze kell szednie magát az emberiségnek is. 😊) De pl. az sem érdeke, hogy olyan alacsony szintre szoruljon, hogy többé ne tudjon kifejezõdni... hogy is mondjam neked... semmiféle szellemiség.
Az (egész) élõvilág ("megfogalmazott" v. törvény-szerû) céljai: ez ugye csak akkor értelmezhetõ, ha megintcsak feltételezünk valamilyen összekötõ kapcsot. Pl. valamilyen természeti erõt. Ilyet persze még nem ismerünk tudományosan.
Az (egyes) állatok szerintem érzik, hogy élnek, ill. tudják, hogy vannak. (Néha az ember is rá-rá jön erre. 😊) És akár ösztönösen, akár nem, de ebben az állapotban akarnak maradni. Ezt csoportszintre is továbbvihetik, stb.
De akár úgy is felfoghatjuk, hogy az emberek többsége nem nagyon érzi magát az élõvilág szerves részének, pedig az.
Mindenesetre, az élõvilággal való nemtörõdés tudatos döntés, hiába vonogatjuk a vállunkat. Ha nem tudunk összehangoltan, egy (de legalábbis néhány) személyként fellépni legalább a legfontosabb dolgokban, akkor mi sem vagunk több, mint egy tényleg buta állathorda, amelynek minden tagja csak a legalapvetõbb ösztöneit követi.
Az (egész) élõvilág ("megfogalmazott" v. törvény-szerû) céljai: ez ugye csak akkor értelmezhetõ, ha megintcsak feltételezünk valamilyen összekötõ kapcsot. Pl. valamilyen természeti erõt. Ilyet persze még nem ismerünk tudományosan.
Az (egyes) állatok szerintem érzik, hogy élnek, ill. tudják, hogy vannak. (Néha az ember is rá-rá jön erre. 😊) És akár ösztönösen, akár nem, de ebben az állapotban akarnak maradni. Ezt csoportszintre is továbbvihetik, stb.
De akár úgy is felfoghatjuk, hogy az emberek többsége nem nagyon érzi magát az élõvilág szerves részének, pedig az.
Mindenesetre, az élõvilággal való nemtörõdés tudatos döntés, hiába vonogatjuk a vállunkat. Ha nem tudunk összehangoltan, egy (de legalábbis néhány) személyként fellépni legalább a legfontosabb dolgokban, akkor mi sem vagunk több, mint egy tényleg buta állathorda, amelynek minden tagja csak a legalapvetõbb ösztöneit követi.
#115
De, az állatoknak is vannak érdekei. Lehet, hogy most nem fogják fel, de késõbb, ha pl. továbbfejlõdnek, egyes új fajok képében elérve az emberhez hasonló értelmi szintet, akkor utólag még felfogásra kerülhet a dolog.
Én az élõvilág egészérõl, és nem az egyes fajokról, annak egyedeirõl beszéltem. Az természetes hogy egy állatnak vannak az ösztöne által vezérelt céljai, de nem errõl beszéltem.
Továbbá, az állatok (ill. jópár faj) nem annyira balga ám, mint esetleg feltételezed. Mellesleg nem csak ösztön vezérelte robotok, hanem ugyanúgy érzõ lények, mint mi. Egyes állatokba több érzés szorult, mint egyes emberekbe.
Hogyne tudnám hogy az állatnak is vannak érzelmei, nekem is vannak háziállataim. Ám azt messze nem hasonlítanám az emberéhez.
De lépjünk még tovább. Honnan tudod, hogy nem hatja át az egész állatvilágot egy olyan szellem, amitõl az ember már teljesen elszakadt? Nem tudod, csak hiszed. A materializmus is csak egy eszme. Meg az ateizmus is.
Igaz, nem tudom. De még a kérdés elõtt is elég értetlenül állok. Lenne egy „szellem” ami áthatja az állatvilágot, ellenben bennünket nem?
Én az élõvilág egészérõl, és nem az egyes fajokról, annak egyedeirõl beszéltem. Az természetes hogy egy állatnak vannak az ösztöne által vezérelt céljai, de nem errõl beszéltem.
Továbbá, az állatok (ill. jópár faj) nem annyira balga ám, mint esetleg feltételezed. Mellesleg nem csak ösztön vezérelte robotok, hanem ugyanúgy érzõ lények, mint mi. Egyes állatokba több érzés szorult, mint egyes emberekbe.
Hogyne tudnám hogy az állatnak is vannak érzelmei, nekem is vannak háziállataim. Ám azt messze nem hasonlítanám az emberéhez.
De lépjünk még tovább. Honnan tudod, hogy nem hatja át az egész állatvilágot egy olyan szellem, amitõl az ember már teljesen elszakadt? Nem tudod, csak hiszed. A materializmus is csak egy eszme. Meg az ateizmus is.
Igaz, nem tudom. De még a kérdés elõtt is elég értetlenül állok. Lenne egy „szellem” ami áthatja az állatvilágot, ellenben bennünket nem?
#114
De, az állatoknak is vannak érdekei. Lehet, hogy most nem fogják fel, de késõbb, ha pl. továbbfejlõdnek, egyes új fajok képében elérve az emberhez hasonló értelmi szintet, akkor utólag még felfogásra kerülhet a dolog.
Továbbá, az állatok (ill. jópár faj) nem annyira balga ám, mint esetleg feltételezed. Mellesleg nem csak ösztön vezérelte robotok, hanem ugyanúgy érzõ lények, mint mi. Egyes állatokba több érzés szorult, mint egyes emberekbe.
De lépjünk még tovább. Honnan tudod, hogy nem hatja át az egész állatvilágot egy olyan szellem, amitõl az ember már teljesen elszakadt? Nem tudod, csak hiszed. A materializmus is csak egy eszme. Meg az ateizmus is.
Továbbá, az állatok (ill. jópár faj) nem annyira balga ám, mint esetleg feltételezed. Mellesleg nem csak ösztön vezérelte robotok, hanem ugyanúgy érzõ lények, mint mi. Egyes állatokba több érzés szorult, mint egyes emberekbe.
De lépjünk még tovább. Honnan tudod, hogy nem hatja át az egész állatvilágot egy olyan szellem, amitõl az ember már teljesen elszakadt? Nem tudod, csak hiszed. A materializmus is csak egy eszme. Meg az ateizmus is.
#113
Uhh, miket írsz….
Az ember hasznosabb a Föld szempontjából egy galambnál.
Ha te azt gondolod, hogy valami a Földnek jó, az csak azért lehet mert szerinted a Földnek érdekei, céljai vannak amelyek felé halad. Ebben a felfogásban ha valami letéríteni igyekszik a Földet errõl a kijelölt pályáról akkor azt rossznak, míg ami visszatéríteni igyekszik azt kétségtelenül hasznosnak lehet ítélni.
Na de a Földnek nincsenek érdekei! Érdekei, céljai csupán az embernek vannak. Az élet mást sem tesz, mint reagál a külvilág változásaira. Történjen egy természeti katasztrófa, emeljük meg a Föld átlaghõmérsékletét 10 fokkal, attól néhány faj ki fog halni, ám mások a helyébe fognak lépni. Néhány fajnak ez káros, másoknak épphogy elõnyös.
A globális felmelegedés csak nekünk rossz, nem az élõvilág egészének.
Hasznosabbak vagyunk, mert ha jön egy meteor, akkor mi meg fogjuk állítani, a galamb nem.
Ismét témánál vagyunk, a meteor becsapódása csak nekünk rossz. Az élõvilágnak nem. Nézd meg az élet történetét. Láthatod, hogy tele van tömeges kihalásokkal, amik után új, a korábbinál fejlettebb fajok szaporodtak el és vették birtokukba a Földet. Utoljára 65 millió éve volt ilyen, és ha igaznak vesszük, hogy meteor okozta, akkor éppen annak a becsapódásnak köszönhetõen lehetünk most itt.
Ha az ember elég sokáig fenn fog maradni ahhoz, hogy ilyen természeti katasztrófákat megakadályozzon, akkor azzal végül is az élõvilágot fogja megfosztani ezektõl a megújulási lehetõségektõl….
Az ember hasznosabb a Föld szempontjából egy galambnál.
Ha te azt gondolod, hogy valami a Földnek jó, az csak azért lehet mert szerinted a Földnek érdekei, céljai vannak amelyek felé halad. Ebben a felfogásban ha valami letéríteni igyekszik a Földet errõl a kijelölt pályáról akkor azt rossznak, míg ami visszatéríteni igyekszik azt kétségtelenül hasznosnak lehet ítélni.
Na de a Földnek nincsenek érdekei! Érdekei, céljai csupán az embernek vannak. Az élet mást sem tesz, mint reagál a külvilág változásaira. Történjen egy természeti katasztrófa, emeljük meg a Föld átlaghõmérsékletét 10 fokkal, attól néhány faj ki fog halni, ám mások a helyébe fognak lépni. Néhány fajnak ez káros, másoknak épphogy elõnyös.
A globális felmelegedés csak nekünk rossz, nem az élõvilág egészének.
Hasznosabbak vagyunk, mert ha jön egy meteor, akkor mi meg fogjuk állítani, a galamb nem.
Ismét témánál vagyunk, a meteor becsapódása csak nekünk rossz. Az élõvilágnak nem. Nézd meg az élet történetét. Láthatod, hogy tele van tömeges kihalásokkal, amik után új, a korábbinál fejlettebb fajok szaporodtak el és vették birtokukba a Földet. Utoljára 65 millió éve volt ilyen, és ha igaznak vesszük, hogy meteor okozta, akkor éppen annak a becsapódásnak köszönhetõen lehetünk most itt.
Ha az ember elég sokáig fenn fog maradni ahhoz, hogy ilyen természeti katasztrófákat megakadályozzon, akkor azzal végül is az élõvilágot fogja megfosztani ezektõl a megújulási lehetõségektõl….
#112
Ha jön a meteor, meg lesz állítva. Ebben majdnem biztos vagyok.
A többi meg mindkét részrõl igaz, szóval állást nem lehet szerintem konkrétan foglalni. A legjobb nyilván az lenne, ha mindenkinek übernagyonjó lenne, de hát ilyen vagy nem lesz, vagy nem most lesz. De azért bízzunk benne, az hasznos.
dez: Nem csak az ideológiát osztom a gépen. Ezért nem lakom a kertben. Amiben nagyjából pont elférek, pedig nem vagyok egetverõen nagydarab 😛
A többi meg mindkét részrõl igaz, szóval állást nem lehet szerintem konkrétan foglalni. A legjobb nyilván az lenne, ha mindenkinek übernagyonjó lenne, de hát ilyen vagy nem lesz, vagy nem most lesz. De azért bízzunk benne, az hasznos.
dez: Nem csak az ideológiát osztom a gépen. Ezért nem lakom a kertben. Amiben nagyjából pont elférek, pedig nem vagyok egetverõen nagydarab 😛
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#111
Nem neked címeztem...
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#110
"Szerintem külön kell választani azt, hogy mi hasznos nekünk, és mi a Földnek." Szerintem a "Föld" részei vagyunk, ami a Földnek rosz az nekünk is. Ill. ami a Földnek jó az nekünk is. Ami jó nekünk, de rosz a Földnek, az valójában nem jó nekünk. Vagy valami ilyesmi... (Bár lehet, hogy elõbb tisztázni kellene mit értek Föld,ill. nekünk alatt?..)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#109
Az ember nem jópofa foltokat hagy a földön, mint a hangyák a kertedben. Pedig jó a hasonlat..
Réges régen talán tényleg csak jópofa foltokat hagytunk. De most... Ha a hasonlatoknál maradunk, akkor ez olyan, mintha egy elefánt teleszarná a kertedet.
Szerintem külön kell választani azt, hogy mi hasznos nekünk, és mi a Földnek.
A civilizációk építése valóban klassz dolog, de a Föld szempontjából legfeljebb semleges. Ez csak nekünk jó. A Földön élõ többi fajnak nem teszünk jót vele.
A meteor jó példa, de nemtom, valójában mekkora az esély arra, hogy egyszer majd megállítunk egy meteort..
A Földnek inkább ártunk szerintem.
Én sem csak a negatív részét látom a dolognak.. A különféle kultúrák engem is lenyûgöznek, és csodálatos dolognak tartom, hogy mennyi mindent fedezett fel az emberiség.. Na de a Föld szempontjából ez lényegtelen. Pont annyira, mint egy galamb létezése..
Szerintem az erdõirtás már önmagában egy meglehetõsen szar ügy, és azt sem árt figyelemebvenni, hogy a ma létezõ nagyvárosok helyén egykor erdõk voltak. Ma sokkal kevesebb erdõ van a Földön, mint akár 100 évvel ezelõtt, az ózonréteget szétcsesztük, a levegõ szmogos, a vizek szennyezettek.
Réges régen talán tényleg csak jópofa foltokat hagytunk. De most... Ha a hasonlatoknál maradunk, akkor ez olyan, mintha egy elefánt teleszarná a kertedet.
Szerintem külön kell választani azt, hogy mi hasznos nekünk, és mi a Földnek.
A civilizációk építése valóban klassz dolog, de a Föld szempontjából legfeljebb semleges. Ez csak nekünk jó. A Földön élõ többi fajnak nem teszünk jót vele.
A meteor jó példa, de nemtom, valójában mekkora az esély arra, hogy egyszer majd megállítunk egy meteort..
A Földnek inkább ártunk szerintem.
Én sem csak a negatív részét látom a dolognak.. A különféle kultúrák engem is lenyûgöznek, és csodálatos dolognak tartom, hogy mennyi mindent fedezett fel az emberiség.. Na de a Föld szempontjából ez lényegtelen. Pont annyira, mint egy galamb létezése..
Szerintem az erdõirtás már önmagában egy meglehetõsen szar ügy, és azt sem árt figyelemebvenni, hogy a ma létezõ nagyvárosok helyén egykor erdõk voltak. Ma sokkal kevesebb erdõ van a Földön, mint akár 100 évvel ezelõtt, az ózonréteget szétcsesztük, a levegõ szmogos, a vizek szennyezettek.
Jon: Itt azt írják, a világegyetem folyamatosan tágul. Garfield: Remek. Akkor van hely még egy fánknak.
#108
Ember, neked kerted van, de azért ott punnyadsz a gép elõtt, és ontod az ideológiát... 😛
Meg ez a "teremtettünk", amikor csak a meglévõbe buheráltunk bele kissé... 😄
Épp az a baj, hogy túlzottan el vagyunk szállva magunktól, és ezért nem látjuk meg, mennyi hülyeséget csinálunk.
Meg ez a "teremtettünk", amikor csak a meglévõbe buheráltunk bele kissé... 😄
Épp az a baj, hogy túlzottan el vagyunk szállva magunktól, és ezért nem látjuk meg, mennyi hülyeséget csinálunk.
#107
Ez egy elég fura kérdés. A Föld sem nem munkahely, sem nem szórakozóhely.
Egy példa. A kertemben egy rakat hangya túrja fel a kis lyukait, szétrágja a füvet, jópofa foltokat hagyva. Az ember is hasonlókat csinál, miközben próbál élni (hogy ez az ÉLET dolog mennyire igazságos, nem igazságos, azt nem az én tisztem eldönteni).
Az ember hasznosabb a Föld szempontjából egy galambnál. Maradjunk a fajvédelemnél.
Soksok fajt kipusztítottunk, de arról még nem esett szó, hogy mennyit õriztünk meg, és hogy hány új fajtát teremtettünk.
Hasznosabbak vagyunk, mert ha jön egy meteor, akkor mi meg fogjuk állítani, a galamb nem.
És hasznosabbak vagyunk, mert mi civilizációkat építünk, a galamb nem.
Végül hasznosabbak vagyunk, mert mi MARADANDÓ dolgokat alkotunk.
Szóval hasznosabbak vagyunk😊 Meg kártékonyabbak is. Én szeretek hinni a pozitív oldalában is, nem csak keseregni a negatívon.
Dez: Nemhogy nem hasznos, de konkrétan kártevõ, és környezetromboló (ráadásul a rohadt dögök hozzánõttek a civilizációhoz😊) Ettõl persze nem kell leölni õket.
Egy példa. A kertemben egy rakat hangya túrja fel a kis lyukait, szétrágja a füvet, jópofa foltokat hagyva. Az ember is hasonlókat csinál, miközben próbál élni (hogy ez az ÉLET dolog mennyire igazságos, nem igazságos, azt nem az én tisztem eldönteni).
Az ember hasznosabb a Föld szempontjából egy galambnál. Maradjunk a fajvédelemnél.
Soksok fajt kipusztítottunk, de arról még nem esett szó, hogy mennyit õriztünk meg, és hogy hány új fajtát teremtettünk.
Hasznosabbak vagyunk, mert ha jön egy meteor, akkor mi meg fogjuk állítani, a galamb nem.
És hasznosabbak vagyunk, mert mi civilizációkat építünk, a galamb nem.
Végül hasznosabbak vagyunk, mert mi MARADANDÓ dolgokat alkotunk.
Szóval hasznosabbak vagyunk😊 Meg kártékonyabbak is. Én szeretek hinni a pozitív oldalában is, nem csak keseregni a negatívon.
Dez: Nemhogy nem hasznos, de konkrétan kártevõ, és környezetromboló (ráadásul a rohadt dögök hozzánõttek a civilizációhoz😊) Ettõl persze nem kell leölni õket.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#106
Én sem, éppen azért kérdeztem. 😊
Majd ha végérvényesen le lesz gyõzve a madárinfluenza (akkor is jöhet más), akkor már nem lenne ilyen "veszély".
Nem hasznos? Ugyebár úgy érted, az ember számára...?
Az alsó sor így kicsit értelmetlen. 😊 Mellesleg az emberi problémák is "megoldás alatt állnak".
Majd ha végérvényesen le lesz gyõzve a madárinfluenza (akkor is jöhet más), akkor már nem lenne ilyen "veszély".
Nem hasznos? Ugyebár úgy érted, az ember számára...?
Az alsó sor így kicsit értelmetlen. 😊 Mellesleg az emberi problémák is "megoldás alatt állnak".
#105
Szerinted a galamb nem hasznos, ok, elfogadjuk. Az ember hasznos? Mármint a Föld szempontjából hasznosabb egy galambnál?
Sejtem mi lesz a válaszod, de fejtsd is ki!
Sejtem mi lesz a válaszod, de fejtsd is ki!
Jon: Itt azt írják, a világegyetem folyamatosan tágul. Garfield: Remek. Akkor van hely még egy fánknak.
#104
Nem teljesen értem, hogy miért kell abszolútumokba beszélni? Hogy jutottunk el a cápatámadástól a madárinfluenzáig, azt nem tudom. A madárinfluenzánál meg a betegséget kell legyõzni, nem a galambot kiirtani, bár ha jobban meggondolom, az sem egy hasznos állat😞
És nem azt mondtam, hogy NE törõdjünk az állat- és növényvilággal, hanem azt, hogy az emberek problémái fontosabbak.
És nem azt mondtam, hogy NE törõdjünk az állat- és növényvilággal, hanem azt, hogy az emberek problémái fontosabbak.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#103
Továbbra is áll a kérdés: majd csak akkor törõdjünk a környezettel, állat- és növényvilággal, ha már minden szociális és egyéb emberi probléma meg van oldva? Hiszen az elõbbiek elhanyagolása még komolyabb emberi problémákat okoz.
Mellesleg az szociális problémák egy része az egyén hibája (ha még a szokásosnál is kevésbé vállalja a felelõsséget saját megélhetéséért).
Mellesleg az szociális problémák egy része az egyén hibája (ha még a szokásosnál is kevésbé vállalja a felelõsséget saját megélhetéséért).
#102
Akkor ne menj ki az utcára. 😊 De jaj, otthon is leselkedik rád a kés, villa, olló! 😛
Annak is van esélye, hogy berepül az ablakon egy madár(?)infuenzás galamb. Akkor most irtsuk ki az összes galambot?
Mondjuk lehet, hogy pár évszázadon belül burok veszi majd körül a városokat, mert olyan szennyezett lesz a légkör.
Annak is van esélye, hogy berepül az ablakon egy madár(?)infuenzás galamb. Akkor most irtsuk ki az összes galambot?
Mondjuk lehet, hogy pár évszázadon belül burok veszi majd körül a városokat, mert olyan szennyezett lesz a légkör.
Oldal 1 / 4Következő →