Hunter
Éntudat egy robotban!
Egy új robot először volt képes megkülönböztetni saját tükörképét egy másik ugyanolyan robot látványától, és ennek megfelelően reagált.
Ez az első eset, hogy egy robotban sikerült egy, az éntudatothoz kapcsolódó tevékenységet kialakítani. A tükörkép felismerés - ami a gyerekeknél másfél éves koruk környékén alakul ki - a japán Meiji Egyetem által fejlesztés alatt álló robot esetében mesterséges idegsejt-csoportokon alapul, melyeket beépítettek a gép számítógépes agyába. Az áttörést jelentő technika egy nap olyan robotok megalkotását teheti lehetővé, melyek képesek érzelmeik kifejezésére. A japánok technikája nagy lépés az éntudattal rendelkező robotok kifejlesztésében, valamint az emberi öntudat megismerése és modellezése irányába.
Az öntudat az az állapot, melyben felismerjük saját és más viselkedését. Az ember a megismerés során tanulja meg a viselkedést és ennek megfelelően gondolkozni a viselkedés közben, magyarázta a kutatócsoport vezetője, Junicsi Takeno. Ennek a dinamikának az utánzásához a robotnak neurális hálózatában szüksége van egy mind a megismerésből, mind a viselkedésből származó információk feldolgozására képes közös területre.
Takeno csapata kék, piros és zöld LED-eket kapcsolt a robot mesterséges idegsejtjeihez, konkrétan arra a területre, ami aktivitást mutat ha különböző, a robot viselkedésén alapuló információk kerülnek feldolgozásra. Például két piros dióda világít, amikor a robot olyan viselkedést tanúsít amit a sajátjának gondol, két zöld pedig akkor, amikor a robot tudomásul veszi, hogy a viselkedést egy másik társa hajtotta végre. Egy kék LED villan fel, ha a robot felismerte egy társa viselkedését, és megpróbálja leutánozni azt.
Az utánzás olyan cselekmény, amihez látni kell a másik viselkedését, majd azonnal át kell adnia magának, ami az öntudat legjobb példája. A kutatók két robottal hajtottak végre egy kísérletet, ahol az egyik robot az "ént" testesítette meg, a másik pedig a "másikat". Amikor az én robot előre irányuló mozgást végzett, majd megállt és visszafelé kezdett mozogni, a másik robot ugyanezt tette. A neuronok aktivitásának sémája és az azt követő kék LED jelzés tanúsította, hogy az én robot felfogta, hogy a másik utánozza a viselkedését.
Egy másik kísérletben a kutatók egy tükör elé helyezték az én robotot. Ebben az esetben a robot és tükörképe - amit akár egy másik robotként is értelmezhetett volna - egyszerre mozogtak előre és hátra. A kék fény itt is felvillant, azonban jóval ritkábban, mint az első kísérletben. Összességében az esetek 70 százalékában ismerte fel a robot, hogy a tükörben megjelenő kép önmaga, ami nagyban hasonlít a gyerekek éntudatának kialakulásának első lépcsőfokaihoz. Takeno célja a 100 százalék elérése, ami jövőre várható.
Ez az első eset, hogy egy robotban sikerült egy, az éntudatothoz kapcsolódó tevékenységet kialakítani. A tükörkép felismerés - ami a gyerekeknél másfél éves koruk környékén alakul ki - a japán Meiji Egyetem által fejlesztés alatt álló robot esetében mesterséges idegsejt-csoportokon alapul, melyeket beépítettek a gép számítógépes agyába. Az áttörést jelentő technika egy nap olyan robotok megalkotását teheti lehetővé, melyek képesek érzelmeik kifejezésére. A japánok technikája nagy lépés az éntudattal rendelkező robotok kifejlesztésében, valamint az emberi öntudat megismerése és modellezése irányába.
Az öntudat az az állapot, melyben felismerjük saját és más viselkedését. Az ember a megismerés során tanulja meg a viselkedést és ennek megfelelően gondolkozni a viselkedés közben, magyarázta a kutatócsoport vezetője, Junicsi Takeno. Ennek a dinamikának az utánzásához a robotnak neurális hálózatában szüksége van egy mind a megismerésből, mind a viselkedésből származó információk feldolgozására képes közös területre.
Takeno csapata kék, piros és zöld LED-eket kapcsolt a robot mesterséges idegsejtjeihez, konkrétan arra a területre, ami aktivitást mutat ha különböző, a robot viselkedésén alapuló információk kerülnek feldolgozásra. Például két piros dióda világít, amikor a robot olyan viselkedést tanúsít amit a sajátjának gondol, két zöld pedig akkor, amikor a robot tudomásul veszi, hogy a viselkedést egy másik társa hajtotta végre. Egy kék LED villan fel, ha a robot felismerte egy társa viselkedését, és megpróbálja leutánozni azt.
Az utánzás olyan cselekmény, amihez látni kell a másik viselkedését, majd azonnal át kell adnia magának, ami az öntudat legjobb példája. A kutatók két robottal hajtottak végre egy kísérletet, ahol az egyik robot az "ént" testesítette meg, a másik pedig a "másikat". Amikor az én robot előre irányuló mozgást végzett, majd megállt és visszafelé kezdett mozogni, a másik robot ugyanezt tette. A neuronok aktivitásának sémája és az azt követő kék LED jelzés tanúsította, hogy az én robot felfogta, hogy a másik utánozza a viselkedését.
Egy másik kísérletben a kutatók egy tükör elé helyezték az én robotot. Ebben az esetben a robot és tükörképe - amit akár egy másik robotként is értelmezhetett volna - egyszerre mozogtak előre és hátra. A kék fény itt is felvillant, azonban jóval ritkábban, mint az első kísérletben. Összességében az esetek 70 százalékában ismerte fel a robot, hogy a tükörben megjelenő kép önmaga, ami nagyban hasonlít a gyerekek éntudatának kialakulásának első lépcsőfokaihoz. Takeno célja a 100 százalék elérése, ami jövőre várható.