Hunter

A hangyákat veszik alapul az első robotrajok

Minden eddiginél közelebb került egy kutató konzorcium olyan miniatűr robotrajok gyártásához, melyek úgy viselkednek, mint a hangyakolóniák.

A hangyák nem csupán élelmet gyűjtenek, fészkeket építenek, különböző dolgokat mozgatnak és ellátják a királynőt és a lárvákat, mindezt vezető nélkül, de rendelkeznek annak a képességével is, hogy tevékenységeiket a környezet vagy a kolónia szükségleteihez igazítsák. A csapatokban dolgozó robotok ötlete nem újkeletű, azonban létezik egy új tervezet, ami néhány milliméteres robotok ezreit mozgósítaná, tömeggyártásukhoz pedig a számítógépes chip gyártási technikájából merítene ihletet.

Az I-Swarm projekt egy napon rajok százait állíthatná szolgálatba a környezet figyelemmel kísérésére és érzékelésére, a csővezetékek, hajtóművek vagy turbinák átvizsgálására, vagy akár orvosi diagnosztikai mérések, illetve beavatkozások elvégzésére is az emberi testben. A projektben 10 kutatóintézet vesz részt, melyeket a német Karlsruhei Egyetem munkatársai, Jörg Seyfried és Heinz Woem koordinálnak. Seyfried és az I-Swarm csapat már megépített két, centiméterekben mérhető robotokból álló csoportot, melyek a Jasmine és Micron nevet kapták. Ezek a csoportok a rajok közötti kommunikáció tesztelésére szolgálnak. A természetben ez a kommunikáció általában közvetett.



A hangyák például megfigyelik a közelükben dolgozók tevékenységét és követhetik a többiek munkáját, vagy megváltoztathatják a környezetet úgy, hogy társaik olvashassanak belőle, például kémiai nyomokat hagynak maguk után. A Jasmine és Micron robotok infravörös jeleket használnak, hasonlót, mint amivel a távirányítók kommunikálnak az otthoni szórakoztató elektronikáinkkal.

Amikor egy robot egy objektumot észlel, jelez egy közeli társának, ami szintén jelzéseket küld a többieknek, egyfajta kommunikációs láncriadót hozva létre, ami arról tudósít, hogy egy akadályt lokalizáltak. Ezután a robotok az objektum köré sereglenek. Bár ezek a robotok kerekeken gördülnek Seyfeld elmondása szerint a végleges I-Swarm egyedek parányi belső rezgésekkel navigálják majd magukat, mint az asztalról lemászó rezgő mobiltelefon.



A rezgéshez egészen minimális energiára van szükség, amiből amúgy is szűkében lesznek, ezért valószínűleg a számítási képességeiket is le kell majd csökkenteni. A robotoknak tudni kell kommunikálniuk egymással, észlelni a környezetüket infravörös érzékelő vagy csápszerű antennák segítségével, sőt az sem kizárt hogy felvételeket fognak készíteni egy 10x10 pixel felbontású kamerával. Mindehhez összesen 10 kilobyte-nyi memóriával rendelkeznek.

Az I-Swarm konzorcium reményei szerint már jövőre be tudja mutatni az első milliméteres robotokat és 2008-ra több száz egység fog együtt dolgozni egy rovarkolónia szintjén.

Videó a robotokról

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ZilogR #72
    él még ez a topic? ha vki jár erre javasolhatna egy hasonló, de élő témát itt az sg-n! thnx!

    Amúgy én azt érzem gyenge pontnak, ha a futtatott kód 1 bitje sérül, akkor a kis rovar abnormálisan fog működni, míg ha egy élőlénynek akár egy végtagját levágják, vagy áttolnak a koponyáján egy vasrudat, attól még tökéletesen fog működni.

    Ilyen madárraj-szimuláció engem is érdekelne. Ebben a témában is szívesen eldiskurálnék bárkivel. Akár közös programfejlesztés is mehetne.

    10kB? Rengeteg! Próbált vki már zsebszámológépet programozni? 10kB-ban BÁRMIT meg lehet csinálni! :P


    -=ZR=-
  • plamex #71
    [IMG=http://kep.gif]Kép[/IMG]
  • HUmanEmber41st #70
    Jah, hát hiába a kontroller, ha mozogni meg nem tud..
    És mivel működik majd? Gombelemmel vagy napelemmel??
    Ez is ilyen projetk: csinálunk valamit, azt' majd csak lesz valami..
  • Cukros #69
    mit megnem tudnak csinálni ezek
  • abelr #68
    ja volt annó egy rajzfilm atom ant c. a tervezők sokat nézték mi
  • abelr #67
    nembaj ezek majd ellenálnak a hangya méregnek, kell majd valaki aki az irtásukra specializálódik
  • Caro #66
    Csak annyit mondok, létezik akkora villanymotor, ami belefér egy 0.4 mm oldalhosszúságú kockába.
    Ahogy nézem ezek szervokkal akarnak működni, abból még kisebbet is lehet gyártani.
  • Szalma #65
    (Az MI és az összes közeli "tudományág" a túlzó kijelentésekből facsarnak pénzt mióta léteznek. Mást ugyanis nem nagyon tudnak felmutatni... Elbuknak a HID-nél, aminek pedig nincs, azt már egy embernek nehéz intelligencia számba venni...)

    Szeretettel:
    Szalma
  • dez #64
    Igen, régebben én is írogattam ilyeneket, csak úgy szórakozásból (persze csak 2D-ben). Látványos volt, de nem túl hasznos. (Leszámítva a gyakorlást.)

    Kíváncsian várom, mit hoznak össze 2 év alatt. Valamit biztos sikerül, csak a túlzó kijelentéseket nem szeretem.
  • Szalma #63
    ( ( Jaja. Nem is a végleges tokozás volt rajtuk -> nem lehetett beforrasztani őket. Mi csak "főztük" a holmit és ment valami laborba.)

    No, azért az igazi probléma nem az MCU-val lesz egyébként, hanem a mikromechanikával. A tokozatlan csipek beszerelésére egész iparág épül, vastagréteg áramköröknek hívják őket.

    Királynő probléma: 2 alapviselkedésnek kell minimum megfelelnie egy boly jellegű elosztott "intelligenciának".
    1. Elemi "döntő" és "emlékcella", ha sok elérhető dologtalan (pl. tömegtől nem tud mozdulni, statikusra konfigurált, stb.) szomszéd van.
    2. Ha egyedül van, akkor keressen kommunikációs kapcsolatot.
    A fenti kettő létfontosságú; különböző megvalósítási stratégiák léteznek mindkét feladat ellátására (szimulált környezetben, természetesen). Ezeken felül csak ötletelni kell, hogy milyen egyéb "motivációi" legyenek az egységnek.

    Ugyan szép feladat HID-es "bolyintelligenciát" alkotni, de nem lehetetlen. Ajánlom figyelmegbe a StarLogo-t. (Még "él". Ott a pixeleknek tudsz "identitást" adni egy programmal. Pár ezer pixel már viccesen viselkedik a legelemibb szabályok variálásával is... Nézd meg, ha teheted.))

    Szeretettel:
    Szalma