Hunter

Érzékelőkkel teli bőrbe bújnak a NASA robotjai

Vladimir Lumelsky, a NASA Goddard űrrepülési Központjának technológusa szerint a robottechnika jövője egy érzékelőkkel ellátott burkolatban rejlik, ami - akárcsak az emberi bőr - képes környezetének érzékelésére.

Lumelsky - aki nemrég még a Wisconsin-Madison Egyetem professzoraként tevékenykedett - elkezdte laboratóriuma felállítását a fent említett, általa "high-tech bőrnek" nevezett technika kifejlesztése érdekében. A technikának különösen nagy szerepe lehet az emberek és a robotok közös munkájának elősegítésében. "A robotok egyedül már egészen jól mozognak, különösen akkor, amikor semmi nincs az útjukban" - magyarázta Lumelsky. Mindazonáltal a környezet változásaival ez az idilli összkép alaposan romolhat. "A robotoknak képesnek kellene lenni a reagálásra, azonban ez a mai gépekre nem jellemző" - mondta. "Ez az, amin változtatnunk kell."


Bár a számítógépes látás területén hatalmas előrelépések születtek, maga a látás még messze nem elég. Az ember képes látás nélkül is túlélni, tapintás nélkül azonban esélytelen lenne. A bőr összességében egy hatalmas érzékelő, testünk legterjedelmesebb érzékszerve. Innen származik tehát Lumelsky ötlete a robotbőr kifejlesztéséről. Az anyag prototípusa, amivel a technikusok beborították robotjukat több mint 1000 infravörös érzékelőt tartalmaz, melyek felismerve a különböző tárgyakat, információt küldenek a robot "agyába", ami feldolgozva az adatokat milliszekundumok alatt mérlegel és reagál.

A jelenlegi prototípusnál az ütközések elkerülésére összpontosítottak. A videófelvételen is látható kísérletben egy jókora robotkar mutatja be, hogyan lehet a bőr alkalmazásával biztonságosan megosztani egy szűk teret két emberrel, miközben balról jobbra mozog. A gépet úgy programozták, hogy ha nincs előtte akadály, akkor a legrövidebb úton tegye meg a távolságot, azonban az emberek jelenlétében a robotkar óvatosan kikerüli "dolgozó" társait, miközben továbbra is célja felé halad.


A jövő prototípusai valószínűleg jóval nagyobb érzékelő sűrűséggel fognak rendelkezni, ami még nagyobb ügyességet biztosít a robotoknak. Először azonban a mostani prototípust kell mindenre kiterjedően kipróbálni. Ez különösen vonatkozik azokra a plasztik modulokra, melyek a bőr elektronikáját rejtik, hiszen ennek ellen kell állnia az űr viszontagságainak, beleértve a sugárzást valamint a szélsőséges fény- és hőváltozásokat, melyek a szomszédos bolygókat jellemzik. Emellett jelentős akadályt jelent az elektronika nagy felületű anyagba való beágyazása, illetve annak megoldása, hogy a bőrt mint egy tapétát nyomtatni lehessen. Elég sok munka vár még a fejlesztőkre a mozgás tervezés és az intelligencia terén is, tette hozzá Lumelsky.

A bemutató videó letöltése

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • plamex #31
    Még egy kis infó a neuronhálózatok működéséről :
    Link
  • plamex #30
    bocs ... eltévesztettem
    mindegyik neuron átlagban 10 ezer szinaptikus kapcsolatbal rendelkezik ..
  • plamex #29
    Szóval elképeszőek ezek a számok ...
    az agyban kb 10 billó neuron van ...
    mindegyik neuron átlagban 10 szinaptikus kapcsolatbal rendelkezik ... és akkor még az agy kémiájáról (ingerülátvitel kémiájáról) nem is ejtettünk szót ... pl ha jól tudom több ezer féle ingerületátvivő anyag van ... (drogok pl ezeket helyettesítik)
  • plamex #28
    Azér döbbenetes ez ... egy köbcentiméternyi agyban 1 milliárd szinapszis van ...
  • plamex #27
    Persze részben igazad van ... sokat nem tudunk még .. nem véletlen mondják hogy az agy évszázada lesz ...
    Egy cikk az agyról
  • plamex #26
    Szerintem azért ennél már többet tudunk az agy működéséről meg az emlékezetről ...
    De kérdezd Vizi E Szilveszter professzort.
  • Caro #25
    Ez a kukás dolog nem nagyon megvalósítható, mert ahhoz már majdnem emberi intelligencia kéne. Mondjuk egy majom is megtudná csinálni, ha betanítanák.
    De az ilyen feladatokat hagyjuk meg a klasszikus MI-nek.
    De még egyszer mondom:ne rajtam kérjétek már számon ezt. Én is csak azt tudom leírni, amit olvastam. Egyébként Jeff Hawkins csinálta.
    Maga az ötlet nekem mondjuk nem nagyon tetszik, én legalábbis nem akarok öntudattal rendelkező gépeket. Legalábbis az emberből kiindulva... :(
    Meg már van is valami alap verzió, amivel képeket ismertettek fel, de nem úgy, mint mondjuk az OCR, hanem a képek eléggé elnagyoltak voltak, tehát csak akkor jöhetett rá, hogy mi is az, ha valóban el tudta különíteni a lényegest a lényegtelentől, és a korábbi ismeretei alapján csinálta.
  • valamit #24
    Elektronikusan lemodelezett emberi agy, ok, számomra nem túl eredeti ötlet, a megvalósítását mondjuk én is kiváncsian várom. Meg azt az időt is, amikor ez térfogatilag is akkora lesz mint az emberé... most viszont arra gondolok, hogy lehetnének olyan 'csekélyebb inteligenciák', hogy mondjuk a kuka csak arra legyen képes, hogy levigye a szemetet mindig ugyanahhoz kukához, ott kiürítse, aztán visszaálljon a sarokba :) na de én mentem... vár a kuka :) Ja és ha jár itt Eszter nevü lányzó, had legyek első aki boldog névnapot kíván nékijje ;)
  • HUmanEmber41st #23
    Azért ez tényleg érdekes!
    Az emberi agy működéséről még csak igen gyermekcipőben járó feltételezések vannak.
    ( Jó bizonyos kémiai folyamatokat kielemeztek, de igazából nem jelent semmit)
    Hiszen például nem tudják azt sem, hogy hogyan működik az emlékezet..
    Csak elméletek, feltételezések vannak (találgatások).
    Ezért kétkedve fogadom a hírt, hogy ami nem sikerült ki tudja hány ezer agykutató tudósnak, azt sikeresen lemodellezte valaki, és még intelligenciája is van stb..

    Szóval hogyan mondhatja az alkotó, hogy ez az elektronikus agy úgy működik, mint az emberi agy ??? ( Ha senki sem tudja, hogyan működik, csak feltételeznek dolgokat ) ??????
  • Caro #22
    Így értettem.
    Arra gondoltam, hogy olyat kérdezünk amit nem tudunk. Ha olyat kérdezünk amit tudunk, arra a google is tudja a választ.
    De gondold el! Valódi emberi agy! Csak elektronikus formában. De a működése teljesen ugyanaz.