Hunter

Villámgyors robotreflexek

Ha a robotok valaha is boldogulni szeretnének világunkban, akkor legalább a fogást el kell sajátítaniuk. Ez vezérelte azt a japán kutatócsoportot, akik olyan robottal rukkoltak elő, amely képes felvenni a versenyt a legképzettebb baseball játékossal is.

A Tokió Egyetem tudósai által kifejlesztett robot fogó simán elcsíp egy óránkénti 300 kilométeres sebességgel repülő labdát, állítják alkotói. Akio Namiki és csapata olyan technikák teszteléséhez építette meg a gépüket, melyek egy nap hasznossá tehetik a robotokat a gyors reakciókat megkövetelő helyzetekben. Namiki véleménye szerint egyre nagyobb szükség van egy olyan robotkézre, ami az emberéhez hasonlóan működik.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Maga a robot egy egyszerű fémkaromra hasonlít, melynek mindössze három ujja van. A "tenyérben" 32x48-as fénydetektor-sorozat helyezkedik el, ami rendkívüli sebességgel követi nyomon a közeledő labda röppályáját, a mozgást pedig egy sor specializált képfeldolgozó áramkör ismeri fel szinte azonnal. A közeledő labda hatására működésbe lépnek az ujjak. Minden egyes ujjpercbe egy-egy aktuátor van beágyazva, melyek egyetlen tizedmásodperc alatt 180 fokos szöget tudnak bezárni. Ez teszi képessé a gépet, hogy egy másodperc töredéke alatt megragadja a labdát, amikor az odaér a kézhez. A robot természetesen képes különböző szögekből érkező dobások megfogására is, ami egyébként nem kis feladat ilyen sebességeknél.

A japán kísérleti robot sebességével és pontosságával magasan felülmúlja a hagyományos ipari robotokat, hiszen ha a gép képes egy repülő objektumot elkapni, akkor ugyanannak felvétele már gyerekjáték számára.

Letölthető videócsomag tucatnyi videóval a fogókar működéséről, esés és dobás közben, lassításokkal (Mérete 25 MB, formátumuk MPEG)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • SD456 #69
    Ez nagyon kiru!! És a videó is jó.
  • Caro #68
    De az EEG-nek is van egy mintázata.
    Igaz, hogy a _mért_ agyhullámok a "körzeti átlag", de az egész a valódi összehangolás következménye. Hogy minden idegsejt egyszerre végezze a feladatát.
  • dez #67
    (Persze a kettő erősen összefügg.)
  • dez #66
    Attól, függ, miről is beszélünk. Én arra írtam, ami pl. az EEG képernyőjén látható. Szerintem alapvetően ezeket nevezik az agyhullámoknak. Az idegsejtek tüzelését (kisebb, vagy nagyobb területre kiterjedően) összehangoló rendszernek valami külön neve van, de így hirtelen nem jut az eszembe.
  • Caro #65
    Nem egészen. Az agyhullámok hangolják össze az idegsejtek működését. Hasonlóan, mint ahogy a gépben az órajel generátor.
  • dez #64
    Bizony, a digitális nem azt jelenti, hogy nincsenek fokozatok, hanem épp azt, hogy meghatározott fokozatok vannak, azaz nem folyamatosak az átmenetek. Persze egy 1-bites jel az tényleg csak két fokozatú (legalábbis bitenként nézve, mert időben összeadhatunk belőle egy tetszőleges hosszúságú bitsort is, azt egyben értelmezve).
  • dez #63
    Az agyhullámok? Az sok idegsejt "tüzelésének" (elektromos jelindításának) "kiszivárgó" részének átlaga, így egy analóg jel. (Azt nem tudom, hogy a tüzelés mindíg egyforma jelerősségű-e, így digitális, vagy sem.)
  • dez #62
    Azt hiszem, oly módon lehetnek fokozatok, hogy az idegsejteknek más-más lehet a pillanatnyi érzékenysége.
  • dez #61
    Kérdéses, hogy ez a cucc képes-e arra, hogy a megfogási művelet elindítása után helyet változtató objektumnak megfelelően módosítsa a "célzást". Ha nem, akkor nem sok különbaség van, csak az elindított - valószínűleg előre programozott - művelet más.
  • dez #60
    Vannak az idegrendszer utánzására apelláló próbálkozások is, csak nagyon gyerekcipőben járnak (immár több évtized alatt).