Végy egy fazék forró vizet, távolítsd el belőle az oxigént, adj hozzá egy kis mérgező szénmonoxidot és egy csipetnyi hidrogén gázt. Az így kapott kotyvalék a legtöbb élőlényt elpusztítaná, de akadnak olyan mikrobák, akik ebben érzik igazán otthon magukat.

Kunasir vulkanikus szigete

Egy non-profit génkutató intézet, a TIGR (The Institute for Genomic Research) kutatói az egyik legérdekesebb példány, a Carboxydothermus hydrogenoformans génállományát térképezték fel, ami a szakemberek szerint több technikai újításhoz is hozzájárulhat. Az orosz vulkanikus sziget, Kunasir egyik forró vizű forrásából izolált mikroba szinte teljes egészében szénmonoxidon él. A normál esetben mérgező gázt fogyasztáskor a mikroba vízzel keveri, majd hidrogént lélegez ki.

Annak fényében, hogy sokan a hidrogénben látják az üzemanyagok jövőjét, a technológiai ágazatok számára több mint érdekes lehet az ilyen és hasonló mikrobák géntérképe. A C. hydrogenoformans az egyik leggyorsabban tenyésző mikroba azok közül, melyek a szénmonoxidot és a vizet hidrogénné alakítják, jegyezte meg a TIGR biológusa, Jonathan Eisen. A génállományról készült tanulmány szerzője szerint a mikroba tökéletes kiinduló pontja lehet a tiszta üzemanyagok előállításának.

A géntérkép elkészítése közben a kutatók azt vették észre, hogy a C. hydrogenoformans gyorsabban szaporodik szénmonoxidban, mint bármely más ismert faj. A mikroba legalább öt különböző úgynevezett szénmonoxid dehidrogenáz protein gépezettel büszkélkedhet, melyek képesek manipulálni a mérgező gázt, míg a legtöbb más szénmonoxidban élő organizmus csupán egy ilyen gépezettel rendelkezik. Minden egyes módozat különbözőképpen használja fel a szénmonoxidot, így a mikroba egy valóságos élelem feldolgozó rendszerrel lett felruházva.


Elektronmikroszkópos felvétel a mikrobáról
A géntérkép elkészítése előtt igen keveset tudtak erről a hidrogén kilélegző organizmusról, azonban a számítógépes elemzésekkel és az összehasonlító vizsgálatokkal a kutatók több rendkívüli, eddig ismeretlen tulajdonságra is rábukkantak. Az egyik ilyen az a génsorozat, amivel spórákat állíthat elő, márpedig amióta az anthrax, mint biológiai fegyver eshetősége felmerült, azóta igen nagy érdeklődés kíséri a spóraképződéssel kapcsolatos kutatásokat, mivel ebben a folyamatban rejlik a lépfene veszélye. A spórák ellenállnak a hőnek, a sugárzásnak és egyéb kezeléseknek. A mikroba segíthet felfedni azt a minimális biomechanikai gépezetet, ami a spóraképzéshez szükséges, ezáltal talán megismerhetővé válik a lépfenét okozó baktérium biológiája is.

A kutatók a nem szokványos lény génállományának feldolgozásával és elemzésével azt szeretné bemutatni, mennyi hasznos képességet rejt magában a Föld hatalmas mikrobiológiai birodalma.