SG.hu·
Rákkeltőek a mesterséges édesítőszerek?
Egy bolognai tudományos intézet tanulmánya szerint az aszpartám nevű édesítőszer rákkeltő hatású.
A Nutrasweet néven talán ismertebb adalék számtalan élelmiszerben, valamint asztali édesítőként is jó ideje jelen van a világ legtöbb országában, engedélyezése óta már így is elég viharos történelmet tudhat magáénak. Mióta megjelent szinte folyamatosan a viták kereszttüzében áll mind a napi sajtóban, mind a tudósok körében, ahol nem csupán maga az aszpartám, de a lebomló melléktermékei biztonságosságáról is folyik a vita. Utóbbiak között említhetjük az aszparaginsavat, a fenilalanint és a metanolt.
Természetesen az engedélyezéshez elvégezték a szükséges klinikai és laboratóriumi kutatásokat, hatástanulmányokat és az utófelméréseket az egészségügyi hatásokról, azonban egészen mostanáig nem sikerült perdöntően bizonyítékot szerezni az aszpartám veszélyeiről, ezért a rendelkezésre álló tanulmányok alapján biztonságosnak ítéltetett. Az aszpartámot előszeretettel alkalmazzák a diétás termékekben, a rágógumitól egészen a joghurtokig, valamint a gyógyszerek estében főként a szirupokban és a gyerekek számára készülő antibiotikumokban.
Azonban július közepén megjelent a bolognai székhelyű Európai Onkológiai és Környezeti Tanulmányok Alapítvány kísérletsorozatának első eredményei, melyek a több mint 9000 élelmiszeripari és gyógyszerészeti termékben megtalálható édesítőszer veszélyeire hívják fel a világ figyelmét. Ezek az eredmények adták a szeptember 18. és 21. között megrendezett Living 2005 nemzetközi tudományos konferencia egyik fő témáját is.
Az olaszok 1800 patkányon (900 hím, 900 nőstény) végeztek kísérleteket, nyomon követve az aszpartám hatásait a rágcsálók egész élete során. A napi emberi bevitel a testsúly kilóinkénti 2-3 mg körül mozog, ezt a mennyiséget kapták méretükhöz arányosítva a patkányok. A kezelés életük 8. hetétől egészen természetes halálukig tartott, majd az elpusztult példányokat teljes boncolásnak, szöveteiket és szerveiket patológiai elemzéseknek vetették alá. A kutatók nem kevesebb mint 30 000 mintát vizsgáltak meg a mikroszkópok alatt.
Az első eredmények szerint a nőstény példányoknál az édesítőszer elősegítette limfóma, azaz nyirokszövet daganat és a leukémia kialakulása, valamint csökkenő élelem bevitel volt megfigyelhető, miközben a kezelt és a kontroll csoportként szolgáló nem kezelt példányok között nem következett be testsúlybeli változás. Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen egyéb édesítőszerrel lehet kiváltani az aszpartámot.
Az elsődleges lehetőség kizárólag természetes cukrok alkalmazása, avagy a mesterséges édesítők optimális adagolása, hiszen a piacon számos más is létezik, azonban ezeknek is akadnak mellékhatásai, ha nem is olyan súlyosak, mint az aszpartámnak. A fő probléma ezekkel a kémiai keverékekkel, hogy nincs tápértékük, csupán elhitetik a testtel, hogy valami édeset fogyasztunk, miközben különféle vegyi anyagok ülepednek le a szervezetben.
A leggyakoribb mellékhatás a fejfájás, ami elsősorban a már fentebb említett metanol bomlásából származó formaldehidnek, egy neurotoxinnak köszönhető. Az ajánlott bevitel naponta 7,8 milligramm, míg egy aszpartámmal édesített diétás italban literenként átlagban 50 milligramm feletti mennyiség található, márpedig ennyit általában elfogyasztanak a light üdítőitalokhoz ragaszkodók.
Visszatérve a természetes cukrokra, ne a finomított cukorra gondoljunk a "természetes" kifejezés hallatán. A fehér, a barna, a nyers és a melasz cukorfajtákat a feldolgozás során többnyire megszabadítják minden értéküktől, a cukornádban vagy cukorrépában található fehérjéktől, enzimektől, vitaminoktól és ásványoktól, csupán a kalória marad. A természetes cukrok azok, melyek a gyümölcsökben, zöldségekben vagy a mézben vannak. Édesítéshez leginkább az utóbbit tudjuk használni, bár sokan ajánlják a barna cukrot is, míg a fogyni vágyóknak célszerűbb egy helyes, egészséges étrenddel felvenni a harcot kilóik ellen, semmint az édesítőszerek és a "light" termékek fogyasztásával.
A Nutrasweet néven talán ismertebb adalék számtalan élelmiszerben, valamint asztali édesítőként is jó ideje jelen van a világ legtöbb országában, engedélyezése óta már így is elég viharos történelmet tudhat magáénak. Mióta megjelent szinte folyamatosan a viták kereszttüzében áll mind a napi sajtóban, mind a tudósok körében, ahol nem csupán maga az aszpartám, de a lebomló melléktermékei biztonságosságáról is folyik a vita. Utóbbiak között említhetjük az aszparaginsavat, a fenilalanint és a metanolt.
Természetesen az engedélyezéshez elvégezték a szükséges klinikai és laboratóriumi kutatásokat, hatástanulmányokat és az utófelméréseket az egészségügyi hatásokról, azonban egészen mostanáig nem sikerült perdöntően bizonyítékot szerezni az aszpartám veszélyeiről, ezért a rendelkezésre álló tanulmányok alapján biztonságosnak ítéltetett. Az aszpartámot előszeretettel alkalmazzák a diétás termékekben, a rágógumitól egészen a joghurtokig, valamint a gyógyszerek estében főként a szirupokban és a gyerekek számára készülő antibiotikumokban.Azonban július közepén megjelent a bolognai székhelyű Európai Onkológiai és Környezeti Tanulmányok Alapítvány kísérletsorozatának első eredményei, melyek a több mint 9000 élelmiszeripari és gyógyszerészeti termékben megtalálható édesítőszer veszélyeire hívják fel a világ figyelmét. Ezek az eredmények adták a szeptember 18. és 21. között megrendezett Living 2005 nemzetközi tudományos konferencia egyik fő témáját is.
Az olaszok 1800 patkányon (900 hím, 900 nőstény) végeztek kísérleteket, nyomon követve az aszpartám hatásait a rágcsálók egész élete során. A napi emberi bevitel a testsúly kilóinkénti 2-3 mg körül mozog, ezt a mennyiséget kapták méretükhöz arányosítva a patkányok. A kezelés életük 8. hetétől egészen természetes halálukig tartott, majd az elpusztult példányokat teljes boncolásnak, szöveteiket és szerveiket patológiai elemzéseknek vetették alá. A kutatók nem kevesebb mint 30 000 mintát vizsgáltak meg a mikroszkópok alatt.
Az első eredmények szerint a nőstény példányoknál az édesítőszer elősegítette limfóma, azaz nyirokszövet daganat és a leukémia kialakulása, valamint csökkenő élelem bevitel volt megfigyelhető, miközben a kezelt és a kontroll csoportként szolgáló nem kezelt példányok között nem következett be testsúlybeli változás. Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen egyéb édesítőszerrel lehet kiváltani az aszpartámot.
Az elsődleges lehetőség kizárólag természetes cukrok alkalmazása, avagy a mesterséges édesítők optimális adagolása, hiszen a piacon számos más is létezik, azonban ezeknek is akadnak mellékhatásai, ha nem is olyan súlyosak, mint az aszpartámnak. A fő probléma ezekkel a kémiai keverékekkel, hogy nincs tápértékük, csupán elhitetik a testtel, hogy valami édeset fogyasztunk, miközben különféle vegyi anyagok ülepednek le a szervezetben.
A leggyakoribb mellékhatás a fejfájás, ami elsősorban a már fentebb említett metanol bomlásából származó formaldehidnek, egy neurotoxinnak köszönhető. Az ajánlott bevitel naponta 7,8 milligramm, míg egy aszpartámmal édesített diétás italban literenként átlagban 50 milligramm feletti mennyiség található, márpedig ennyit általában elfogyasztanak a light üdítőitalokhoz ragaszkodók.
Visszatérve a természetes cukrokra, ne a finomított cukorra gondoljunk a "természetes" kifejezés hallatán. A fehér, a barna, a nyers és a melasz cukorfajtákat a feldolgozás során többnyire megszabadítják minden értéküktől, a cukornádban vagy cukorrépában található fehérjéktől, enzimektől, vitaminoktól és ásványoktól, csupán a kalória marad. A természetes cukrok azok, melyek a gyümölcsökben, zöldségekben vagy a mézben vannak. Édesítéshez leginkább az utóbbit tudjuk használni, bár sokan ajánlják a barna cukrot is, míg a fogyni vágyóknak célszerűbb egy helyes, egészséges étrenddel felvenni a harcot kilóik ellen, semmint az édesítőszerek és a "light" termékek fogyasztásával.