Hunter

Fut, mint a Rabbit

Egy új, két lábon, emberi testtartással járó robot bemutatta futási képességét is. A francia Rabbit teljesen egyedi irányítórendszeren alapul.

Bár futásra más robotok is képesek - mint például a Sony Qrio -, a francia Rabbit azonban teljesen más irányító rendszeren alapul, ami több hónapnyi kiséleti időt spórolhat meg a kutatóknak. Ráadásul összességében gyorsabb mozgást is eredményez számukra, mint a legtöbb humanoid robotnál alkalmazott, úgynevezett próbálkozásos módszerek.

A kutatók hónapokon, akár éveken át programozzák fáradhatatlanul, centiről centire robotjaik mozgását, miközben figyelik, mi történik minden apró mozzanat, mint a láb felemelése, előrelendítése vagy a törzs súlypontjának eltolása hatására. Amikor egy mozdulat sikerrel zárul, az lementődik a robot programjába. Azonban vannak olyan momentumok, melyeknél nagy a kudarc esélye, például a gép túl nagyot lép és felborul. Ekkor a tudósoknak vissza kell térniük a rajzasztalhoz finomítani szerkezetük járásmódján.

"A végén olyanná válik a járásuk, mint egy öregemberé, aki fél lábbal már a sírban van" - mondta Mark Song az Illinois Egyetem mérnöke, aki maga is a robot technikákat kutatja. A megfelelő járás elsajátíttatása egy robottal több havi laboratóriumi munkát vehet igénybe. A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói körülbelül 18 hónapot töltöttek el azzal, hogy robotjuk, Johnnie az első lépésektől eljusson a járásig.

Klikk ide! Klikk ide!
A Rabbit robot - klikk a képekre a nagyobb változathoz

Azonban a másfél méter körüli magassággal rendelkező Rabbit - akit a Francia Nemzeti Robot és Mesterséges Lény (ROBEA) projekt keretein belül terveztek meg és fejlesztettek ki - nem a népszerű próbálkozásos metóduson alapul. Ehelyett egy matematikán alapuló irányító rendszert alkalmaz, amit Jessy Grizzle és Eric Westervelt, a Michigan Egyetem kutatói fejlesztettek ki. A csapat kidolgozott egy módot a robot mozgásának leírására és kiszámítására, olyan matematikai egyenletekkel, melyek bizonyos szinten hasonlóak azokhoz, amik egy régi típusú óra ingáját jellemzik.

Az idő megtartása érdekében az ingának ki kell egyensúlyoznia a lengésből nyert, majd a pálya végén elvesztett energiákat. Hasonló dolog történik, amikor a Rabbit cölöpszerű lábai előre lendülnek, majd lecsapódnak a földre. Ha valaki meglöki az ingát, az nem gyorsul fel, hanem hozzáigazítja nyomatékát, hogy elnyelje az energiát, így nagyon hamar visszaáll megszokott mozgásához. A Rabbit ugyanezt teszi, ha hátulról meglökik.


A pontosan leírt matematikai egyenleteknek köszönhetően a robot már az első alkalommal képes volt a járásra, amikor Grizzle mozgásba hozta. "Két héten belül teljesen rutinszerűen hajtott végre egy kiegyensúlyozott, stabil, a szemnek is tetszetős járást" - mondta Grizzle.

Tizennyolc hónap múltán a Rabbit hat lépést már futásban is meg tudott tenni, azonban még messze van a tökéletestől. Jelenleg csak két dimenzióban képes közlekedni, előre és hátra, valamint fel és le. Egy stabilizáló rúd óvja meg az oldalra dőléstől és futása továbbra is kimerül hat lépésben, azonban Christine Chevallereau, Carlos Canudas de Wit és Gabriel Buche, a ROBEA részéről keményen dolgoznak a hiányosságok orvoslásán, miközben Grizzle is egy hasonló robot elkészítésén fáradozik. "Biztos vagyok benne, hogy a többi kutató hamarosan átveszi kutatásaink egyes elemeit, míg másokat módosítva még érdekesebb áttörésekkel rukkolnak elő" - mondta Grizzle.

Letölthető videók:
  • A robot futás közben (Mérete 1,2 MB, formátuma WMV)
  • A robot futás közben, lassítva (Mérete 1,2 MB, formátuma WMV)
  • A robot járás közben, közelről (Mérete 9 MB, formátuma WMV)
  • A robot járás közben megfogva, és hátrafelé mozgásra kényszerítve (Mérete 3,7 MB, formátuma WMV)
  • Hozzászólások

    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    • [NST]Cifu #55
      Ott a válasz pedig: az autók egy (nagyobb) része kifejezetten a benzinüzemre készült, és mivel manapság már mindenféle trükköket bevetnek a mérnökök a nagyobb teljesítmény, a kisebb fogyasztás és a jobb környezetvédelmi mutatók miatt, ezért egyre érzékenyebbek is az üzemanyagra. Pont emiatt lett a 2007-es határidő megszabva Braziliában, hogy addigra csak olyan autók kerülhessenek újonan már az utakra, amelyek már eleve fel vannak készítve a 100%-os etanolra - tehát akár a teljes olajkrach esetén se álljon meg az élet. "Kicsit" vicces, hogy pont egy szegény ország csinál ilyesmit, nem? A Brazilok becslései szerint mintegy 120 milliárd $ értékű importált olajat sikerült kiváltani eddig ezzel a módszerrel, amely pénz ugye az országban maradt. Mint minden, ez is elsősorban elhatározás kérdése.

      Persze tudni kell, hogy az etanolt a mezőgazdaság termeli, részben a melléktermékek feldolgozásával, amit az állam is támogat. Szóval egyfelől állami részről kell a zsebbe is kell nyúlni.

      Hasonló lett volna nálunk is, az emlékezetes repce-biodiesel program, csakhát az (jó magyarosan) annak a példája lett, hogy nem szabad csinálni az ilyesmit...
    • dez #54
      Hmmm, ez érdekes. De mi a gond vele? Valaminek csak lennie kell, ha olcsó is és jó is, és mégsem minden azzal megy..
    • [NST]Cifu #53
      Braziliában előírás, hogy a benzineknek minimum 25%-a Etanol (alkohol) legyen, 2003-ban az összes üzemanyagfogyasztás mintegy 40%-át Etanolból oldották meg, és 2007-re csak olyan autót lehet üzembe állítani, amely képes 100%-os Etanollal is tökéletesen működni. Braziliában az Etanol ára kb. fele a benzinének....
    • dez #52
      Hm, reméljük, erre nem lesz szükség...
    • dez #51
      Jó lenne, ha már ma is ezekkel járatnák [az Otto-motort is], de csak van valami oka, hogy nem teszik. Mégpedig, hogy ugye jóval drágább, mint a benzin, főleg gázolaj (legalábbis a hidrogén, az etanolt nem tudom). Így nehéz lenne elérni, hogy ne az utóbbiakat akarják használni (ha már Otto-motor).. Az üzemanyag-cellában, mint írtad, (ugyancsak) szénhidronégből is nyerhetik a hidrogént, nem kell eleve azt "tankolni". Az Otto-motor dugattyúit mindenképp kell kenni, ami szintén folyamatosan elég, és - bár a katalizátor által csökkentett mértékben - kijut a motorból. Az alapjárati zaj kevésbé számít. Menet közben is zajtalan motort még nem hallottam, igaz, elektromosból sem, de utóbbit még nyilván tudják még halkítani, ha akarják. És más irányú fejlődési út is áll az utóbbi (elektromos alapú hajtás) előtt. Pl. felfedezhetnek még új áramtermelő (a fúziós reaktor is kész lesz egyszer), és tároló módszereket. A másik, hogy kis helyeken, sebességen jobban használható az elekromotor (kis sebességen jobban gyorsul, stb.), így belvárosba mindenképp jobb.
    • HUmanEmber41st #50
      Az autópályákon meg ki lehetne alakítani a kamionoknak felsővezetéket..
      persze iszonyat pénzigényes a dolog, de valahol csak összegyűlnek az olajmilliárdok.. ( pl: Dzsoki Juing :) :) )
    • [NST]Cifu #49
      Az Otto-motor működhet alternatív üzemanyaggal is, mint például etanol, de akár hidrogénnel is, akkor pedig nem szennyez (hiszen víz az égéstermék), a hangosra nagy kérdőjel a válasz (egy jobb benzinmotoros autónak olyan a motorja és a hangszigetelése, hogy alapjáraton abszolut nem hallani), a megújúló energiaforrás pedig hát.... meghajtásra megbízható megoldást nem tudok (a napenergia ilyen téren nem felel meg az igényeknek).
    • dez #48
      Ha nem szennyezne, nem volna hangos, nem nem-megújuló energiaforrást használna, hatékonyabb lenne, stb., nem lenne vele semmi baj...
    • dez #47
      Igen, az emberek mindíg félnek az újtól, meg hogy mit szól a szomszéd, stb. De ez várhatóan majd át fog lendülni (főleg, ha rendeletekkel is elősegítik).
    • [NST]Cifu #46
      A fékezéskor, lassításkor való energia-visszanyerés nem új dolog, emlékeim szerint vonatoknál, villamosoknál már jóideje használják, ahogy az elektromos ill. hibrid autókban is.

      Az elektromos autókkal kapcsolatban szvsz a fő probléma az emberek hozzáállása, illetve rengeteg a tévhit és az előítélet velük szemben (amerikában rengeteg paródiában és viccben szerepel pl. az EV-1).