Hunter

Egy elveszett aszteroida a Pioneer rejtvény kulcsa?

A Naprendszer határmezsgyéire vetődött aszteroidák segíthetnek felfedni a NASA Pioneer 10 szondáját eltérítő rejtélyes erő természetét.

A 33 éves űreszköz jelenleg körülbelül 400 000 kilométerrel tér el pályájától. Az űrszonda útját tökéletes pontossággal követték 30 éven át, azonban 20 csillagászati egység távolság után kialakult egy úgynevezett Pioneer effektus. Az anomália feltehetően egy olyan erő számlájára írható, ami a szondát a Nap felé húzza a Föld felszínén tapasztalható gravitációs erőnek mindössze tízmilliárdod részével. Mindeddig azonban senkinek sem sikerült megmagyarázni az erő természetét.

Sokan azt gyanítják, hogy egy szisztematikus hibáról van szó az adatokban, vagy egyszerűen csak az űrszonda egy tervezési hibája okozza az eltérést, azonban ezt sem sikerült perdöntően bizonyítani. Vannak olyanok is, akik egy újabb űrszondát küldenének az effektus tanulmányozására, aminek több százmillió dollárra rúgnának a költségei.

Úgy tűnik, van egy olcsóbb módszer is a magyarázat megtalálására. Gary Page, a virginiai George Mason Egyetem kutatója és munkatársai 15 olyan aszteroidát azo­no­sí­tot­tak, melyek szintén alanyai lehetnek ennek a rejtélyes erőnek. Az aszteroidák pályája messze a külső Naprendszerbe nyúlik, ami azért lényeges, mert a Pioneer anomália csak a Nap-Szaturnusz távolság kétszeresén túl jelentkezik.

A 15 jelöltből a legalkalmasabb alanynak a 1995SN55 jelű aszteroida tűnik, ami egy 370 kilométer széles űrszikla. Ez az elmúlt 54 esztendőt az anomália-zónán belül töltötte, tehát ennek kellett tapasztalnia a legnagyobb zavart. És mit ad isten, az aszteroida nincs ott, ahol a pálya alapján elvégzett számítások szerint lennie kellene. Page szerint a Pioneer effektus miatt veszett el, mivel az aszteroidák arra mennek amerre a gravitáció viszi őket.

Michael Martin Nieto, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint az aszteroida tanulmány remek ötlet, azonban arra figyelmeztet, mindez valószínűleg nem fogja felfedni a teljes igazságot, csupán azt teszteli le, vajon gravitáció okozza-e az anomáliát. Nieto szerint a teljes képben szerepet játszat a tehetetlenség, sőt akár az idő finom hatása is, így ő továbbra is szükségét látja egy újabb űrhajó fellövésének.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • HUmanEmber41st #38
    Ehh látom nem tudom magam érthetően kifejezni
  • kuncika #37
    Kodlovag a szívemből szóltál! HUmanEmber41st neked meg annyit, hogy az nem érdekes, mikor derül ki a 100%-os igazság. Gondolkodj el az áramon. Nap mint nap használjuk, már szinte élni nem tudnánk nélküle és még a mai napig sem vagyunk tisztában az elektronok működésével. Ha meg nem is értjük, de fel tudunk használni valamit abból a megfigyelésből, már megérte.
  • HUmanEmber41st #36
    Ennek a kutatásnak kb akkora tudományos értéke lesz, mint 1 jó sci-fi novellának, hiszen feltételezhetsz bármilyen vad dolgokat, ki tudja, hogy mikor fog kiderülni a 100% igazság?
    Fantáziáláshoz pedig nem kell tudományos fokozat.
  • Kodlovag #35
    "Így majd születnek jó hosszú tanulmányok, melyek a következő szavak egyikével kezdődnek: szerintem, tegyük fel, megfigyelésekre alapozva kiszámítottam...stb stb..."
    Ez így természetes. Jelenleg az összes fizikai törvény a "megfigyelésekre alapozva kiszámítottam" módszerrel jött létre. A törvények valójában nem abszolút érvényűek, hanem modellek, amik feladata a valóságban megtörténő események teljeskörű és hibátlan leírása. Egészen addig tekinthetők igaznak, amíg nem találunk egy olyan jelenséget, amire az adott modell nem húzható rá. Ekkor kell felülvizsgálni a modellt, jöhet az elméletgyártás. Ez pedig éppen a "tegyük fel" kategória. Valamint a fizikai alapkutatások.
    És még néhány szó az alapkutatásról. Sok embernek az a hozzáállása, hogy kit érdekel, hogy értjük vagy nem értjük? Ugyan minek kutassunk olyasmit, aminek semmi szemmel látható haszna nincs? Kit érdekel, miért van egy űrszonda pár százezer kilométerrel arréb? És különben is, miért költünk milliárdokat pl. részcskegyorsítók építésére? Csak hogy egy újabb elvont elméletet igazoljunkj? Mert a közvetlen eredményeket biztosan nem fogjuk hasznosítani még jó sok ideig. Csakhogy ezeknek a kutatásoknak (valaki nagyon jól azt írta, techdemók) rengeteg járulékos eredményük van, amik közvetlenül fejlesztik a tudományt(új elméleteket új készülékekkel lehet igazolni), a technológiát (a high-tech mérőberendezéseket meg kell építeni), és a civil életet is jobbá teszik. Ezek a járulékos eredmények nagyon gyorsan átszivárognak a mindennapokba. Ilyen járulékos eredmény pl maga az internet is. És akkor még nem is beszéltünk azokról az emberekről, akiknek ezek a kutatások jelentik a megélhetést.
    Egyértelműen hiba tehát ilyen problémák mellet érdektelenül elmenni. És ha valaki még mindig azt kérdezi, hogy mi hasznunk abból, hogy kitaláljuk, miért sodródott el egy űrszonda, annak csak azt mondhatom, nem tudom. De 20 év múlva már tudni fogom. Tekintsétek az erre fordított munkát és pénzt hosszútávú befektetésnek.
  • kuncika #34
    Nem azér, de ha nem gyártanak elméleteket nem is fogják tudni bebizonyítani az igazukat. Az meg szerintem nyilvánvaló, hogy az ilyen kérdéseken gondolkozni kell. Mi lett volna, ha Newton annak idején azt mondja: "Ki nem szarja le, hogy az alma leesik a fáról?" A tömegvonzás is csak elmélet volt, amiről bebizonyosodd, hogy igaz. A relativitáselmélet is csak elmélet, amiről sorra bebizonyosodik, hogy igaz (téridő felcsavarodás forgó testek körül és barátai). A megismerés nem úgy működik, hogy az univerzum a szánkba rágja a tényeket, hanem úgy, hogy elméleteket gyártunk, és amikor megvan hozzá a kellő technika, leellenőrizzük. Ha olyan emberekből állna a világ, akik szerint ezekről értelmetlen beszélni még mindig barlangokban rohangálnán, a napistenhez imádkozva.
  • HUmanEmber41st #33
    Az tény, hogy megváltozott a pálya.
    De hogy miért, azt nem lehet megfigyelni.
    Akkor meg ne gyártsanak elméleteket, ha nem tudják 100% bebizonyítani az igazukat.
    csak felesleges szócséplés..
  • Flashy #32
    az a legjobb hogy bármiről szóljon a cikk, lezajlik ugyanaz a vita :D
  • HUmanEmber41st #31
    Jelenleg még az Oort -felhő is csak "elméletileg" létezik...
  • Ratty #30
    Igen és kiszámolják páran, gyártanak egy elméletet minnél több szabadon választható praaméterrel, aztán ha majd lesz idő/pénz egy ilyen kutatásra, és odamennek megnézni, hogy mi a szitu, akkor majd be lesz bizonyítva az egyik elmélet. Ez így működik nagyon sok mindennel:) Igaz, hogy nem mindíg sikerül, dehát istenem, ez van:DD
    Jah és az orth-felhő kutatása szempontjából fontos ez a valami, mert azért tényleg nem ártana tudni, hogy hogyan is módusulnak bizonyos pályák, egy ilyen elég excentrikus pályán keringő üstökösnél. De nem is folytatom nagyon...Szerintem az egész kutatásnak vannak nagyon fontos szempontjai, és nálam triviális, hogy ilyeneket kutatni kell!
  • HUmanEmber41st #29
    Ennek a kutatásnak csak akkor lenne értelme, ha valami konkrét megfigyelést is tudnának végezni ott.
    Így majd születnek jó hosszú tanulmányok, melyek a következő szavak egyikével kezdődnek: szerintem, tegyük fel, megfigyelésekre alapozva kiszámítottam...stb stb...
    De semmi konkrétum, csak jó hosszú képletek, levezetések, melyeknek lehet, hogy rossz a kiindulási alapjuk.
    Én elismerem a tudomány vívmányait, de amikor olyasmiről kezdenek találgatni, amit nem láttak még, és előre próbálják kiszámolni...hááát nem mindig sikerül :) :) :)