Hunter
Hasonlítsanak-e a robotok az emberre?
Szikrázó kék szemeivel, hosszú szempilláival és szemérmes mosolyával Hertz bárhol bukkan is fel a figyelem középpontjába kerül. Bájából némileg levon az a tény, hogy arcvonásai mögött kusza vezetékek bújnak meg, és ha beszédbe elegyedünk vele, akkor lassan és hangosan tegyük azt, de akkor se sértődjünk meg, ha mindezek ellenére üres tekintettel bámul ránk, és mondandónk megismétlésére kér.
Hertz nem igazi nő, bár vannak férfiak, akik hajlamosak ráismerni egyes nőtársaikra, azonban esetünkben egy animált robot fejről van szó, amit kilenc hónap alatt épített meg az önmagát "robotépítő szobrásznak" valló David Hanson. Hanson és más robotkészítők hiszik, hogy a közösségi robotok egy nap számos rendeltetésnek tehetnek majd eleget: lehetnek tanárok, társak vagy akár biztonsági őrök. Azonban jó az, ha úgy néznek ki, mint egy ember?
Hanson és a robotfej
Hanson, aki tervezőként, szobrászként és robot fejlesztőként dolgozott a Walt Disney Imagineeringnél, a Universal filmstúdiónál és az MTV-nél, úgy véli, kötelező a tökéletes emberi kinézet, ha hatékonyan akarunk kommunikálni a robotokkal. Előző projektjéhez, a K-bothoz hasonlóan Hanson úgy mintázta meg Hertzet, hogy barátnőjére hasonlítson. Az arcát egy saját készítésű, az emberi bőrre nagyon hasonlító fejlett polimerrel borította be. A "bőr" alá parányi elektronikus motorokat ültetett, így Hertz képes mosolyogni, szemrehányóan nézni vagy homlokát ráncolni.
Jelenleg Hertz mindössze egy fa állványra erősített fej, agya egy laptop számítógép. Nincsenek karjai, lábai vagy teste, bár Hanson tervezgeti ezeket a fejlesztéseket is. Szemei azonban működnek, videokamerákat rejtenek, mellyel képes belebámulni az arcunkba és követni mozgásunkat, feltéve ha nem mozgunk túlságosan gyorsan, vagy esetleg kerülünk ki korlátolt látómezejéből. Ez és nem túl épületes beszédkészsége Hertz jelenlegi képességeinek csúcsa. Munkájának kezdetleges volta ellenére Hanson úgy véli, jó úton halad.
"A legtöbb közösségi robotot készítő úgy véli, hogy az emberi arc zavarja az embereket. Szerintem ez nevetséges" - mondta Hanson. "Az emberi arc talán a legtermészetesebb dolog számunkra, amivel párbeszédet tudunk folytatni."
A legtöbb szakértő nem ért egyet Hansonnal. A közösségi robotok egyik alapelvét, az úgynevezett "rejtélyes völgy" elméletet hozzák fel, amit elsőként egy japán robotkészítő, Masahiro Mori fejtett ki. Szerinte az embereknek pozitív lélektani reakcióik vannak olyan robotok felé, melyek valamelyest hasonlítanak az emberre. Azonban ha egy robot túl valósághű, ám valami mégsem stimmel vele (furcsa a mosolya, vagy például nem pislog) akkor mindez groteszkké válik, mintsem megnyugtatóvá.
A tudományos fantasztikum régóta próbálja különböző módszerekkel személyes vonzerővel ellátni a robotokat. A Star Wars R2-D2-jének pislogásai és csipogásai elegendőek ahhoz, hogy a szemeteskuka formájú gépet kellő mennyiségű emberi érzelemmel ruházza fel, mint a félelem és az izgatottság. Aztán ott van a meglepően emberi külsejű, azonban érzelmileg üres Data a Star Trek: Next Generationből, és a 2001-es AI robot fiúja, David Swinton.
Hansontól eltérően a ma robot tervezői Mori elméletét tartják szem előtt. A Sony QRIO robotja egy űrhajósra emlékeztet, a Sony kutatói azonban ennél nem kívánják emberibbé tenni. "Ha a robot túlságosan hasonlít az emberre, egy bizonyos ponton az már hátborzongatóvá válik" - nyilatkozott Toshitada Doi, a Sony Intelligens Dinamikák Kutató Intézetének vezetője.
Ray Kurzweil feltaláló szerint Hanson munkája körülbelül 25 év múlva kamatozhat, amikor a robotok intelligenciája jelentősen magasabb lesz, és képesek lesznek felmérni a körülöttük levő emberek érzelmeit. Addig azonban a kevésbé realisztikus robotok nagyobb sikerre számíthatnak. Ha egy robot arca kevésbé emberi, akkor kevésbé várunk tőle emberi viselkedést, vélekedik Kurzweil.
A Hertzen végzett munka nagy része Hanson lakásában zajlott, amit hallgatói hiteléből és ösztöndíjából fedezett. Tavaly nyáron megalapította vállalkozását, a Human Emulation Roboticst, abban a reményben, hogy sikerül némi tőkét kovácsolnia. "Hertz egyfajta első lépés" - mondta. "Elsőre egy szörnyek tűnhet, mivel gyakorlatilag egy levágott fej, azonban ez nagyon egyszerűen megszokható. Azt nem sikerült még bebizonyítanom, hogy nem nyugtalanító, viszont azt már bebizonyítottam, hogy megnyerő."
Nem számít, hogy a jövő közösségi robotjai emberiek lesznek vagy sem, vélekedik Will Wright, a Sims játéksorozat alkotója, aki maga is nagy rajongója a robotoknak. "A tény az, hogy sokkal több közös van bennem evolúciós, agyműködési és viselkedés téren a macskámmal, mint ami valaha is lehet egy gépi intelligenciával" - mondta. "Az MI, amit hamarosan meg fogunk alkotni, lesz az első igazi idegen intelligencia, amivel az ember találkozik."
Letölthető videók:
1. videó (393 kB)
2. videó (679 kB)
3. videó (1051 kB)
Hertz nem igazi nő, bár vannak férfiak, akik hajlamosak ráismerni egyes nőtársaikra, azonban esetünkben egy animált robot fejről van szó, amit kilenc hónap alatt épített meg az önmagát "robotépítő szobrásznak" valló David Hanson. Hanson és más robotkészítők hiszik, hogy a közösségi robotok egy nap számos rendeltetésnek tehetnek majd eleget: lehetnek tanárok, társak vagy akár biztonsági őrök. Azonban jó az, ha úgy néznek ki, mint egy ember?
Hanson és a robotfej
Hanson, aki tervezőként, szobrászként és robot fejlesztőként dolgozott a Walt Disney Imagineeringnél, a Universal filmstúdiónál és az MTV-nél, úgy véli, kötelező a tökéletes emberi kinézet, ha hatékonyan akarunk kommunikálni a robotokkal. Előző projektjéhez, a K-bothoz hasonlóan Hanson úgy mintázta meg Hertzet, hogy barátnőjére hasonlítson. Az arcát egy saját készítésű, az emberi bőrre nagyon hasonlító fejlett polimerrel borította be. A "bőr" alá parányi elektronikus motorokat ültetett, így Hertz képes mosolyogni, szemrehányóan nézni vagy homlokát ráncolni.
Jelenleg Hertz mindössze egy fa állványra erősített fej, agya egy laptop számítógép. Nincsenek karjai, lábai vagy teste, bár Hanson tervezgeti ezeket a fejlesztéseket is. Szemei azonban működnek, videokamerákat rejtenek, mellyel képes belebámulni az arcunkba és követni mozgásunkat, feltéve ha nem mozgunk túlságosan gyorsan, vagy esetleg kerülünk ki korlátolt látómezejéből. Ez és nem túl épületes beszédkészsége Hertz jelenlegi képességeinek csúcsa. Munkájának kezdetleges volta ellenére Hanson úgy véli, jó úton halad.
"A legtöbb közösségi robotot készítő úgy véli, hogy az emberi arc zavarja az embereket. Szerintem ez nevetséges" - mondta Hanson. "Az emberi arc talán a legtermészetesebb dolog számunkra, amivel párbeszédet tudunk folytatni."
A legtöbb szakértő nem ért egyet Hansonnal. A közösségi robotok egyik alapelvét, az úgynevezett "rejtélyes völgy" elméletet hozzák fel, amit elsőként egy japán robotkészítő, Masahiro Mori fejtett ki. Szerinte az embereknek pozitív lélektani reakcióik vannak olyan robotok felé, melyek valamelyest hasonlítanak az emberre. Azonban ha egy robot túl valósághű, ám valami mégsem stimmel vele (furcsa a mosolya, vagy például nem pislog) akkor mindez groteszkké válik, mintsem megnyugtatóvá.
A tudományos fantasztikum régóta próbálja különböző módszerekkel személyes vonzerővel ellátni a robotokat. A Star Wars R2-D2-jének pislogásai és csipogásai elegendőek ahhoz, hogy a szemeteskuka formájú gépet kellő mennyiségű emberi érzelemmel ruházza fel, mint a félelem és az izgatottság. Aztán ott van a meglepően emberi külsejű, azonban érzelmileg üres Data a Star Trek: Next Generationből, és a 2001-es AI robot fiúja, David Swinton.
Hansontól eltérően a ma robot tervezői Mori elméletét tartják szem előtt. A Sony QRIO robotja egy űrhajósra emlékeztet, a Sony kutatói azonban ennél nem kívánják emberibbé tenni. "Ha a robot túlságosan hasonlít az emberre, egy bizonyos ponton az már hátborzongatóvá válik" - nyilatkozott Toshitada Doi, a Sony Intelligens Dinamikák Kutató Intézetének vezetője.
Ray Kurzweil feltaláló szerint Hanson munkája körülbelül 25 év múlva kamatozhat, amikor a robotok intelligenciája jelentősen magasabb lesz, és képesek lesznek felmérni a körülöttük levő emberek érzelmeit. Addig azonban a kevésbé realisztikus robotok nagyobb sikerre számíthatnak. Ha egy robot arca kevésbé emberi, akkor kevésbé várunk tőle emberi viselkedést, vélekedik Kurzweil.
A Hertzen végzett munka nagy része Hanson lakásában zajlott, amit hallgatói hiteléből és ösztöndíjából fedezett. Tavaly nyáron megalapította vállalkozását, a Human Emulation Roboticst, abban a reményben, hogy sikerül némi tőkét kovácsolnia. "Hertz egyfajta első lépés" - mondta. "Elsőre egy szörnyek tűnhet, mivel gyakorlatilag egy levágott fej, azonban ez nagyon egyszerűen megszokható. Azt nem sikerült még bebizonyítanom, hogy nem nyugtalanító, viszont azt már bebizonyítottam, hogy megnyerő."
Nem számít, hogy a jövő közösségi robotjai emberiek lesznek vagy sem, vélekedik Will Wright, a Sims játéksorozat alkotója, aki maga is nagy rajongója a robotoknak. "A tény az, hogy sokkal több közös van bennem evolúciós, agyműködési és viselkedés téren a macskámmal, mint ami valaha is lehet egy gépi intelligenciával" - mondta. "Az MI, amit hamarosan meg fogunk alkotni, lesz az első igazi idegen intelligencia, amivel az ember találkozik."
Letölthető videók: