Hunter
Elkészült az első teljesen önálló helikopter "agy"
Egy új robot "agy" - mely részben az emberi belső fül működésén alapul - lehetővé tette a világ első kisméretű robot helikopterének megalkotását, ami képes önállóan látni és gondolkozni, jelentették be ausztrál kutatók.
A Mantis névre keresztelt "agyat" és helikoptert múlt héten jelentette be a CSIRO. Az autonóm helikopterek repülésének fő jellegzetessége, hogy emberi pilóta vagy akár távirányítás nélkül képes repülni. Bár világszerte számos fejlesztő csapat dolgozik az úgy nevezett vertikális felszállású robotrepülőgépeken, a CSIRO helikoptere az első, mely a költséges globális helymeghatározó rendszerek (GPS) használata nélkül repül, helyette agyát alkalmazza egyensúlyának és tájékozódásának kontrollálására.
"Bár a GPS ideálisnak technikának tűnik, a gyakorlatban számos hátulütője van, különösen épített környezetekben, ahol a nagy szerkezetek tompítják vagy visszaverik a GPS műholdak jeleit" - magyarázta a csapat vezetője, Dr. Peter Corke az ABC Science Online-nak. "Ez az első robotrepülő mely számítógépesített látást használ minden fedélzeti felszerelésével" - mondta. "Képes GPS nélkül tartani a pozícióját, melyre eddig még nem volt példa."
A Mantis nevű automata helikopter fél méter magas és másfél méter hosszú. Fő célja az ember számára veszélyes feladatok végrehajtása (hidak, liftek, bányák vizsgálata)
Hasonló projekten dolgozott az Egyesült Államok is a kilencvenes években, azonban az akkor fejlesztés alatt álló jármű közel ötszöröse volt a Mantisnak, tette hozzá Corke. A másfél méter hosszú és fél méter magas Mantis számos érzékelő jelét egyesíti, melyek így egy szemként és agyként működnek. Az így kapott agy egy tehetetlenségi érzékelő rendszer, ami a belső fülünkhöz hasonlóan viselkedik.
"A Mantis fejlesztésének legnagyobb feladata a tehetetlenségi érzékelő rendszer és a számítógépes látóközpont létrehozása volt, ami kulcsfontosságú a repülési stabilitásban és a gép irányításában" - mondta Corke. A robot szemei két kamera és egy szoftver használatából tevődnek össze, melyek észlelik a helikoptert körülvevő objektumok elhelyezkedését és sebességét a Mantis mozgásához viszonyítva.
Eddig a kutatók világszerte az autonóm repülőgépek irányítására összpontosítottak, háttérbe szorítva az érzékelés problémáját. Corke elmondása szerint a tehetetlenségi érzékelő rendszer olcsó mikro-elektromechanikai rendszer (MEMS) szenzorokat használ, amely könnyű magnéziumötvözetből készül. Ez jóval kisebb tömegű, mint a jelenlegi technikák által alkalmazott anyagok, így a Mantis agyának súlyát még egy kis helikopter is elbírja. A Mantis a többi robotrepülőnél négy-ötször könnyebb, ezen felül még olcsóbb is a hadsereg által kifejlesztett gépeknél, nyilatkozott Ken Anderson, a CSIRO szóvivője.
Corke szerint a Mantis számára kifejlesztett új érzékelőfelszerelés számtalan mentési és megfigyelési alkalmazás előtt nyitja meg a megvalósítás lehetőségét. Ilyen lehet a nagy kiterjedésű bozóttüzek vizsgálata, de felgyorsíthatja a vízi mentéseket is. Persze a palettán megtalálhatók a biztonsági és katonai alkalmazások is.
Az ausztrál civil repülés üdvözölte a Mantist. A világon először adtak ki repülési engedélyt egy megfelelően felszerelt és átvizsgált autonóm repülőgép számára. A CSIRO tudományos igazgatója egyébként hazánkfia, Dr. Nemes László.
A Mantis névre keresztelt "agyat" és helikoptert múlt héten jelentette be a CSIRO. Az autonóm helikopterek repülésének fő jellegzetessége, hogy emberi pilóta vagy akár távirányítás nélkül képes repülni. Bár világszerte számos fejlesztő csapat dolgozik az úgy nevezett vertikális felszállású robotrepülőgépeken, a CSIRO helikoptere az első, mely a költséges globális helymeghatározó rendszerek (GPS) használata nélkül repül, helyette agyát alkalmazza egyensúlyának és tájékozódásának kontrollálására.
"Bár a GPS ideálisnak technikának tűnik, a gyakorlatban számos hátulütője van, különösen épített környezetekben, ahol a nagy szerkezetek tompítják vagy visszaverik a GPS műholdak jeleit" - magyarázta a csapat vezetője, Dr. Peter Corke az ABC Science Online-nak. "Ez az első robotrepülő mely számítógépesített látást használ minden fedélzeti felszerelésével" - mondta. "Képes GPS nélkül tartani a pozícióját, melyre eddig még nem volt példa."
A Mantis nevű automata helikopter fél méter magas és másfél méter hosszú. Fő célja az ember számára veszélyes feladatok végrehajtása (hidak, liftek, bányák vizsgálata)
Hasonló projekten dolgozott az Egyesült Államok is a kilencvenes években, azonban az akkor fejlesztés alatt álló jármű közel ötszöröse volt a Mantisnak, tette hozzá Corke. A másfél méter hosszú és fél méter magas Mantis számos érzékelő jelét egyesíti, melyek így egy szemként és agyként működnek. Az így kapott agy egy tehetetlenségi érzékelő rendszer, ami a belső fülünkhöz hasonlóan viselkedik.
"A Mantis fejlesztésének legnagyobb feladata a tehetetlenségi érzékelő rendszer és a számítógépes látóközpont létrehozása volt, ami kulcsfontosságú a repülési stabilitásban és a gép irányításában" - mondta Corke. A robot szemei két kamera és egy szoftver használatából tevődnek össze, melyek észlelik a helikoptert körülvevő objektumok elhelyezkedését és sebességét a Mantis mozgásához viszonyítva.
 A Mantis 75 grammos "agya" |
Corke szerint a Mantis számára kifejlesztett új érzékelőfelszerelés számtalan mentési és megfigyelési alkalmazás előtt nyitja meg a megvalósítás lehetőségét. Ilyen lehet a nagy kiterjedésű bozóttüzek vizsgálata, de felgyorsíthatja a vízi mentéseket is. Persze a palettán megtalálhatók a biztonsági és katonai alkalmazások is.
Az ausztrál civil repülés üdvözölte a Mantist. A világon először adtak ki repülési engedélyt egy megfelelően felszerelt és átvizsgált autonóm repülőgép számára. A CSIRO tudományos igazgatója egyébként hazánkfia, Dr. Nemes László.