Hunter
Remek megfigyelési lehetőséget ígér a Föld-Mars találkozó
Ritka asztrális találkozás felé közeledik a Föld és a Mars, a két bolygó augusztus végén a lehető legközelebb lesz egymáshoz, páratlan rálátást nyújtva az amatőr csillagászok számára a vörös bolygóra.
A két bolygó másodpercenkénti 5 kilométeres sebességgel közeledik egymáshoz, míg augusztus 27-én elérik azt a legkisebb távolságot, ami pályájukból adódóan lehetséges. A pályák enyhén elliptikus görbülete teszi lehetővé ezt a ritka találkozót, ami minden 60.000. évben következik be, ez annyit jelent, hogy utoljára a Neander-völgyiek voltak azok az emberek, akik ilyen közelről láthatták a Marsot. Ennél távolabbi, azonban még mindig közelinek mondható találkozások valamivel gyakoriabbak. A legutóbbi ilyen események 1924, 1845 és 1766 augusztusában zajlottak le.
Az idei alkalommal a Föld 55,7 millió kilométerre lesz a Marstól. Bár látszólag ez hatalmas távolság, mégis viszonylag kicsi, ha figyelembe vesszük a Naprendszer hatalmas kiterjedését. A vörös bolygó késő este jelenik meg ragyogó vöröses-narancssárga árnyalatú pontként a Vízöntő csillagképben. Az amatőr távcsövekkel szokatlan részletességgel válik láthatóvá a bolygó, külön említésre méltó a déli sark jégsapkája, ami visszaverve a Nap fényét egy hatalmas fehér foltként fog megjelenni.
"Még az én 20 centiméteres távcsövemmel is élénken látható a sarkvidéki jég " - mondta Ron Wayman, egy tampai amatőr csillagász. Mostantól augusztus végéig folyamatosan válik egyre fényesebbé a Mars. Augusztus 27-én már csak a Vénusz fog fényesebben ragyogni az éjszakai égbolton.
Hogy mennyire jó képet kapnak az amatőrök, az főként attól függ, hogy hol helyezkednek el bolygónkon, mikor kémlelik az eget, és milyen erős a csillagásztávcső. A Mars hajnali 3 óra körül éri el legmagasabb pontját az égbolton. Az egyenlítő közelében esik a legjobb rálátás a bolygóra, onnan távolodva fokozatosan romlik.
A két bolygó másodpercenkénti 5 kilométeres sebességgel közeledik egymáshoz, míg augusztus 27-én elérik azt a legkisebb távolságot, ami pályájukból adódóan lehetséges. A pályák enyhén elliptikus görbülete teszi lehetővé ezt a ritka találkozót, ami minden 60.000. évben következik be, ez annyit jelent, hogy utoljára a Neander-völgyiek voltak azok az emberek, akik ilyen közelről láthatták a Marsot. Ennél távolabbi, azonban még mindig közelinek mondható találkozások valamivel gyakoriabbak. A legutóbbi ilyen események 1924, 1845 és 1766 augusztusában zajlottak le.
Az idei alkalommal a Föld 55,7 millió kilométerre lesz a Marstól. Bár látszólag ez hatalmas távolság, mégis viszonylag kicsi, ha figyelembe vesszük a Naprendszer hatalmas kiterjedését. A vörös bolygó késő este jelenik meg ragyogó vöröses-narancssárga árnyalatú pontként a Vízöntő csillagképben. Az amatőr távcsövekkel szokatlan részletességgel válik láthatóvá a bolygó, külön említésre méltó a déli sark jégsapkája, ami visszaverve a Nap fényét egy hatalmas fehér foltként fog megjelenni.
"Még az én 20 centiméteres távcsövemmel is élénken látható a sarkvidéki jég " - mondta Ron Wayman, egy tampai amatőr csillagász. Mostantól augusztus végéig folyamatosan válik egyre fényesebbé a Mars. Augusztus 27-én már csak a Vénusz fog fényesebben ragyogni az éjszakai égbolton.
Hogy mennyire jó képet kapnak az amatőrök, az főként attól függ, hogy hol helyezkednek el bolygónkon, mikor kémlelik az eget, és milyen erős a csillagásztávcső. A Mars hajnali 3 óra körül éri el legmagasabb pontját az égbolton. Az egyenlítő közelében esik a legjobb rálátás a bolygóra, onnan távolodva fokozatosan romlik.