Franczy
A félig ember, féli robot angol professzor
Egy a közelmúltban több vita központi témáját képező brit robotkutató a napokban idegrendszerét összekapcsolta egy számítógépes rendszerrel, mely kísérletre annak a kutatási projektnek a keretein belül került sor, mely projekt arra hivatott, hogy olyan megoldásokat dolgozzon ki, melyek révén a különböző bénulásokkal rendelkező emberek újra mozgatni tudják majd különböző testrészeiket. Kevin Warwick, a dél-angliai Reading Egyetem kibernetikai professzora bal karjának fő idegrendszerébe parányi szenzorokat ültetett be, mely szenzorok rádióhullámok segítségével kommunikálnak egy számítógépes rendszerrel. A számítógép képes különböző üzeneteket küldeni a professzor karjába ültetett parányi eszközöknek, és ezen eszközök is képesek a számítógépnek történő visszajelzésre.
"Ez a kísérleti projekt nem egyszerűen a kutatók öncélú szórakozása. Elsődleges célunk, hogy az emberi idegrendszer feltérképezése révén olyan megoldásokat fejlesszünk ki, melyek révén a gerincsérülésből, illetve egyéb okokból kifolyólag megbénult emberek egyszer majd újra képesek lesznek lebénult testrészeik mozgatására. A kísérleti rendszer lényege, hogy az alany testébe ültetett apró eszközök rádióhullámok segítségével különböző jeleket közvetítenek a számítógép felé, és természetesen a visszirányú kommunikáció is megoldott" - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban az egyesek által félig robotnak, félig embernek titulált professzor.
Warwick elmondta, hogy a rendszer működési elve rendkívül egyszerű: a kutatók rögzítik az egészséges testrészek mozgatásakor keletkező elektromos jeleket, majd ezen jelek lebénult testrészek idegrendszerébe történő bejuttatása révén megpróbálják mozgásra bírni a bénult testrészeket. A professzor ezen kísérleti tevékenységeiről egyébként éppen akkor számolt be a sajtó, amikor egy brit bíróság az Egyesült Királyság történelmében először engedélyezte, hogy egy nyaktól lefelé teljesen béna nő orvosai kikapcsolják a nőt életben tartó gépeket, mondván, hogy annak életminősége felhatalmazza az orvosokat erre a lépésre. Warwick professzor szerint egyébként a kísérletek a legnagyobb rendben folynak, és véleménye szerint nincs már messze az az idő, amikor a bénult betegek a számítógépes rendszer segítségével újra mozgatni tudják majd különböző testrészeiket.
"Ez a kísérleti projekt nem egyszerűen a kutatók öncélú szórakozása. Elsődleges célunk, hogy az emberi idegrendszer feltérképezése révén olyan megoldásokat fejlesszünk ki, melyek révén a gerincsérülésből, illetve egyéb okokból kifolyólag megbénult emberek egyszer majd újra képesek lesznek lebénult testrészeik mozgatására. A kísérleti rendszer lényege, hogy az alany testébe ültetett apró eszközök rádióhullámok segítségével különböző jeleket közvetítenek a számítógép felé, és természetesen a visszirányú kommunikáció is megoldott" - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban az egyesek által félig robotnak, félig embernek titulált professzor.
Warwick elmondta, hogy a rendszer működési elve rendkívül egyszerű: a kutatók rögzítik az egészséges testrészek mozgatásakor keletkező elektromos jeleket, majd ezen jelek lebénult testrészek idegrendszerébe történő bejuttatása révén megpróbálják mozgásra bírni a bénult testrészeket. A professzor ezen kísérleti tevékenységeiről egyébként éppen akkor számolt be a sajtó, amikor egy brit bíróság az Egyesült Királyság történelmében először engedélyezte, hogy egy nyaktól lefelé teljesen béna nő orvosai kikapcsolják a nőt életben tartó gépeket, mondván, hogy annak életminősége felhatalmazza az orvosokat erre a lépésre. Warwick professzor szerint egyébként a kísérletek a legnagyobb rendben folynak, és véleménye szerint nincs már messze az az idő, amikor a bénult betegek a számítógépes rendszer segítségével újra mozgatni tudják majd különböző testrészeiket.