Hunter
"Kézi" klónozás: olcsó és egyszerű
A kézi klónozás egy új módja a genetikailag azonos állatok elkészítésének, ami nem csak olcsóbb és egyszerűbb, mint a már meglévő módszerek, de úgy tűnik, hogy jobban is működik.
"Annyival egyszerűbb, mint bármi, amivel a mai napig próbálkoztunk, hogy az már szinte hihetetlen" - mondta Michael Bishop, az Infingen, egy amerikai szarvasmarha klónozó cég ex-elnöke. "Óriási előrelépés a teljes folyamat robotizálása felé."
A technika felgyorsíthatja a farmer gazdaságok számára történő klónozást, ahol a cél a legjobban tejelő vagy a legjobb húsú állatok sokszorosítása. Dél-Afrikában a veszélyeztetett fajokat szeretnék klónozni ezzel az eljárással, amit a dán Mezőgazdasági Tudományok Intézete színeiben Vajta Gábor fejlesztett ki Ian Lewis ausztrál tápláléktani kutatóval karöltve. Az eljárás részletei hamarosan a tudományos folyóiratokban is napvilágot látnak.
Jelenleg a klónozás fő eszköze a "mikromanipulátor", egy költséges gép, ami lehetővé teszi a képzett technikusoknak, hogy mikroszkóp alatt egy petesejtjéből rendkívül finom tűvel kiszívják a sejtmagot, majd egy másik tűvel befecskendezzék a klónozandó állat sejtmagját. Alternatívaként egyesíthetnek egy üres petesejtet az állat egy sejtjével, ám mindkét megoldás bonyolult és időigényes folyamat.
Az új technikával a petesejtet mikroszkóp alatt félbevágják, a felek nagyon gyorsan elszigetelődnek. Egy festékanyaggal megkülönböztetik a sejtmagot tartalmazó felet, melyet eldobnak, így csak az üres "citoplaszt" marad meg. A klónozott embrió elkészítéséhez a felnőtt állat egy sejtjét először összeolvasztják egy citoplaszttal, majd egy másikkal, a két citoplasztot elektromos árammal forrasztják össze.
Az így készített tehén embriók fele elég sokáig életben marad ahhoz, hogy sejt gömböket formáljon, melyek beültethetők a méhbe. A siker aránya legalább olyan jó, mint a jelenlegi szabványoknál. Az eljárás nagy előnye a hagyományos klónozással szemben, hogy viszonylag olcsó felszereléssel megvalósítható és a betanulása is igen rövid időt vesz igénybe, így áldást jelenthet a szűk költségvetéssel dolgozó kutatók számára, mondta Vajta. Ezen felül sokkal könnyebb automatizálni, egyes cégek már dolgoznak a klónozott embriók tömeggyártására alkalmas chipek kifejlesztésén. Arról még korai beszélni, vajon az új eljárással készülő állatok egészségesebbek lesznek-e a hagyományos klónozással előállítottaknál, Vajta azonban úgy véli, hogy a csökkentett beavatkozási idő és a két citoplaszt használata jobb eredményeket fog hozni.
"Annyival egyszerűbb, mint bármi, amivel a mai napig próbálkoztunk, hogy az már szinte hihetetlen" - mondta Michael Bishop, az Infingen, egy amerikai szarvasmarha klónozó cég ex-elnöke. "Óriási előrelépés a teljes folyamat robotizálása felé."
A technika felgyorsíthatja a farmer gazdaságok számára történő klónozást, ahol a cél a legjobban tejelő vagy a legjobb húsú állatok sokszorosítása. Dél-Afrikában a veszélyeztetett fajokat szeretnék klónozni ezzel az eljárással, amit a dán Mezőgazdasági Tudományok Intézete színeiben Vajta Gábor fejlesztett ki Ian Lewis ausztrál tápláléktani kutatóval karöltve. Az eljárás részletei hamarosan a tudományos folyóiratokban is napvilágot látnak.
Jelenleg a klónozás fő eszköze a "mikromanipulátor", egy költséges gép, ami lehetővé teszi a képzett technikusoknak, hogy mikroszkóp alatt egy petesejtjéből rendkívül finom tűvel kiszívják a sejtmagot, majd egy másik tűvel befecskendezzék a klónozandó állat sejtmagját. Alternatívaként egyesíthetnek egy üres petesejtet az állat egy sejtjével, ám mindkét megoldás bonyolult és időigényes folyamat.
Az új technikával a petesejtet mikroszkóp alatt félbevágják, a felek nagyon gyorsan elszigetelődnek. Egy festékanyaggal megkülönböztetik a sejtmagot tartalmazó felet, melyet eldobnak, így csak az üres "citoplaszt" marad meg. A klónozott embrió elkészítéséhez a felnőtt állat egy sejtjét először összeolvasztják egy citoplaszttal, majd egy másikkal, a két citoplasztot elektromos árammal forrasztják össze.
Az így készített tehén embriók fele elég sokáig életben marad ahhoz, hogy sejt gömböket formáljon, melyek beültethetők a méhbe. A siker aránya legalább olyan jó, mint a jelenlegi szabványoknál. Az eljárás nagy előnye a hagyományos klónozással szemben, hogy viszonylag olcsó felszereléssel megvalósítható és a betanulása is igen rövid időt vesz igénybe, így áldást jelenthet a szűk költségvetéssel dolgozó kutatók számára, mondta Vajta. Ezen felül sokkal könnyebb automatizálni, egyes cégek már dolgoznak a klónozott embriók tömeggyártására alkalmas chipek kifejlesztésén. Arról még korai beszélni, vajon az új eljárással készülő állatok egészségesebbek lesznek-e a hagyományos klónozással előállítottaknál, Vajta azonban úgy véli, hogy a csökkentett beavatkozási idő és a két citoplaszt használata jobb eredményeket fog hozni.