Hunter

Megoldódott a milliódolláros matematikai kérdés?

Egy brit matematikus úgy véli sikerült megtalálnia a megoldást egy százéves matematikai rejtélyre - ha bebizonyosodik, hogy igaza van, akkor egymillió dollár ütheti a markát.

A Poincaré feltevésként ismert rejtély a többdimenziós térről szóló feltevésre összpontosul, melyet a nagy francia matematikus, Henri Poincaré tett 1904-ben. Azóta Poincaré feltevése a tér minden dimenziójára igaznak bizonyult, leszámítva egyet, azt a háromdimenziós teret, melyben mi is lakunk. Martin Dunwoody, a Southampton Egyetem munkatársa úgy hiszi megtalálta az utat, hogy áthidalja ezt a végső szakadékot a bizonyításban. Stratégiáját matematikusok ellenőrzik világszerte, ha a részletes bizonyítás megüti a mércét Dunwoody megnyeri a bostoni Clay Intézet által a hét kulcsfontosságú matematikai kihívás megoldásáért kitűzött egyik egymilliós díjat.

Poincaré topológiai tanulmányaiban végzett úttörő munkája során jutott el híres feltételezéséhez, a topológia azon objektumok tulajdonságainak matematikai tanulmányozása, melyek változatlanok maradnak nyújtás vagy hajlítás hatására. Hogy a topológiai kérdéseket lefordíthassa az algebra nyelvére, Poincaré feltalálta az úgynevezett "homotóp csoportokat" - olyan mennyiség ez, ami megörökíti a több dimenziós terek lényegét algebrai kifejezésekben, és lehetővé teszi a hasonlóságok felfedését.

Poincaré bebizonyította, hogy bármely kétdimenziós felület ugyanolyan homotóp csoporttal rendelkezik mivel egy gömb kétdimenziós felülete topológiailag egyenértékű a gömbbel. Úgy gondolta ugyanez igaz három dimenzióban is, bizonyítani azonban nem tudta.

A hatvanas évektől a matematikusok különféle stratégiákkal minden más dimenzióra megerősítették Poincaré sejtéseit, a négydimenziós esetet 1982-ben oldották meg. Mindazonáltal egyik stratégia sem működött három dimenzióban. Dunwoody megközelítése - amit egy ötoldalas írásban körvonalaz weboldalán: (www.maths.soton.ac.uk/~mjd/Poin.pdf) - meghatározott háromdimenziós terek tulajdonságaira összpontosít, és úgy tűnik Poincaré feltevése helytálló.

Azt még nem tudni, hogy a teljes bizonyítás során nem dönti e romba az egész stratégiát egy végzetes hiba. "Túl korai még bármit is mondani - legalábbis nekem" - mondta Matt Brin, a New Yorki Állami Egyetem topológusa, aki Dunwoody segítője volt. Valószínűleg az ellenőrzési folyamat még több hónapon át fog tartani, ezért Dunwoody-nak mindenképpen várakoznia kell a matematikai halhatatlanságra és az egymillió dollárra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sir Ny #47
    "Ugye az idő relatív."

    nem. ha az idő relatív, akkor a sebesség is relatív, mer ugye az a tér/idő. ha a sebesség ás az idő relatív, akkor bizony a térnek is relatívnak kell lennie. ha meg minden relatív, akkor... akkor... á, most nincs ötletem arra, hogy mi van akkor, ha minden relatív.
  • Sir Ny #46
    nekem jobban tetszett az a magyarázat, hogy azé nem lehet a fénynél gyorsabban haladni, me van egy képlet, ami mittudomén má mit számol ki, és abban van olyan, hogy gyök ( c - mi sebességünk ).
  • Sir Ny #45
    ha lenne egy olyan univerzum, amiben csak ő, és csak a zseblámpa van, akkor sehogy se tudnád megállapítani, hogy csak a fény mozog => nem csak a fény mozogna fénysebességgel, hanem ő is.
  • Epikurosz #44
    Köszi!


    Még merje valaki azt mondani, hogy nincsenek ET-k!
  • mbmc137 #43
    Ha vesszük az egész univerzumot, és kívülről figyelve mindent látunk benne, akkor látnánk, hogy te és a zseblámpa egy helyben maradsz, míg a fény fénysebességgel halad minden irányban.
    Amit írtál(öregedés) az csak a fény szemszögéből nézve igaz. Mert egy kijelölt közös ponthoz viszonyítva a térben csak a fény mozog.(persze itt mindentől eltekintünk, nincs más az univerzumban csak a lámpa, te, és a közös pont)
  • Epikurosz #42
    Nekem egy dolgot magyarázz meg, és leborulok elméd nagysága előtt: Ha most felkattintom a zseblámpámat, akkor tőlem a fény c-vel távolodik, de mivel minden relatív, mondhatom azt is, hogy én távolodom fénysebbel a fénysugártól. Most akkor, ha felkapcsolva tartom a zseblámpám, akkó nem fogok öregedni?

  • mbmc137 #41
    A kvantum nem a fényrészecske. Az a foton.(foton formában akkor van a fény, ha pl. becsapódik, utazáskor hullámformában van) A kvantum a legkisebb energiaegység. Egy kvantumnál kisebb energiát nem lehet valaminek továbbadni.(az értékét hívják Planck állandónak - 6,63x10^-34 Jxs)

    Amúgy a fénysebesség furcsaságaihoz visszatérve: az idő lelassul, fénysebességet elérő tömeg nélküli részecskék számára végtelenül lelassul, tehát végtelenül kevés idő alatt képesek végtelenül nagy távolságot megtenni. És ha nem is végtelent, de azt egy tömeggel rendelkező részecske(vagy test, űrhajó, bármi) is meg tudja tenni, hogy kozmikus távolságokat tegyen meg másodpercek alatt(persze csak az ő szemszögéből nézve), mivel a fénysebességet nem kell ehez elérni, elég ha 99,99999%-ot teljesít. Így megnő a tömege, de egy szintnél tovább nem növekszik, mivel már felesleges gyorsítani. Egyszerűbben fogalmazva: a fénysebesség egyre jobban való megközelítésével azt tudjuk szabályozni, hogy hány fényévnyi utat tegyünk meg meghatározott idő alatt. (És ez a relativitáselmélet zsenialitása: az idő mindenki számára ugyanúgy telik, csak egymáshoz viszonyítva telnek változó ütemben.)

    Ezzel az időlassulással, meg távolságrövidüléssel(ráadásul az is megrövidül, így még a távolság is rövidebb lesz --> még kevesebb idő kell az utazáshoz)tehát az utazás unalmasságát lehet elkerülni(jó is lenne 800000 évig utazni)

    Amit írtam az persze nem gyakorlati dolog, nem véletlenül hívják relativitásELMÉLETNEK.
  • hen-tes #40
    ha már matek akkor nézétek meg a Pi-t
    egész érdekes film :)
  • Yoghurt #38
    Én olyanról hallottam,hogy mivel egy inerciarendszerhez képest nem lehet valaminek nagyobb a sebesség ennél a c-nél (~300 ezer km/ másodperc), ezért távoli jövö űrhajója a téridőt fogja megváltoztatni, mintha az egy rgalmas gumilepedő lenne, maga alá gyűri, és a külső megfigyelő az ő 'sebbességét' (abban az értelemben, hogy a megtett út per eltelt idő) nagyobbnak észlelheti, mint a c. Ez elég scifi ízű, nem én találtam ki, mindenesetre bizonyan találnak majd az emberek olyan ezközöket, amivel megkerülhetik ezt a problémát. Lásd : 300 éve a repülésről simán bebizonyíthatták volna, hogy ember nem fog soha. Ennek ellentmond , hogy egy törvényt már 6ezer éve nem sikerül kijátszani :a halandóságot.

    Ja, és mégvalami:
    A fizika törvényeit nem lehet megszegni, csak a törvény lehet rossz !

    pl.: Newton tételei nem földi körülmények között tök rosszak.
  • Ron Ragm #37
    ...nem beszélve egy többhetes felderítő expedícióról...