Hunter
100%-os megbízhatóság írisz azonosítással
Egy új tanulmány szerint az íriszletapogatás gyorsabb és pontosabb, mint bármely egyéb számítógépesített azonosító rendszer, legyen az ujjlenyomat, arc vagy hangfelismerés.
A legtöbb íriszfelismerő rendszer szoftvere a Cambridge Egyetem munkatársa, John Daugman nevéhez fűződik. A szivárványhártya képe az összes parányi gödröcskével, a szövetek szálaival, mely a szemet egyedivé teszi, háromdimenziós kontúr-térképekké alakul. Az így szerzett információkat a már jól ismert nullákká és egyesekké alakítják, mely pontosan egy 2048 számjegyű kódot eredményez. Ezt hasonlítják össze a későbbiekben, az adatbázisban tároltakkal.
Daugman több mint 2000 különböző írisszel 2,3 millió összehasonlítást végzett ezzel a rendszerrel. A tanulmány azt mutatja, ha két kód legalább 75 százalékban egyezik, akkor mindössze egy az ezermilliárdhoz az esély, hogy hibás volt az összevetés. Mivel a Földön "mindössze" 12 milliárd emberi szem van, ezért elég biztonságosnak nevezhető a módszer.
Egy másik, nemrégiben a brit kormány által végzett kísérlet során kétmillió tesztből egyetlen hibás felismerés sem akadt, nem úgy, mint a hangazonosításnál, ahol az arány 10 és 25 százalék között mozog. Az Eye Ticket Corporation hasonló kísérlete, mely félmillió vállalkozó kedvű utast azonosított egy észak-Karolinai reptéren tavaly május óta, szintén hibátlan eredményt produkált. Ezek az adatok arra sarkalják a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetséget, hogy a londoni Heathrow repülőtéren is kipróbálja az írisz letapogatás módszerét a jegyek és a bevándorlók ellenőrzésében, abban a reményben, hogy ez meggyorsítja a bejelentkezéseket. A letapogatás, melyet egy videokamera végez, mindössze néhány másodpercet venne igénybe.
"Nem az a célunk, hogy leváltsuk a bevándorlási munkatársainkat, mi csak segíteni akarjuk a munkájukat" - mondta Anna Dorricott, a brit bevándorlási hivatal szóvivője, akiket érdekel a módszer, egyelőre azonban megvárják a kísérlet eredményét. "Egyelőre csak a háttérből figyelünk". John Tincey a Bevándorlási Szolgálat részéről kifejtette, hogy míg a letapogatás megállapítja az emberek személyazonosságát, nem tudja felmérni a szándékaikat. Véleménye szerint csak egy-egy kiválasztott csoport esetében használható, mint például a rendszeres üzleti úton repülők.
Dougman kifejtette, hogy a szivárványhártya nem változik az évek múlásával. "Láttam szemészeti felvételeket egyazon szivárványhártyáról 25 évnyi eltéréssel. Semmi változás nem észlelhető a kettő között". Felmerül a kérdés, mi van ha valakinek kioperálják a szemgolyóját (jobb esetben) és azt tartják a kamera elé. Dougman szerint nem működne a módszer. "A pupilla kitágul és a szaruhártya fátyolossá válik" - mondta, mindkét eset könnyen észlelhető a rendszer számára. "Akár hiszik, akár nem ez volt az első kérdés, amit az FBI és a nemzetvédelem felvetett".
A homorú kontaktlencsék, melyek utánozzák az íriszt szintén elütnek a valóditól, ami majdnem sík, tette hozzá.
A legtöbb íriszfelismerő rendszer szoftvere a Cambridge Egyetem munkatársa, John Daugman nevéhez fűződik. A szivárványhártya képe az összes parányi gödröcskével, a szövetek szálaival, mely a szemet egyedivé teszi, háromdimenziós kontúr-térképekké alakul. Az így szerzett információkat a már jól ismert nullákká és egyesekké alakítják, mely pontosan egy 2048 számjegyű kódot eredményez. Ezt hasonlítják össze a későbbiekben, az adatbázisban tároltakkal.
Daugman több mint 2000 különböző írisszel 2,3 millió összehasonlítást végzett ezzel a rendszerrel. A tanulmány azt mutatja, ha két kód legalább 75 százalékban egyezik, akkor mindössze egy az ezermilliárdhoz az esély, hogy hibás volt az összevetés. Mivel a Földön "mindössze" 12 milliárd emberi szem van, ezért elég biztonságosnak nevezhető a módszer.
Egy másik, nemrégiben a brit kormány által végzett kísérlet során kétmillió tesztből egyetlen hibás felismerés sem akadt, nem úgy, mint a hangazonosításnál, ahol az arány 10 és 25 százalék között mozog. Az Eye Ticket Corporation hasonló kísérlete, mely félmillió vállalkozó kedvű utast azonosított egy észak-Karolinai reptéren tavaly május óta, szintén hibátlan eredményt produkált. Ezek az adatok arra sarkalják a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetséget, hogy a londoni Heathrow repülőtéren is kipróbálja az írisz letapogatás módszerét a jegyek és a bevándorlók ellenőrzésében, abban a reményben, hogy ez meggyorsítja a bejelentkezéseket. A letapogatás, melyet egy videokamera végez, mindössze néhány másodpercet venne igénybe.
"Nem az a célunk, hogy leváltsuk a bevándorlási munkatársainkat, mi csak segíteni akarjuk a munkájukat" - mondta Anna Dorricott, a brit bevándorlási hivatal szóvivője, akiket érdekel a módszer, egyelőre azonban megvárják a kísérlet eredményét. "Egyelőre csak a háttérből figyelünk". John Tincey a Bevándorlási Szolgálat részéről kifejtette, hogy míg a letapogatás megállapítja az emberek személyazonosságát, nem tudja felmérni a szándékaikat. Véleménye szerint csak egy-egy kiválasztott csoport esetében használható, mint például a rendszeres üzleti úton repülők.
Dougman kifejtette, hogy a szivárványhártya nem változik az évek múlásával. "Láttam szemészeti felvételeket egyazon szivárványhártyáról 25 évnyi eltéréssel. Semmi változás nem észlelhető a kettő között". Felmerül a kérdés, mi van ha valakinek kioperálják a szemgolyóját (jobb esetben) és azt tartják a kamera elé. Dougman szerint nem működne a módszer. "A pupilla kitágul és a szaruhártya fátyolossá válik" - mondta, mindkét eset könnyen észlelhető a rendszer számára. "Akár hiszik, akár nem ez volt az első kérdés, amit az FBI és a nemzetvédelem felvetett".
A homorú kontaktlencsék, melyek utánozzák az íriszt szintén elütnek a valóditól, ami majdnem sík, tette hozzá.