SG.hu
10 centiméteres földi dolgokat is látnak a legújabb polgári műholdak
Az adatvédelmi szakértők évtizedek óta tartanak az űrből történő szaglászástól. Aggodalmuk szerint a műholdak nemsokára elég jók lesznek ahhoz, hogy ráközelítsenek az egyénekre, és olyan közeli felvételeket készítsenek, amelyek megkülönböztethetik a felnőtteket a gyerekektől, vagy a napozókat a természetben tartózkodóktól. Ez a pillanat bekövetkezett.
Egy startup egy újfajta műholdat épít, amelynek kamerái most először képesek lesznek erre. "Nagyon is tisztában vagyunk a magánéletre gyakorolt hatásokkal" - mondta egy interjúban Topher Haddad, az új típusú műholdakat gyártó Albedo Space vezetője. Elmondása szerint a cég technológiája képet készít az emberekről, de nem képes azonosítani őket. Haddad hozzátette, hogy az Albedo mindazonáltal adminisztratív lépéseket tesz a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok széles körének kezelésére.
Aki a modern világban él, az már tudatában van a magánélet visszaszorulásának a biztonsági kamerák, az okostelefonokba épített nyomkövetők, az arcfelismerő rendszerek, a drónok és a digitális megfigyelés más formáinak térhódítása közepette. Szakértők szerint azonban az teszi ijesztővé a fejünk fölött zajló megfigyelést, hogy képes behatolni azokra a területekre, amelyeket korábban alapvetően tiltottnak tekintettünk. "Ez egy óriási kamera az égen, amelyet bármely kormány bármikor használhat a tudtunk nélkül" - mondta Jennifer Lynch, az Electronic Frontier Foundation főtanácsosa, aki 2019-ben sürgette a civil műholdas szabályozó hatóságokat, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. "Mindenképpen aggódnunk kell".
Az Albedo technológiájának más támogatói szerint ezzel az aggodalommal szemben a valós előnyöket kell mérlegelni, különösen a katasztrófák elleni küzdelem és az életmentés terén. "Tudni fogja, hogy melyik ház ég, és hol menekülnek az emberek" - mondta D. James Baker, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal korábbi vezetője, amely hivatal az amerikai polgári képalkotó műholdaknak ad ki licenceket.
Polgári műhold még soha nem készített ilyen részletes képeket
A denveri székhelyű Albedo Space 50 alkalmazottat foglalkoztat, és nagyjából 100 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől. A cég az első műholdat 2025 elején tervezi fellőni és egy 24 űreszközből álló flottát tervez. Az Albedo befektetői között van a Breakthrough Energy Ventures, Bill Gates befektetési cége. Az Albedo stratégiai tanácsadó testületében a CIA és a Pentagon egyik szervezete, a National Air and Space Intelligence Center korábbi igazgatói is helyet kaptak. A vállalat honlapja nem tesz említést a képalkotásról vagy az adatvédelmi kérdésekről, ennek ellenére felderítési szakértők szerint a szabályozóknak foglalkozniuk kell vele, mielőtt a vállalat űrszondái elkészítik az első közeli felvételeket.
"Ez egy nagy dolog" - mondta Linda Zall, a CIA volt tisztviselője, aki több évtizedes pályafutása során a nemzet legerősebb kémműholdjaival foglalkozott. Jóslata szerint a képességek akkor ütnek majd nagyot, amikor az emberek rájönnek, hogy mostantól simán láthatók a hátsó kertjükben rejtegetett dolgok. "A magánélet fontos kérdés" - mondta Dr. Zall. "Ez egy lépéssel közelebb visz minket egy olyan világhoz, amelyben a Nagy Testvér figyel minket" - tette hozzá Jonathan C. McDowell, a Harvard asztrofizikusa.
Míg a Föld körüli pályán keringő űreszközök már régóta tanulmányozzák a bolygót, a polgári élet műholdakkal való megfigyelésének lehetőségére a csernobili atomkatasztrófa hívta fel a figyelmet. Akkoriban Moszkva tagadta, hogy komoly baj történt volna, egy nem katonai célú műhold azonban 1986. április 29-én felvételt készített, amelyen látszik, hogy a reaktor magja megrepedt, és halálos radioaktív törmeléket lövellt a légkörbe. A hírközlő eszközök nyilvánosságra hozták a képet. A felvétel megerősítette a katasztrófát, segített elindítani a műholdas újságírást, és - szinte azonnal - felerősítette az űrből történő kémkedéstől való félelmet.
"A képek minősége várhatóan gyorsan javulni fog" - figyelmeztetett nem sokkal az atomkatasztrófa után a Washingtonban havonta megjelenő Privacy Journal című hírlevél. A televíziós hírigazgatóságok - írta - most arra törekednek, hogy korlátlan hozzáférést kapjanak olyan űrfelvételekhez, amelyeken a csapatok mozgásától a kertben lévő medencéig mindent nyomon követhetnek. Az űrkamerák vizuális teljesítményét általában az általuk felbontható legkisebb objektum méterben kifejezett hosszával fejezik ki. A korai kamerák esetében ez a szám méter volt, ma már centiméter. A szakértők szerint ez a javulás összességében százszor részletesebbé teszi az új képeket.
Az 1986-ban Csernobilról készült felvételeket készítő műhold neve Landsat volt, azt a NASA a földi termények, erdők és más erőforrások megfigyelésére telepítette. Az űreszköz pályája nagyjából 400 mérföld magasan volt, és kamerája kb. 30 méteres földi objektumokat volt képes érzékelni. Ezzel szemben a csernobili komplexum közel egy kilométer hosszú volt, így az elemzők könnyen láthatták azt és a reaktort. A hidegháború után, 1994-ben a Clinton-kormányzat jóváhagyta az amerikai kémtechnológia kereskedelmi célú felhasználását. 1999-re a Space Imaging, a Raytheon és a Lockheed Martin leányvállalata elindította első műholdját. Ennek felbontóképessége egy méter volt. A New York Times a címlapján mutatta be a műhold első képét: a Washington-emlékmű tisztán látszott, árnyéka hosszú volt a reggeli fényben.
Ahogyan azt előre jelezték, a Föld körüli pályáról készült képek minősége folyamatosan javult, segítve a háborúkról, menekültekről, titkos bázisokról, emberi jogi visszaélésekről, környezetpusztításról, természeti katasztrófákról és katonai fejlesztésekről szóló tudósításokat. 2016-ban az Associated Press Pulitzer-díjat nyert a halászati iparban elkövetett, rabszolgasággal felérő munkaügyi visszaélések feltárásáért. Az újságírók műholdas felvételek segítségével követtek nyomon a hajókat. Ez akkoriban újdonság volt, de ma már számos hírügynökség alkalmaz a műholdképek elemzésében jártas szakembereket. Mark Brender, a műholdas újságírás úttörője megjegyezte, hogy a helyszínen lévő riportereket zaklathatják és blokkolhatják. "Az űrben lévő kamerák azonban biztonságban vannak az ilyen jellegű nyomásgyakorlástól" - mondta. "Ugyanolyan nélkülözhetetlenné váltak egy szabad társadalom számára, mint a fényképezőgép vagy a nyomdagép."
Ma a legnagyobb optikai képszolgáltatók 30 centiméteres felbontással gyűjtik a képeket, amelyet algoritmikusan 15 centiméteresre javítanak. A képek segítségével az elemzők láthatják az útjelzéseket, sőt még a repülőgépek farokszámát is. Az Albedo célja, hogy akár 10 centiméteres objektumok leképezésével ugorjon az élre. Ez azért vált lehetővé, mert a Trump-kormányzat 2018-ban lépéseket tett a polgári műholdak felbontását szabályozó előírások enyhítésére. "Hamarosan" - figyelmeztetett 2019-ben az MIT Technology Review magazin - "a műholdak képesek lesznek arra, hogy mindig és mindenhol figyeljék Önt". Haddad szerint az Albedo céljait az inspirálta, hogy Trump megosztotta egy amerikai kémműhold fotóját a Twitter-fiókján, amely egy súlyosan sérült iráni indítóállást mutatott. A kép felbontását nagyjából 10 centiméteresnek ítélték, és ez széles körű vitához vezetett a kereskedelmi lehetőségekről.
2019-ben Trump tweetjéből derült ki, hogy az amerikai katonai kémműholdak felbontása 10 cm körüli
Nagy kihívás az ilyen felbontás elérése a piac által tolerálható áron: az olyan katonai műholdak, mint amilyen az iráni indítóállás képét rögzítette, a közhiedelem szerint egyenként több milliárd dollárba kerülnek. Az Albedo azonban azt állítja, hogy képes lesz jóval, de jóval lejjebb szorítani a költségeket - nem az optikai oldalon végrehajtott nagy innovációkkal, hanem a nagyon alacsony Föld körüli pályán (VLEO) működő platformjával. A szinte teljes mértékben vertikálisan integrált cég terméke teljes mértékben erre a környezetre van optimalizálva: az irányító, navigációs és vezérlőrendszertől (GNC) kezdve a robotikán és a szoftveren át (amelyet a műhold gyors átirányítására és a képek elmosódásának megakadályozására használnak) a küldetéstervezésig és a műveleti koncepcióig, amely biztosítja, hogy minden műhold átlagosan négy évig maradjon pályán.
"Három állandó van: van a stabilitás, amely biztosítja, hogy a kép ne legyen elmosódott. A mozgékonyság, vagyis az, hogy gyorsan tudsz újrapontozni különböző célpontokra, amelyeket megpróbálsz leképezni, miközben nagyon gyorsan áthaladsz felettük. Aztán ott van a pontosság, hogy tudjuk, hova mutatunk, ami kapcsolódik az előző kettőhöz, és egyben a geolokációs mérőszámot is biztosítja, ami bizonyos ügyfeleknek nagyon fontos" - magyarázta Haddad. "Mindezek a dolgok 10 centiméteres felbontásnál természetüknél fogva nagyon nehezek, mivel az egyetlen pixelből származó szög kisebb, mint a 30 centiméteres, 50 centiméteres vagy három méteres felbontásnál. Tehát bármilyen bizonytalanság sokkal nagyobb hatással lesz a 10 centiméteres pixelre, mint a 30 centiméteresre. És VLEO tartományban repülünk, ahol a műholdak még gyorsabban mozognak a Föld körül, mindezek a dolgok még nehezebb kihívást jelentenek a vezérlés számára."
Légifelvételekhez hasonló minőséget ígér az Albedo az űrből
Haddad Houstonban nőtt fel, és a Johns Hopkins Egyetemen és a Texasi Egyetemen folytatott mérnöki tanulmányokat. Ezután a Lockheed Martinnál dolgozott, amely cég régóta gyárt kémműholdakat. Némelyikük mérete egy iskolabuszéval vetekszik vagy meghaladja azt, és jellemzően több milliárd dollárba kerülnek. Winston Tri-vel, a Facebook korábbi szoftvermérnökével és AyJay Lasaterrel, a Lockheed Martin korábbi műholdmérnökével alapította az Albedót. Úgy látták, hogy a 10 centiméteres képalkotásnak kereskedelmi piaca van, ha a költségek nem csillagászatiak. Megoldásuk az volt, hogy nagyon alacsony pályára helyezzenek műholdakat, amelyek viszonylag közel vannak a földi tárgyaikhoz. Így a műholdflotta kisebb kamerákat és teleszkópokat használhatna, ami csökkenthetné a költségeket.
A Landsat több mint 400 mérföld magasan keringett, amikor Csernobilról készített képet. Ezzel szemben az Albedo alapítói mindössze 100 mérföldes pályát terveznek. Alacsony magasságban az űreszközök még a bolygó külső légkörén belül vannak, ami lelassítja őket, és lerövidíti pályájuk élettartamát. Az Albedo valamivel nagyobb, mint egy kétajtós hűtőszekrény, a légköri légellenállás ellensúlyozására sugárhajtást fog használni. Az akkumulátorok feltöltéséhez a műholdak gyakran nagy napelemtáblákat tartalmaznak, amelyek szárnyakhoz hasonlóan szétterülnek. Az Albedo nem. A légellenállás csökkentése érdekében az alapítók egy henger alakú, napelemekkel borított űrhajót terveztek.
Az Albedót 2020-ban alapították, és Haddad már a kezdet kezdetén szembesült az adatvédelmi aggályokkal. Egy online technológiai fórumon folytatott beszélgetésen így fogalmazott: "Rájöttünk, hogy megfelelően kell foglalkoznunk az adatvédelemmel és a visszaélések megelőzésével". Haddad elmondta, hogy a kockázatok csökkentése érdekében a vállalat eseti alapon hagyja jóvá az ügyfelek kéréseit, módot dolgoz ki a rossz szereplők azonosítására, és biztosítja, hogy a szerződési feltételek tartalmazzák a vállalati irányelvek megsértése esetén alkalmazandó büntetőintézkedéseket.
2021 decemberében az Albedo elnyerte a hatósági engedélyt egy 10 centiméteres felbontású képalkotó műhold fellövésére. Technológiája gyorsan felkeltette a hadsereg és a nemzeti hírszerző ügynökségek figyelmét. 2022-ben az Albedo 1,25 millió dolláros szerződést kapott a légierőtől, hogy kiderüljön, a cég felszerelése hogy áll egy szabványos minősítési skálán, amely a képek értelmezhetőségét méri. A tesztek során járműveket, vadászrepülőgépek burkolatát és hadihajók rakétacsöveit azonosították. 2023 áprilisában a vállalat újabb 1,25 millió dolláros szerződést kapott, ezúttal a külföldi fenyegetéseket felmérő Nemzeti Légi és Űrhírszerző Központtól. A cég tavaly év végén szerződést írt alá arról is, hogy technológiáját a Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office) is értékeli, amely a nemzet kémszatellitjeit működteti.
Az Albedo honlapján azt írja, hogy a képalkotás segítségével a kormányok "nyomon követhetik a forró pontokat, kiküszöbölhetik a bizonytalanságot, és gyorsan mozgósíthatnak". A vállalat az alapvető értékek felsorolásában azt mondja, hogy támogatja az "adatvezérelt oknyomozó újságírást", többek között olyan tevékenységeket, amelyek "biztosítják, hogy javítsuk a világot, amelyben élünk". A flotta megfigyelőképességét illusztrálva Winston Tri, az Albedo társalapítója elmondta, hogy az űrkamerák olyan járműrészleteket is képesek érzékelni, mint a napfénytetők, a versenycsíkok és a platós teherautóban lévő tárgyak. "Bizonyos esetekben" - mondta - "még az is lehet, hogy képesek leszünk azonosítani bizonyos járműveket, ami eddig nem volt lehetséges".
A vállalat arra számít, hogy a civil ügyfelek között lesznek olyan urbanisztikai szakemberek, akik az utakon lévő kátyúkat keresik, természetvédelmi csoportok, amelyek vadon élő állatokat követnek nyomon, biztosítótársaságok, amelyek egy vihar utáni tetőkárokat mérik fel, és villanyvezetékeket üzemeltető társaságok, amelyek az erdőtüzek megelőzésére törekszenek.
Ezzel szemben John E. Pike, a Global Security nonprofit kutatócsoport igazgatója szerint az Albedo lekicsinyli a jelentőségét. "Elkezdünk egyéneket látni" - mondta. "Többet fogunk látni, mint pontokat." A Gázai övezetben menekülő palesztinokról készült műholdas felvételek jól illusztrálják a jelenlegi megfigyelési korlátokat. A képeken vagy sűrű tömegek láthatók, amelyekben nem lehet egyéneket megkülönböztetni, vagy - az utakon lévő kisebb embercsoportok esetében - apró és sötét foltok. Pike szerint mindazonáltal az új technológia nem lesz képes egyes személyek azonosítására, de az űrkamerák nagy valószínűséggel képesek lennének megkülönböztetni a gyerekeket a felnőttektől, valamint a fürdőruhás napozókat a fürdőruhát nem viselőktől. "Ez egy elsőrendű adatvédelmi aggály, hogy valaki meglátja az embert napozni" - mondta Pike.
Jogi szakértők megjegyzik, hogy a drónokat amerikai szövetségi, állami és helyi törvények szigorúan szabályozzák, ami miatt a birtokháborítás és a magánélet megsértése miatt perelni lehet. A repülési tilalmi övezetek nemcsak repülőterekre, katonai bázisokra és sporteseményekre, hanem magánszemélyekre is kiterjednek. A kaliforniai törvények tiltják, hogy a drónok üzemeltetői - hacsak nem rendelkeznek engedéllyel - magán-, személyes vagy családi tevékenységet folytató emberekről készítsenek felvételeket. Ezzel szemben a műholdakra nincsen hasonló szabályozás, és az állam nem is nagyon akaródzik tenni a magánélet védelme érdekében az égi szemekkel szemben.
Egy startup egy újfajta műholdat épít, amelynek kamerái most először képesek lesznek erre. "Nagyon is tisztában vagyunk a magánéletre gyakorolt hatásokkal" - mondta egy interjúban Topher Haddad, az új típusú műholdakat gyártó Albedo Space vezetője. Elmondása szerint a cég technológiája képet készít az emberekről, de nem képes azonosítani őket. Haddad hozzátette, hogy az Albedo mindazonáltal adminisztratív lépéseket tesz a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok széles körének kezelésére.
Aki a modern világban él, az már tudatában van a magánélet visszaszorulásának a biztonsági kamerák, az okostelefonokba épített nyomkövetők, az arcfelismerő rendszerek, a drónok és a digitális megfigyelés más formáinak térhódítása közepette. Szakértők szerint azonban az teszi ijesztővé a fejünk fölött zajló megfigyelést, hogy képes behatolni azokra a területekre, amelyeket korábban alapvetően tiltottnak tekintettünk. "Ez egy óriási kamera az égen, amelyet bármely kormány bármikor használhat a tudtunk nélkül" - mondta Jennifer Lynch, az Electronic Frontier Foundation főtanácsosa, aki 2019-ben sürgette a civil műholdas szabályozó hatóságokat, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. "Mindenképpen aggódnunk kell".
Az Albedo technológiájának más támogatói szerint ezzel az aggodalommal szemben a valós előnyöket kell mérlegelni, különösen a katasztrófák elleni küzdelem és az életmentés terén. "Tudni fogja, hogy melyik ház ég, és hol menekülnek az emberek" - mondta D. James Baker, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal korábbi vezetője, amely hivatal az amerikai polgári képalkotó műholdaknak ad ki licenceket.
Polgári műhold még soha nem készített ilyen részletes képeket
A denveri székhelyű Albedo Space 50 alkalmazottat foglalkoztat, és nagyjából 100 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől. A cég az első műholdat 2025 elején tervezi fellőni és egy 24 űreszközből álló flottát tervez. Az Albedo befektetői között van a Breakthrough Energy Ventures, Bill Gates befektetési cége. Az Albedo stratégiai tanácsadó testületében a CIA és a Pentagon egyik szervezete, a National Air and Space Intelligence Center korábbi igazgatói is helyet kaptak. A vállalat honlapja nem tesz említést a képalkotásról vagy az adatvédelmi kérdésekről, ennek ellenére felderítési szakértők szerint a szabályozóknak foglalkozniuk kell vele, mielőtt a vállalat űrszondái elkészítik az első közeli felvételeket.
"Ez egy nagy dolog" - mondta Linda Zall, a CIA volt tisztviselője, aki több évtizedes pályafutása során a nemzet legerősebb kémműholdjaival foglalkozott. Jóslata szerint a képességek akkor ütnek majd nagyot, amikor az emberek rájönnek, hogy mostantól simán láthatók a hátsó kertjükben rejtegetett dolgok. "A magánélet fontos kérdés" - mondta Dr. Zall. "Ez egy lépéssel közelebb visz minket egy olyan világhoz, amelyben a Nagy Testvér figyel minket" - tette hozzá Jonathan C. McDowell, a Harvard asztrofizikusa.
Míg a Föld körüli pályán keringő űreszközök már régóta tanulmányozzák a bolygót, a polgári élet műholdakkal való megfigyelésének lehetőségére a csernobili atomkatasztrófa hívta fel a figyelmet. Akkoriban Moszkva tagadta, hogy komoly baj történt volna, egy nem katonai célú műhold azonban 1986. április 29-én felvételt készített, amelyen látszik, hogy a reaktor magja megrepedt, és halálos radioaktív törmeléket lövellt a légkörbe. A hírközlő eszközök nyilvánosságra hozták a képet. A felvétel megerősítette a katasztrófát, segített elindítani a műholdas újságírást, és - szinte azonnal - felerősítette az űrből történő kémkedéstől való félelmet.
"A képek minősége várhatóan gyorsan javulni fog" - figyelmeztetett nem sokkal az atomkatasztrófa után a Washingtonban havonta megjelenő Privacy Journal című hírlevél. A televíziós hírigazgatóságok - írta - most arra törekednek, hogy korlátlan hozzáférést kapjanak olyan űrfelvételekhez, amelyeken a csapatok mozgásától a kertben lévő medencéig mindent nyomon követhetnek. Az űrkamerák vizuális teljesítményét általában az általuk felbontható legkisebb objektum méterben kifejezett hosszával fejezik ki. A korai kamerák esetében ez a szám méter volt, ma már centiméter. A szakértők szerint ez a javulás összességében százszor részletesebbé teszi az új képeket.
Az 1986-ban Csernobilról készült felvételeket készítő műhold neve Landsat volt, azt a NASA a földi termények, erdők és más erőforrások megfigyelésére telepítette. Az űreszköz pályája nagyjából 400 mérföld magasan volt, és kamerája kb. 30 méteres földi objektumokat volt képes érzékelni. Ezzel szemben a csernobili komplexum közel egy kilométer hosszú volt, így az elemzők könnyen láthatták azt és a reaktort. A hidegháború után, 1994-ben a Clinton-kormányzat jóváhagyta az amerikai kémtechnológia kereskedelmi célú felhasználását. 1999-re a Space Imaging, a Raytheon és a Lockheed Martin leányvállalata elindította első műholdját. Ennek felbontóképessége egy méter volt. A New York Times a címlapján mutatta be a műhold első képét: a Washington-emlékmű tisztán látszott, árnyéka hosszú volt a reggeli fényben.
Ahogyan azt előre jelezték, a Föld körüli pályáról készült képek minősége folyamatosan javult, segítve a háborúkról, menekültekről, titkos bázisokról, emberi jogi visszaélésekről, környezetpusztításról, természeti katasztrófákról és katonai fejlesztésekről szóló tudósításokat. 2016-ban az Associated Press Pulitzer-díjat nyert a halászati iparban elkövetett, rabszolgasággal felérő munkaügyi visszaélések feltárásáért. Az újságírók műholdas felvételek segítségével követtek nyomon a hajókat. Ez akkoriban újdonság volt, de ma már számos hírügynökség alkalmaz a műholdképek elemzésében jártas szakembereket. Mark Brender, a műholdas újságírás úttörője megjegyezte, hogy a helyszínen lévő riportereket zaklathatják és blokkolhatják. "Az űrben lévő kamerák azonban biztonságban vannak az ilyen jellegű nyomásgyakorlástól" - mondta. "Ugyanolyan nélkülözhetetlenné váltak egy szabad társadalom számára, mint a fényképezőgép vagy a nyomdagép."
Ma a legnagyobb optikai képszolgáltatók 30 centiméteres felbontással gyűjtik a képeket, amelyet algoritmikusan 15 centiméteresre javítanak. A képek segítségével az elemzők láthatják az útjelzéseket, sőt még a repülőgépek farokszámát is. Az Albedo célja, hogy akár 10 centiméteres objektumok leképezésével ugorjon az élre. Ez azért vált lehetővé, mert a Trump-kormányzat 2018-ban lépéseket tett a polgári műholdak felbontását szabályozó előírások enyhítésére. "Hamarosan" - figyelmeztetett 2019-ben az MIT Technology Review magazin - "a műholdak képesek lesznek arra, hogy mindig és mindenhol figyeljék Önt". Haddad szerint az Albedo céljait az inspirálta, hogy Trump megosztotta egy amerikai kémműhold fotóját a Twitter-fiókján, amely egy súlyosan sérült iráni indítóállást mutatott. A kép felbontását nagyjából 10 centiméteresnek ítélték, és ez széles körű vitához vezetett a kereskedelmi lehetőségekről.
The United States of America was not involved in the catastrophic accident during final launch preparations for the Safir SLV Launch at Semnan Launch Site One in Iran. I wish Iran best wishes and good luck in determining what happened at Site One. pic.twitter.com/z0iDj2L0Y3
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) August 30, 2019
2019-ben Trump tweetjéből derült ki, hogy az amerikai katonai kémműholdak felbontása 10 cm körüli
Nagy kihívás az ilyen felbontás elérése a piac által tolerálható áron: az olyan katonai műholdak, mint amilyen az iráni indítóállás képét rögzítette, a közhiedelem szerint egyenként több milliárd dollárba kerülnek. Az Albedo azonban azt állítja, hogy képes lesz jóval, de jóval lejjebb szorítani a költségeket - nem az optikai oldalon végrehajtott nagy innovációkkal, hanem a nagyon alacsony Föld körüli pályán (VLEO) működő platformjával. A szinte teljes mértékben vertikálisan integrált cég terméke teljes mértékben erre a környezetre van optimalizálva: az irányító, navigációs és vezérlőrendszertől (GNC) kezdve a robotikán és a szoftveren át (amelyet a műhold gyors átirányítására és a képek elmosódásának megakadályozására használnak) a küldetéstervezésig és a műveleti koncepcióig, amely biztosítja, hogy minden műhold átlagosan négy évig maradjon pályán.
"Három állandó van: van a stabilitás, amely biztosítja, hogy a kép ne legyen elmosódott. A mozgékonyság, vagyis az, hogy gyorsan tudsz újrapontozni különböző célpontokra, amelyeket megpróbálsz leképezni, miközben nagyon gyorsan áthaladsz felettük. Aztán ott van a pontosság, hogy tudjuk, hova mutatunk, ami kapcsolódik az előző kettőhöz, és egyben a geolokációs mérőszámot is biztosítja, ami bizonyos ügyfeleknek nagyon fontos" - magyarázta Haddad. "Mindezek a dolgok 10 centiméteres felbontásnál természetüknél fogva nagyon nehezek, mivel az egyetlen pixelből származó szög kisebb, mint a 30 centiméteres, 50 centiméteres vagy három méteres felbontásnál. Tehát bármilyen bizonytalanság sokkal nagyobb hatással lesz a 10 centiméteres pixelre, mint a 30 centiméteresre. És VLEO tartományban repülünk, ahol a műholdak még gyorsabban mozognak a Föld körül, mindezek a dolgok még nehezebb kihívást jelentenek a vezérlés számára."
Légifelvételekhez hasonló minőséget ígér az Albedo az űrből
Haddad Houstonban nőtt fel, és a Johns Hopkins Egyetemen és a Texasi Egyetemen folytatott mérnöki tanulmányokat. Ezután a Lockheed Martinnál dolgozott, amely cég régóta gyárt kémműholdakat. Némelyikük mérete egy iskolabuszéval vetekszik vagy meghaladja azt, és jellemzően több milliárd dollárba kerülnek. Winston Tri-vel, a Facebook korábbi szoftvermérnökével és AyJay Lasaterrel, a Lockheed Martin korábbi műholdmérnökével alapította az Albedót. Úgy látták, hogy a 10 centiméteres képalkotásnak kereskedelmi piaca van, ha a költségek nem csillagászatiak. Megoldásuk az volt, hogy nagyon alacsony pályára helyezzenek műholdakat, amelyek viszonylag közel vannak a földi tárgyaikhoz. Így a műholdflotta kisebb kamerákat és teleszkópokat használhatna, ami csökkenthetné a költségeket.
A Landsat több mint 400 mérföld magasan keringett, amikor Csernobilról készített képet. Ezzel szemben az Albedo alapítói mindössze 100 mérföldes pályát terveznek. Alacsony magasságban az űreszközök még a bolygó külső légkörén belül vannak, ami lelassítja őket, és lerövidíti pályájuk élettartamát. Az Albedo valamivel nagyobb, mint egy kétajtós hűtőszekrény, a légköri légellenállás ellensúlyozására sugárhajtást fog használni. Az akkumulátorok feltöltéséhez a műholdak gyakran nagy napelemtáblákat tartalmaznak, amelyek szárnyakhoz hasonlóan szétterülnek. Az Albedo nem. A légellenállás csökkentése érdekében az alapítók egy henger alakú, napelemekkel borított űrhajót terveztek.
Az Albedót 2020-ban alapították, és Haddad már a kezdet kezdetén szembesült az adatvédelmi aggályokkal. Egy online technológiai fórumon folytatott beszélgetésen így fogalmazott: "Rájöttünk, hogy megfelelően kell foglalkoznunk az adatvédelemmel és a visszaélések megelőzésével". Haddad elmondta, hogy a kockázatok csökkentése érdekében a vállalat eseti alapon hagyja jóvá az ügyfelek kéréseit, módot dolgoz ki a rossz szereplők azonosítására, és biztosítja, hogy a szerződési feltételek tartalmazzák a vállalati irányelvek megsértése esetén alkalmazandó büntetőintézkedéseket.
2021 decemberében az Albedo elnyerte a hatósági engedélyt egy 10 centiméteres felbontású képalkotó műhold fellövésére. Technológiája gyorsan felkeltette a hadsereg és a nemzeti hírszerző ügynökségek figyelmét. 2022-ben az Albedo 1,25 millió dolláros szerződést kapott a légierőtől, hogy kiderüljön, a cég felszerelése hogy áll egy szabványos minősítési skálán, amely a képek értelmezhetőségét méri. A tesztek során járműveket, vadászrepülőgépek burkolatát és hadihajók rakétacsöveit azonosították. 2023 áprilisában a vállalat újabb 1,25 millió dolláros szerződést kapott, ezúttal a külföldi fenyegetéseket felmérő Nemzeti Légi és Űrhírszerző Központtól. A cég tavaly év végén szerződést írt alá arról is, hogy technológiáját a Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office) is értékeli, amely a nemzet kémszatellitjeit működteti.
Az Albedo honlapján azt írja, hogy a képalkotás segítségével a kormányok "nyomon követhetik a forró pontokat, kiküszöbölhetik a bizonytalanságot, és gyorsan mozgósíthatnak". A vállalat az alapvető értékek felsorolásában azt mondja, hogy támogatja az "adatvezérelt oknyomozó újságírást", többek között olyan tevékenységeket, amelyek "biztosítják, hogy javítsuk a világot, amelyben élünk". A flotta megfigyelőképességét illusztrálva Winston Tri, az Albedo társalapítója elmondta, hogy az űrkamerák olyan járműrészleteket is képesek érzékelni, mint a napfénytetők, a versenycsíkok és a platós teherautóban lévő tárgyak. "Bizonyos esetekben" - mondta - "még az is lehet, hogy képesek leszünk azonosítani bizonyos járműveket, ami eddig nem volt lehetséges".
A vállalat arra számít, hogy a civil ügyfelek között lesznek olyan urbanisztikai szakemberek, akik az utakon lévő kátyúkat keresik, természetvédelmi csoportok, amelyek vadon élő állatokat követnek nyomon, biztosítótársaságok, amelyek egy vihar utáni tetőkárokat mérik fel, és villanyvezetékeket üzemeltető társaságok, amelyek az erdőtüzek megelőzésére törekszenek.
Ezzel szemben John E. Pike, a Global Security nonprofit kutatócsoport igazgatója szerint az Albedo lekicsinyli a jelentőségét. "Elkezdünk egyéneket látni" - mondta. "Többet fogunk látni, mint pontokat." A Gázai övezetben menekülő palesztinokról készült műholdas felvételek jól illusztrálják a jelenlegi megfigyelési korlátokat. A képeken vagy sűrű tömegek láthatók, amelyekben nem lehet egyéneket megkülönböztetni, vagy - az utakon lévő kisebb embercsoportok esetében - apró és sötét foltok. Pike szerint mindazonáltal az új technológia nem lesz képes egyes személyek azonosítására, de az űrkamerák nagy valószínűséggel képesek lennének megkülönböztetni a gyerekeket a felnőttektől, valamint a fürdőruhás napozókat a fürdőruhát nem viselőktől. "Ez egy elsőrendű adatvédelmi aggály, hogy valaki meglátja az embert napozni" - mondta Pike.
Jogi szakértők megjegyzik, hogy a drónokat amerikai szövetségi, állami és helyi törvények szigorúan szabályozzák, ami miatt a birtokháborítás és a magánélet megsértése miatt perelni lehet. A repülési tilalmi övezetek nemcsak repülőterekre, katonai bázisokra és sporteseményekre, hanem magánszemélyekre is kiterjednek. A kaliforniai törvények tiltják, hogy a drónok üzemeltetői - hacsak nem rendelkeznek engedéllyel - magán-, személyes vagy családi tevékenységet folytató emberekről készítsenek felvételeket. Ezzel szemben a műholdakra nincsen hasonló szabályozás, és az állam nem is nagyon akaródzik tenni a magánélet védelme érdekében az égi szemekkel szemben.