SG.hu
Szivárog a hélium, leállították a Boeing Starliner űrhajó indítását
A NASA kedden késő este jelentette be a Starliner tesztrepülésének újabb késését: a Boeing kapszulájának első legénységi indítása határozatlan időre elmarad. "A NASA további részleteket fog közölni, amint tisztábban látjuk a további lépéseket” - közölte a szervezet.
A Boeing Starliner űrhajójának régóta halogatott első, legénységgel végrehajtott tesztrepülését szombatra tervezték, de nemhogy most a hétvégén nem fog felszállni, hanem hosszabb halasztással kell számolni, míg a mérnökök kiértékelik a kapszula meghajtórendszeréből makacsul szivárgó héliumot. A tisztviselőknek több időre van szükségük ahhoz, hogy átgondolják, hogyan folytassák a küldetést. Az űrügynökség nem írta le, hogy milyen lehetőségek vannak terítéken, de a források szerint ezek az űrhajó „változatlanul” történő repülésétől kezdve - a szivárgásról tudva, azt alaposan megismerve, és abban bízva, hogy az nem lesz jelentősebb a repülés során -, egészen a kapszula Atlas V rakétáról való leszereléséig és a javításra való visszaviteléig egy hangárba terjednek.
Az előbbi lehetőség elméletileg már a jövő héten lehetővé tenné az indítási kísérletet. Az utóbbi alternatíva legalább a nyár végéig késleltetheti a kilövést. "A csapat két egymást követő napon keresztül megbeszéléseket tartott, amelyeken a repülés logikáját, a rendszer teljesítményét és a redundanciát értékelték” - áll a NASA kedd esti közleményében. „Ezeken a területeken még mindig van fejlesztendő dolog, és a következő lehetséges indítási lehetőségről még mindig tárgyalnak. A NASA további részleteket fog közölni, amint tisztábban látjuk a továbblépés útját”.
A késések nem újdonságok a Starliner-programban, de még nem világos, hogy ez a késés hogyan viszonyul az űrhajó korábbi kudarcaihoz. A 2019-es pilóta nélküli tesztrepülést szoftverproblémák rövidítették meg, ami arra kényszerítette a Boeinget, hogy egy második demonstrációs küldetést repüljön. A Starliner már az indítóállásban volt, amikor a repülés előtti ellenőrzések során 2021-ben elakadt szelepeket fedeztek fel az űrhajó hajtóműrendszerében. A Boeing végül 2022 májusában végrehajtott egy oda-vissza küldetést az űrállomásra. A Starliner ejtőernyőivel és az űrhajó személyzeti kabinjában lévő gyúlékony szalaggal kapcsolatos aggályok miatt a tavaly nyárról idénre csúszott a személyzettel végrehajtott tesztrepülés.
A Boeing célja, hogy a SpaceX 2020-ban induló legénységszállító szolgáltatása után a NASA kereskedelmi legénységi programjának keretében a második olyan cég legyen, amely szerződés alapján űrhajósokat repít az űrállomásra. A NASA reményei szerint - zökkenőmentes személyzetes tesztrepülést feltételezve - a Starliner űrhajót a jövő évtől kezdődő hat hónapos személyzetváltásos repülésekhez engedélyezi az űrállomásra. A mérnökök először a Starliner május 6-i, legénységi tesztrepülésének első indítási kísérlete során vették észre a héliumszivárgást, de a vezetők nem tartották elég jelentősnek ahhoz, hogy leállítsák a startot. Végül az űrhajó United Launch Alliance (ULA) Atlas V rakétáján lévő nyomásszabályozó szeleppel kapcsolatos külön probléma késztette a tisztviselőket a kilövési kísérlet lefújására.
Butch Wilmore és Suni Williams NASA-asztronauták már be voltak kötve a Starliner űrhajó belsejébe a floridai Cape Canaveral űrrepülőtéren lévő indítóálláson, amikor a tisztviselők elrendelték a május 6-i visszaszámlálás leállítását. Wilmore és Williams visszatért houstoni otthonába, hogy ott várják a Starliner következő indítási lehetőségét. A ULA visszavitte az Atlas V rakétát a hangárba, ahol a technikusok kicserélték a hibás szelepet, hogy időben elkészüljön a május 17-i újabb indítási kísérletig. A NASA és a Boeing május 21-re, majd május 25-re tolta ki az indítás időpontját, mivel a mérnökök értékelték a héliumszivárgást. Az Atlas V rakéta és a Starliner űrhajó továbbra is az ULA vertikális integrációs létesítményében várja a következő indítási lehetőséget.
A Boeing mérnökei a szivárgást a Starliner kiszolgálómodul négy kutyaház alakú meghajtókapszulájának egyikében lévő egyetlen reakcióvezérlő rendszer hajtóművének karimájához vezették vissza. A Starliner kiszolgálómodulban 28 reakcióvezérlő rendszer hajtómű - lényegében kis rakétahajtómű - található. A pályán ezek a hajtóművek kisebb pályakorrekciókra és az űrhajó megfelelő irányba történő irányítására szolgálnak. A szervizmodul két nagyobb teljesítményű hajtóművel rendelkezik a nagyobb pályakorrekciókhoz és az indítás megszakításához szükséges manőverekhez.
Az űrhajó hajtóműrendszerének nyomás alatt tartása héliummal, egy inert gázzal történik. A hajtóművek mérgező hidrazin és nitrogén-tetroxid hajtóanyagok keverékét égetik el. A hélium nem éghető, így egy kis szivárgás valószínűleg nem jelent komoly biztonsági problémát a földön. A rendszernek azonban elegendő héliumgázra van szüksége ahhoz, hogy a hajtóanyagokat a belső tárolótartályokból a Starliner hajtóműveibe juttassa. Múlt heti közleményében a NASA a héliumszivárgást „stabilnak” minősítette, és azt mondta, hogy nem jelent veszélyt a Starliner küldetésére, ha nem súlyosbodik.
Ha a NASA és a Boeing megoldja a héliumszivárgással kapcsolatos aggályait anélkül, hogy hosszadalmas javításokra lenne szükség, a Nemzetközi Űrállomás júliusig fogadhatná a Starliner dokkolását. Az állomáson való dokkolás után Wilmore és Williams legalább nyolc napot tölt majd a komplexumban, mielőtt lecsatlakoznak, hogy ejtőernyővel, légzsákos leszállással az Egyesült Államok délnyugati részén landoljanak. Ha későbbre tolódik, akkor a menetrend összekuszálódik, mert augusztusban több látogató és teherűrhajó érkezik az űrállomásra, beleértve egy új űrhajóscsapat érkezését a SpaceX Dragon űrhajóján, és a távozó személyzet elszállítását egy másik Dragonon. A Starliner számára augusztus végén vagy szeptember elején lenne egy időablak az űrállomáshoz való dokkolásra, a SpaceX következő teherűrhajójának indítása előtt, mert az elfoglalja a Starliner által használni kívánt dokkolónyílást. A dokkolónyílás ősszel nyílik meg újra.
Ráadásul az ULA-nak más, kiemelt fontosságú küldetései is vannak, amelyeket ugyanarról a platformról szeretne indítani, amelyre a Starliner tesztrepüléséhez is szükség van. Még a nyár folyamán az ULA azt tervezi, hogy elindítja a US Space Force utolsó, Atlas V rakétát használó küldetését. Ezután az ULA célja, hogy már szeptemberben elindítsa az új Vulcan Centaur rakéta - az Atlas V utódja - második bemutató repülését.
A Boeing Starliner űrhajójának régóta halogatott első, legénységgel végrehajtott tesztrepülését szombatra tervezték, de nemhogy most a hétvégén nem fog felszállni, hanem hosszabb halasztással kell számolni, míg a mérnökök kiértékelik a kapszula meghajtórendszeréből makacsul szivárgó héliumot. A tisztviselőknek több időre van szükségük ahhoz, hogy átgondolják, hogyan folytassák a küldetést. Az űrügynökség nem írta le, hogy milyen lehetőségek vannak terítéken, de a források szerint ezek az űrhajó „változatlanul” történő repülésétől kezdve - a szivárgásról tudva, azt alaposan megismerve, és abban bízva, hogy az nem lesz jelentősebb a repülés során -, egészen a kapszula Atlas V rakétáról való leszereléséig és a javításra való visszaviteléig egy hangárba terjednek.
Az előbbi lehetőség elméletileg már a jövő héten lehetővé tenné az indítási kísérletet. Az utóbbi alternatíva legalább a nyár végéig késleltetheti a kilövést. "A csapat két egymást követő napon keresztül megbeszéléseket tartott, amelyeken a repülés logikáját, a rendszer teljesítményét és a redundanciát értékelték” - áll a NASA kedd esti közleményében. „Ezeken a területeken még mindig van fejlesztendő dolog, és a következő lehetséges indítási lehetőségről még mindig tárgyalnak. A NASA további részleteket fog közölni, amint tisztábban látjuk a továbblépés útját”.
A késések nem újdonságok a Starliner-programban, de még nem világos, hogy ez a késés hogyan viszonyul az űrhajó korábbi kudarcaihoz. A 2019-es pilóta nélküli tesztrepülést szoftverproblémák rövidítették meg, ami arra kényszerítette a Boeinget, hogy egy második demonstrációs küldetést repüljön. A Starliner már az indítóállásban volt, amikor a repülés előtti ellenőrzések során 2021-ben elakadt szelepeket fedeztek fel az űrhajó hajtóműrendszerében. A Boeing végül 2022 májusában végrehajtott egy oda-vissza küldetést az űrállomásra. A Starliner ejtőernyőivel és az űrhajó személyzeti kabinjában lévő gyúlékony szalaggal kapcsolatos aggályok miatt a tavaly nyárról idénre csúszott a személyzettel végrehajtott tesztrepülés.
A Boeing célja, hogy a SpaceX 2020-ban induló legénységszállító szolgáltatása után a NASA kereskedelmi legénységi programjának keretében a második olyan cég legyen, amely szerződés alapján űrhajósokat repít az űrállomásra. A NASA reményei szerint - zökkenőmentes személyzetes tesztrepülést feltételezve - a Starliner űrhajót a jövő évtől kezdődő hat hónapos személyzetváltásos repülésekhez engedélyezi az űrállomásra. A mérnökök először a Starliner május 6-i, legénységi tesztrepülésének első indítási kísérlete során vették észre a héliumszivárgást, de a vezetők nem tartották elég jelentősnek ahhoz, hogy leállítsák a startot. Végül az űrhajó United Launch Alliance (ULA) Atlas V rakétáján lévő nyomásszabályozó szeleppel kapcsolatos külön probléma késztette a tisztviselőket a kilövési kísérlet lefújására.
Butch Wilmore és Suni Williams NASA-asztronauták már be voltak kötve a Starliner űrhajó belsejébe a floridai Cape Canaveral űrrepülőtéren lévő indítóálláson, amikor a tisztviselők elrendelték a május 6-i visszaszámlálás leállítását. Wilmore és Williams visszatért houstoni otthonába, hogy ott várják a Starliner következő indítási lehetőségét. A ULA visszavitte az Atlas V rakétát a hangárba, ahol a technikusok kicserélték a hibás szelepet, hogy időben elkészüljön a május 17-i újabb indítási kísérletig. A NASA és a Boeing május 21-re, majd május 25-re tolta ki az indítás időpontját, mivel a mérnökök értékelték a héliumszivárgást. Az Atlas V rakéta és a Starliner űrhajó továbbra is az ULA vertikális integrációs létesítményében várja a következő indítási lehetőséget.
A Boeing mérnökei a szivárgást a Starliner kiszolgálómodul négy kutyaház alakú meghajtókapszulájának egyikében lévő egyetlen reakcióvezérlő rendszer hajtóművének karimájához vezették vissza. A Starliner kiszolgálómodulban 28 reakcióvezérlő rendszer hajtómű - lényegében kis rakétahajtómű - található. A pályán ezek a hajtóművek kisebb pályakorrekciókra és az űrhajó megfelelő irányba történő irányítására szolgálnak. A szervizmodul két nagyobb teljesítményű hajtóművel rendelkezik a nagyobb pályakorrekciókhoz és az indítás megszakításához szükséges manőverekhez.
Az űrhajó hajtóműrendszerének nyomás alatt tartása héliummal, egy inert gázzal történik. A hajtóművek mérgező hidrazin és nitrogén-tetroxid hajtóanyagok keverékét égetik el. A hélium nem éghető, így egy kis szivárgás valószínűleg nem jelent komoly biztonsági problémát a földön. A rendszernek azonban elegendő héliumgázra van szüksége ahhoz, hogy a hajtóanyagokat a belső tárolótartályokból a Starliner hajtóműveibe juttassa. Múlt heti közleményében a NASA a héliumszivárgást „stabilnak” minősítette, és azt mondta, hogy nem jelent veszélyt a Starliner küldetésére, ha nem súlyosbodik.
Ha a NASA és a Boeing megoldja a héliumszivárgással kapcsolatos aggályait anélkül, hogy hosszadalmas javításokra lenne szükség, a Nemzetközi Űrállomás júliusig fogadhatná a Starliner dokkolását. Az állomáson való dokkolás után Wilmore és Williams legalább nyolc napot tölt majd a komplexumban, mielőtt lecsatlakoznak, hogy ejtőernyővel, légzsákos leszállással az Egyesült Államok délnyugati részén landoljanak. Ha későbbre tolódik, akkor a menetrend összekuszálódik, mert augusztusban több látogató és teherűrhajó érkezik az űrállomásra, beleértve egy új űrhajóscsapat érkezését a SpaceX Dragon űrhajóján, és a távozó személyzet elszállítását egy másik Dragonon. A Starliner számára augusztus végén vagy szeptember elején lenne egy időablak az űrállomáshoz való dokkolásra, a SpaceX következő teherűrhajójának indítása előtt, mert az elfoglalja a Starliner által használni kívánt dokkolónyílást. A dokkolónyílás ősszel nyílik meg újra.
Ráadásul az ULA-nak más, kiemelt fontosságú küldetései is vannak, amelyeket ugyanarról a platformról szeretne indítani, amelyre a Starliner tesztrepüléséhez is szükség van. Még a nyár folyamán az ULA azt tervezi, hogy elindítja a US Space Force utolsó, Atlas V rakétát használó küldetését. Ezután az ULA célja, hogy már szeptemberben elindítsa az új Vulcan Centaur rakéta - az Atlas V utódja - második bemutató repülését.