SG.hu
Nagyon bevált Ukrajnában a Starlink megakonstellációja
Az amerikai hadsereg nagyon elégedett, az öt héjban elrendezett sokezernyi műhold nagyon robosztus redundáns kommunikációt biztosít.
James H. Dickinson hadseregtábornok, az Egyesült Államok Űrparancsnokságának vezetője az Aspeni Biztonsági Fórumon kiemelte, hogy az olyan megakonstellációk, mint a SpaceX Starlink hálózata fontos szerepet játszottak Ukrajna sikereiben Oroszország inváziójának visszatartásában. "Most látjuk először, hogy mit jelent egy megakonstelláció a világ számára" - mondta Dickinson. "Példátlan rugalmasságot és redundanciát biztosít a műholdas kommunikáció fenntartása szempontjából. Ez hatalmas dolog." Az Űrparancsnokság vezetőjeként Dickinson felelős az összes amerikai katonai erő világűrbeli irányításáért és ellenőrzéséért.
Dickinson elmondta, hogy az elosztott műholdakból álló konstellációval szemben Oroszország számára nehéz ellenintézkedéseket tenni. A Starlink megkönnyítette az ukrán fegyveres erők közötti kommunikációt, és más kereskedelmi cégek éjszaka és a felhőkön keresztül is megfigyelésre képes radarjaikkal alapvető megfigyelési szolgáltatásokat nyújtottak. "Egy megakonstelláció nagyon tudja frusztrálni az ellenfeleinket, mert nem tudják, hogy hány műhold kiiktatására lenne szükség ahhoz, hogy károsodást okozzanak az architektúrában, vagy hogy ha egyet kellene választani, akkor melyik ellen kellene fellépniük".
Tavaly októberben az orosz külügyminisztérium igazgatóhelyettese, Konsztantyin Voroncov azt mondta, hogy a nyugati kereskedelmi műholdak Ukrajna általi használata "rendkívül veszélyes trendet" teremtett. Bár Vorontsov nem nevezett meg konkrétan egyetlen objektumot sem, szinte biztosan a SpaceX Starlink műholdkonstellációjára utalt, amelyet az ukrán katonák kommunikációs célokra, és az orosz csapatok és tankok mozgásának követésére használnak. Vorontsov szerint a civil műholdak háborús célokra való felhasználása lényegében katonai célpontokká tette őket.
Dickinsont megkérdezték arról, hogyan reagálna az űrparancsnokság egy külföldi állam által egy amerikai kereskedelmi műhold ellen intézett támadásra, de nem válaszolt a kérdésre. "Van egy küldetési területem, amely szerint - és ez széles körben ismert - meg kell védenem a Föld körüli pályán lévő eszközöket" - válaszolta. "De hogy őszinte legyek önökkel, ha ez megtörténne, a főnökömnek és a főnököm főnökének kellene nekem utasításokat adnia." Az amerikai űrparancsnokság 2019-ben mintegy 25 000 objektumot követett nyomon az űrben, köztük aktív és már nem működő műholdakat, valamint régi rakétafokozatokat, törmeléket és egyebeket. A tábornok szerint most ez a szám közel 50 000. Ennek egy része a műholdak növekvő számának köszönhető, de nagy részét olyan tevékenységek okozták, mint például Oroszország 2021-es műholdellenes fellépése.
A növekedés egy része a kereskedelmi szolgáltatók által fellőtt új objektumoknak köszönhető. Az Űrparancsnokság 133 kereskedelmi űrvállalattal dolgozik együtt, amelyek különböző funkciókat látnak el a műholdas kommunikációtól kezdve a világűr figyeléséig. Elmondta, hogy ezek a partnerségek hatékonynak bizonyultak az amerikai védelmi minisztérium képességeinek fokozásában.
De mi van akkor, ha egy vállalat úgy dönt, hogy többé nem szeretné, ha termékeit a hadsereg harci képességeinek részeként használja? Nem veszélyezteti-e a kereskedelmi vállalatokra való növekvő támaszkodás - amelyeknek saját prioritásaik és időnként szeszélyes vezetésük van - az Űrparancsnokság képességeit is? "Ez egy egyensúlyi helyzet" - mondta Dickinson. "Más szóval, nem leszünk kizárólag a magáncégekre utalva. Valószínűleg nem is leszünk teljesen katonaiak. De ahogy a Védelmi Minisztériumon belüli küldetési területeinket tekintjük, egyensúly van aközött, hogy mi az, ami tisztán katonai, és mi az, amire szolgáltatásként támaszkodhatunk."
Elmondta, hogy az amerikai hadsereg is nagymértékben támaszkodik kereskedelmi szolgáltatásokra egyes területeken, például a tengerhajózásban vagy például magáncégek repülőgépeit használva a csapatok bevetésének egyes szakaszaihoz. Elismerte, hogy az űr viszonylag új terület, és még nem tisztázott, hogy a hadsereg milyen mértékben támaszkodhat a kereskedelmi szolgáltatásokra.
James H. Dickinson hadseregtábornok, az Egyesült Államok Űrparancsnokságának vezetője az Aspeni Biztonsági Fórumon kiemelte, hogy az olyan megakonstellációk, mint a SpaceX Starlink hálózata fontos szerepet játszottak Ukrajna sikereiben Oroszország inváziójának visszatartásában. "Most látjuk először, hogy mit jelent egy megakonstelláció a világ számára" - mondta Dickinson. "Példátlan rugalmasságot és redundanciát biztosít a műholdas kommunikáció fenntartása szempontjából. Ez hatalmas dolog." Az Űrparancsnokság vezetőjeként Dickinson felelős az összes amerikai katonai erő világűrbeli irányításáért és ellenőrzéséért.
Dickinson elmondta, hogy az elosztott műholdakból álló konstellációval szemben Oroszország számára nehéz ellenintézkedéseket tenni. A Starlink megkönnyítette az ukrán fegyveres erők közötti kommunikációt, és más kereskedelmi cégek éjszaka és a felhőkön keresztül is megfigyelésre képes radarjaikkal alapvető megfigyelési szolgáltatásokat nyújtottak. "Egy megakonstelláció nagyon tudja frusztrálni az ellenfeleinket, mert nem tudják, hogy hány műhold kiiktatására lenne szükség ahhoz, hogy károsodást okozzanak az architektúrában, vagy hogy ha egyet kellene választani, akkor melyik ellen kellene fellépniük".
Tavaly októberben az orosz külügyminisztérium igazgatóhelyettese, Konsztantyin Voroncov azt mondta, hogy a nyugati kereskedelmi műholdak Ukrajna általi használata "rendkívül veszélyes trendet" teremtett. Bár Vorontsov nem nevezett meg konkrétan egyetlen objektumot sem, szinte biztosan a SpaceX Starlink műholdkonstellációjára utalt, amelyet az ukrán katonák kommunikációs célokra, és az orosz csapatok és tankok mozgásának követésére használnak. Vorontsov szerint a civil műholdak háborús célokra való felhasználása lényegében katonai célpontokká tette őket.
Dickinsont megkérdezték arról, hogyan reagálna az űrparancsnokság egy külföldi állam által egy amerikai kereskedelmi műhold ellen intézett támadásra, de nem válaszolt a kérdésre. "Van egy küldetési területem, amely szerint - és ez széles körben ismert - meg kell védenem a Föld körüli pályán lévő eszközöket" - válaszolta. "De hogy őszinte legyek önökkel, ha ez megtörténne, a főnökömnek és a főnököm főnökének kellene nekem utasításokat adnia." Az amerikai űrparancsnokság 2019-ben mintegy 25 000 objektumot követett nyomon az űrben, köztük aktív és már nem működő műholdakat, valamint régi rakétafokozatokat, törmeléket és egyebeket. A tábornok szerint most ez a szám közel 50 000. Ennek egy része a műholdak növekvő számának köszönhető, de nagy részét olyan tevékenységek okozták, mint például Oroszország 2021-es műholdellenes fellépése.
A növekedés egy része a kereskedelmi szolgáltatók által fellőtt új objektumoknak köszönhető. Az Űrparancsnokság 133 kereskedelmi űrvállalattal dolgozik együtt, amelyek különböző funkciókat látnak el a műholdas kommunikációtól kezdve a világűr figyeléséig. Elmondta, hogy ezek a partnerségek hatékonynak bizonyultak az amerikai védelmi minisztérium képességeinek fokozásában.
De mi van akkor, ha egy vállalat úgy dönt, hogy többé nem szeretné, ha termékeit a hadsereg harci képességeinek részeként használja? Nem veszélyezteti-e a kereskedelmi vállalatokra való növekvő támaszkodás - amelyeknek saját prioritásaik és időnként szeszélyes vezetésük van - az Űrparancsnokság képességeit is? "Ez egy egyensúlyi helyzet" - mondta Dickinson. "Más szóval, nem leszünk kizárólag a magáncégekre utalva. Valószínűleg nem is leszünk teljesen katonaiak. De ahogy a Védelmi Minisztériumon belüli küldetési területeinket tekintjük, egyensúly van aközött, hogy mi az, ami tisztán katonai, és mi az, amire szolgáltatásként támaszkodhatunk."
Elmondta, hogy az amerikai hadsereg is nagymértékben támaszkodik kereskedelmi szolgáltatásokra egyes területeken, például a tengerhajózásban vagy például magáncégek repülőgépeit használva a csapatok bevetésének egyes szakaszaihoz. Elismerte, hogy az űr viszonylag új terület, és még nem tisztázott, hogy a hadsereg milyen mértékben támaszkodhat a kereskedelmi szolgáltatásokra.
