8
-
#8
Van egy csomó műhold felettünk, csak musk fellött vagy 150-t, a kínai meg orosz egyebekről ne is beszéljünk. Ezek teli vannak chippekkel, képfeldolgó egységekkel, egyéb elektronikákkal amiknek több évig kell bírnia az ür légkörét vagy inkább légkörmentességét, innentől kezdve nem hiszem, hogy valami totál új dolgot kellene kitalálni. -
Sequoyah #7 Legtobb rendszer eseteben igen. De azert jo lenne neha egy modern CPU az urben is.
Pl egy automatizalt robotnak mar egyre gyakrabban kell eloben elemezni egy kepet/videot, peldaul amikor landolaskor masodpercei vannak a leszallohely azonositasahoz. A kepfelismeres (pl a sziklak elkerulesehez) pedig igencsak processzor-igenyes.
Alaprendszerek mukodtetesehez, es palyakorrekciok szamitasahoz persze eleg a 20 eves is. -
t_robert #6 Mondjuk nem biztos, hogy egy ürben használt elektronikának feltétlenül szüksége van TFLOPS szintű teljesítményre. Sokkal fontosabb a megbizhatóság és a környezeti hatások elviselése. Minnél kisebb csíkszélességen készül egy elektronika vagyis minél kisebb az elektronikus elemek közti távolság annál érzékenyebb az egész a sugárzásokra. Jól mutatja a dolgot, hogy például műholdak vezérlésében egészen a 2010-es évekig előszeretettel használták az akkor már 25 éves Intel 80186-os CPU-t. A maga 8-25 Mhz-ével és pár száz ezer 16 bites müveleti sebességével.(ma egy fitness karkötőben nagyobb teljesítmény van) Mi például a korai PC-k lemezvezérlőiben találkoztunk vele ott tette a dolgát anélkül, hogy a többség tudta volna. De annyira megbizható és kiismert volt a mérnökök előtt, hogy szívesen alapoztak rá elektronikai vezérléseket, ha elég volt a teljesítmény a feladathoz. nem is szólva róla, hogy 2 vatt körüli fogyasztással beérte. -
Zoliz #5 Azt gondolod "űrálló" kivitel és standard ARM architectura?
Ez az amit a nyilvánosság tudhat. Valószinűleg már sokkal fejlettebb procikat tartanak talonban és titokban, mert harc folyik, hogy ne tudják rivális országok másolni.
Kicsit gondolkozni kéne. -
Ellaberin #4 Nyilván az extrém körülmények amik az elsődlegesek. Főleg a sugárzás a félvezetők miatt. De ott van a szeren a többszörös redundancia és a nulla fele konvergáló stand by .
Az hogy milyen architektúra kb mindegy. De egy ilyen választásnál sokat jelent ami egyszer/többször már bizonyított. Mind az arch, mind a cég tekintetében.
Az árat én még "olcsónak" is tartom onnan nézve mennyire egyedi és professzionális terméket kell fejleszteni. -
kvp #3 Mar egyszer leirtam, de az a cikk eltunt valahova az osszes hozzaszolassal egyutt, hogy sugarzasallo ARM chipeket gyart a Microchip a NASA szamara. Keramiatokos, vakuum, fagy es forrosag allo kivitelben, szabvanyos ARM architekturaval, raadasul az USA-ban. Gyakorlatilag ugyanazt kapjak ami az osszes telefonban, tabletben es ujabb jarmuben van, csak urallo kivitelben. -
Irasidus #2 Ezt azért gondolt újra, annak fényében hány űrszondát, és innovatív űrkísérletet hajtottak végre, a földi berendezések fejlesztéséről nem beszélve. Szerintem te kevered valamivel (tippelhetek mivel?) a NASA-t és fejlesztés szót... -
Ellaberin #1 Mivel az utóbbi időkben csak a magántőke fejlesztett és a NASA látszólag átadta a terepet, ez is előre lépésnek számít. Gondolom akár 16 bitre is fel fognak váltani oprendszer szinten. :gonoszvigyor: