Gyurkity Péter
26 milliárdot kaphat a NASA jövőre
A hangsúly az emberi küldetéseken van, viszont sok projekt csúszni fog vagy nem valósul meg.
A NASA kapcsán a napokban arról számoltunk be, hogy az adatbázisban már több mint 5 ezer exobolygó van, ezzel egy fontos mérföldkövet értünk el, nem beszélve arról, hogy további 5 ezer példány vár megerősítésre és visszaigazolásra. Most a Fehér Ház által a jövő évre javasolt költségvetést ismerhetjük meg, több érdekes részlettel.
A hivatalos oldalon közzétett anyagban, valamint az azt kísérő videóban azt látjuk, hogy az amerikai adminisztráció 26 milliárd dollárt, az ideihez képest 8 százalékkal többet irányoz elő a NASA számára a jövő évre vonatkozóan, ami egyelőre javaslat formájában látott napvilágot. Ebben már az emberi küldetések kapnák a legnagyobb összeget, hiszen 2,6 milliárd dollárt fordítanának a szegmensre, miközben felvázolják a Holddal és a Marssal kapcsolatos menetrendet. Eszerint a májusban esedékes első próba után az Artemis 2 2024-ben kerülne sorra, a leszállást is magába foglaló harmadik küldetés pedig 2025-ben, esetleg egy évvel később jönne el. Az Artemis 5 3 évvel később következne, 2029-től pedig évente jönne egy újabb út, 2031-ig.
A hosszabb szünet a Gateway-állomásra vonatkozó erőfeszítésekre adna kellő időt, bár 2026-ra nem vetítenek elő semmilyen fellövést. Ugyanezen időszak alatt mérnék fel a HSL, vagyis a leszállórendszer alkalmasságát és teljesítményét, ennek egyes részeit pedig a Marsnál is felhasználnák, bár ez utóbbi legkorábban 2040-ben jöhet majd el, jövőre pedig alig 161 millió dollárt szánnak erre a célra. Az Artemis fő részét képező infrastruktúra (SLS, Orion-kapszula, stb.) 4,7 milliárdot kapna jövőre, az egyéb projektek azonban csúsznak vagy a kukában landolnak. A Perseverance által begyűjtött mintákat visszaszállító küldetés csak 2033-ban jöhet el, a Mars Ice Mapper nem valósul meg (bár az európai kollégákkal közösen pótolhatják a felszíni egységekkel való kapcsolattartásért felelős hálózat kieső eszközeit), miközben az asztrofizika és a bolygókutatás nagyjából az ideivel azonos összegre támaszkodhat.
A SOFIA ismét a törlése javasolt küldetések közé került, ahogy ezt 2007 óta több alkalommal láthattuk, a Near-Earth Object (NEO) Surveyor 2028-ban jöhet össze, a Nancy Roman Grace űrteleszkóp pedig 2027-re csúszik. Az űrtechnológia kategóriája 1,4 milliárdot kapna, a klímakutatásra 2,4 milliárdot fordítanának jövőre, míg az ISS maradna 1,3 milliárdnál – az orosz féllel folytatott együttműködés egyelőre zavartalan ezen a téren, bár közben megindul a munka a következő generációs állomásokon, még egy kisebb, 224 milliós összeggel.
A NASA kapcsán a napokban arról számoltunk be, hogy az adatbázisban már több mint 5 ezer exobolygó van, ezzel egy fontos mérföldkövet értünk el, nem beszélve arról, hogy további 5 ezer példány vár megerősítésre és visszaigazolásra. Most a Fehér Ház által a jövő évre javasolt költségvetést ismerhetjük meg, több érdekes részlettel.
A hivatalos oldalon közzétett anyagban, valamint az azt kísérő videóban azt látjuk, hogy az amerikai adminisztráció 26 milliárd dollárt, az ideihez képest 8 százalékkal többet irányoz elő a NASA számára a jövő évre vonatkozóan, ami egyelőre javaslat formájában látott napvilágot. Ebben már az emberi küldetések kapnák a legnagyobb összeget, hiszen 2,6 milliárd dollárt fordítanának a szegmensre, miközben felvázolják a Holddal és a Marssal kapcsolatos menetrendet. Eszerint a májusban esedékes első próba után az Artemis 2 2024-ben kerülne sorra, a leszállást is magába foglaló harmadik küldetés pedig 2025-ben, esetleg egy évvel később jönne el. Az Artemis 5 3 évvel később következne, 2029-től pedig évente jönne egy újabb út, 2031-ig.
A hosszabb szünet a Gateway-állomásra vonatkozó erőfeszítésekre adna kellő időt, bár 2026-ra nem vetítenek elő semmilyen fellövést. Ugyanezen időszak alatt mérnék fel a HSL, vagyis a leszállórendszer alkalmasságát és teljesítményét, ennek egyes részeit pedig a Marsnál is felhasználnák, bár ez utóbbi legkorábban 2040-ben jöhet majd el, jövőre pedig alig 161 millió dollárt szánnak erre a célra. Az Artemis fő részét képező infrastruktúra (SLS, Orion-kapszula, stb.) 4,7 milliárdot kapna jövőre, az egyéb projektek azonban csúsznak vagy a kukában landolnak. A Perseverance által begyűjtött mintákat visszaszállító küldetés csak 2033-ban jöhet el, a Mars Ice Mapper nem valósul meg (bár az európai kollégákkal közösen pótolhatják a felszíni egységekkel való kapcsolattartásért felelős hálózat kieső eszközeit), miközben az asztrofizika és a bolygókutatás nagyjából az ideivel azonos összegre támaszkodhat.
A SOFIA ismét a törlése javasolt küldetések közé került, ahogy ezt 2007 óta több alkalommal láthattuk, a Near-Earth Object (NEO) Surveyor 2028-ban jöhet össze, a Nancy Roman Grace űrteleszkóp pedig 2027-re csúszik. Az űrtechnológia kategóriája 1,4 milliárdot kapna, a klímakutatásra 2,4 milliárdot fordítanának jövőre, míg az ISS maradna 1,3 milliárdnál – az orosz féllel folytatott együttműködés egyelőre zavartalan ezen a téren, bár közben megindul a munka a következő generációs állomásokon, még egy kisebb, 224 milliós összeggel.