Berta Sándor

Madárszerű drónokkal kutatná a Vénuszt a NASA

Az amerikai hivatal különböző technológiákkal akarja kutatni a világűrt.

A NASA elképzelései között szerepel madárszerű robotrepülőgépek alkalmazása a Vénusz esetében. A tervek alapján a pilóta nélküli légi járművek a bolygó légkörét és időjárási mintáit egyaránt felderítenék. Pam Melroy, a hivatal munkatársa kijelentette, hogy miközben még mindig egyre igényesebb célokat fogalmaznak meg az emberekkel és a robotokkal végrehajtott kutatásokkal kapcsolatban, egyre fontosabbá válnak az innovatív ötletek és a jövőorientált gondolkodás, hogy segítsenek az új mérföldkövek elérésében.

A mostani koncepció neve Bio-inspired Ray for Extreme Environments and Zonal Exploration (BREEZE), amely egyike az Innovative Advanced Concepts (NIAC) nevű NASA-program 17 projektjének. A BREEZE a buffalói New York Állami Egyetem programja.


A drónok részben felfújhatók lesznek és eljuthatnak majd a vastag savfelhők alá, amelyek megnehezítik a felszín felderítését. Az eddigi szondák általában csupán néhány percig élték túl a Vénusz légkörében, ezért a robotrepülőgépeket úgy kell megépíteni, hogy azok ellenálljanak a magas nyomásnak és hőmérsékletnek is. A madárszerű forma és a felfújható struktúra lehetővé teheti, hogy a pilóta nélküli légi járművek az erős szélben vitorlázzanak. Az egyes BREEZE drónok így 50 és 60 kilométer közötti magasságban repülhetnek.

A mérések elvégzésére a robotrepülőgépeket felszerelik különböző eszközökkel, például magnetométerrel, tömegspektrométerrel, radarral és kamerával, amelyekkel légköri és földrajzi adatok gyűjthetők. Jim Reuter, a NASA Space Techology Mission Direcotrate (STMD) képviselője hangsúlyozta, hogy a hivatal világűrt felderítő missziója új technológiákat és eljárásokat követel meg. A kreatív ötletek kutatása az első lépés a sci-fi tudományos tényekké való átkonvertálása felé.

A projektekben résztvevő tudósok két éven át fognak dolgozni a koncepción, ehhez 600 000 dollár támogatást kapnak a NASA-tól. Ezután értékelik ki, hogy a programot folytatják-e és a BREEZE-ből tényleg lesz-e NASA-küldetés.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Agyturbinikusz #10
    Látod látod, értelmes vagy te, csak nem jóra használod az agyad.
    Innen már csak egy lépés, és rájössz, hogy a világ egy bohóc szanatórium amióta létezik. Ezért nem kell vele komolyan foglalkozni.
    Ha elengeded a sok marhaságot, akkor máris egy élhetőbb világba kerülsz, nem az agresszió és gyűlölet árnyékában élsz, hanem csodálkozva figyelheted a bohócok elmehibbant világát. Nem kell még ítéletet sem mondani, csak nyitott szemmel járni.
    Tanulság nincs, ítélet nincs, max információk amikkel a saját életünket jobbá tehetjük.
  • Tetsuo #9
    Ezek mind a valóságtól elrugaszkodott képzelgések, mármint a generációkon átívelő, hasznos (önfenntartó vagy közel önfenntartó) kolóniák meg a terraformálás.
    Jelenleg ott tartunk, hogy a paradicsomi körülményekkel jellemzhető egyetlen élőhelyünket sem tudjuk megmenteni, magunk tesszük tönkre immár végérvényesen.
    Más szavakkal: A Föld megmentése, globális társadalmunk és környezetünk helyreállítása nagyságrenddel könnyebb/kisebb feladat, mint egy idegen bolygó terraformálása, és még arra sem vagyunk képesek.
  • quatlander #8
  • Agyturbinikusz #7
    A Vénuszon én a dombot kutatnám.
  • Kryon #6
    Mérnökileg a Marson egyszerűbb a leszállás és az építkezés, mint a Vénusz légkörében, de ezzel nagyjából ki is merültek az előnyei.
    Ha kolonizációról van szó, akkor az elsődleges szempont, hogy hol lehetne a földihez a lehető leghasonlóbb életkörülményeket megteremteni, mivel az emberi szervezet ezekhez alkalmazkodott. A Marson a gravitáció alig több mint 1/3 része a földinek. A Vénusz esetében csal 10% a különbség. Az alacsony gravitációban az izom és csontszövet leépül és még egy halom egyéb elváltozást is okoz a szervezetben, ami több évnyi kitettség esetén lehet, hogy halálos, vagy legalábbis nagyon lerövidíti a várható élettartamot.

    A Marson a telepeseknek a sugárzás miatt (ami amúgy kozmikus részecskesugárzás, főleg protonok, így nem elég ellene némi "sugárzás visszaverő anyag") felszín alatt kellene élniük, mesterséges fénynél, kis helyen összezárva, ami pszichológiailag sem feltétlenül kedvező. Nagyobb eséllyel kattannának be. A Vénuszon egy "felhőváros" lényegében egy nagy ballon, ami tágas belső teret jelent természetes fénnyel, mert a légkör fölötte lévő része elég vastag és sűrű a kozmikus sugárzás kivédéséhez, így ott tényleg elég lenne csupán egy UV szűrő bevonat.
    A Mars felszínén a légnyomás kevesebb mint 1%-a földinek. Szóval ott űrruha nélkül nem fogsz sétálgatni. Aztán ez kiegészül azzal, hogy hideg van (-70 és alatta), bónuszként pedig ott a marsi por, ami olyan apró szemű, hogy mindenhova bemegy és még mérgező is mellé. A Vénusz légkörében kb. 50 km magasságban a földfelszínihez hasonló a nyomás és a hőmérséklet. Annyi gond van, hogy savas a légkör, de azért nem tömény savról van szó, egy egyszerű saválló borítással/öltözettel lehet ellene védekezni.
    A bányászat megoldható mindkét bolygón (van már olyan technológia, ami a Vénusz felszínén is működőképes), de azt egyik bolygó esetében sem tudjuk, hogy igazából milyen nyersanyagok találhatók a felszínén. Azt tudjuk, hogy víz mindkettőn van, a Marson fagyott formában a Vénuszon a légkörben vízgőzként.

    Ami szintén a Vénusz felé billenti a mérleget, az az energia. Egy komoly ipar fenntartása és egy kolónia ellátása rengeteg energiát igényel. A Marsra kevés napfény jut a távolság miatt, amin még a rendszeres porviharok is rontanak. Ott a szükséges energiát atomerőműben lehetne megtermelni, amit a Földön sem egyszerű építeni, nemhogy egy másik bolygón. Komolyabb ipar és nagy kolónia ellátására egy kis mini reaktor nagyon kevés, oda már rendes erőmű kell. A Vénuszon megteszi a napelem, van bőven napenergia.

    Nyersanyagokhoz, ha nincs valami a légkörben vagy a felszínen, akkor ott a Merkúr bányászatra (ahol szintén nincs hiány energiából). A Mars esetén pedig az aszteroida öv, ami még a Marshoz viszonyítva is messze van. Annyira, hogy szerintem ha az űrbányászat a fő szempont, akkor érdemesebb lehet egyenesen az aszteroidaövet megcélozni és ott megtelepedni, nem a Marson.

    Szóval a Mars nem biztos, hogy annyira jó opció kolonizálásra. Legfeljebb majd akkor, ha az emberek már nagyrészt gépesítették magukat, így a biológiai szükségletek nem számítanak annyira.
    Utoljára szerkesztette: Kryon, 2022.03.06. 23:31:24
  • felemelő #5
    Másrészt a Mars élhető. Persze erős korlátokkal.
    De a felszínen, a Földön is szokott vastag ruházatban, esetleg némi sugárzásvisszaverő anyaggal növelt ruhában és a földihez hasonló légzőkészülékkel lehet mozogni. [korlátos ideig a sugárzás miatt, de mégis valós feladatok ellátásához elegendően]
    Nem kell a holdi esetlen űrruha.
    Ezzel szemben stabil a talaj, lehet természetes vagy mesterséges barlangokban gyakorlatilag korlátlan méretű lakó, mezőgazdasági és ipari teret építeni.

    Lehet helyi bányászatot és ipart építeni, vagyis kolónia szerűen működhet.

    A Vénusz -szerintem- akkor lesz realitás, amikor a kisbolygó övezetből lehet alapanyagokat hozni és az űrben gyártani. Onnan lehetséges hogy "önfenntartó" legyen.
    Utoljára szerkesztette: felemelő, 2022.03.06. 15:27:23
  • duke #4
    "Madárszerű drónokkal kutatná a Vénuszt a NASA "

    Hamar sultcsirke lesz madaraikbol az 500 fokon.
    Utoljára szerkesztette: duke, 2022.03.06. 11:20:58
  • Kryon #3
    A Vénusz légköre nagyrészt CO2. A sima földi légkörrel megegyező összetételű gázkeverék elegendő felhajtóerőt biztosíthat a lebegéshez.
  • tom_pika #2
    És hogy lebegnének a kolóniák a légkörben? Repkedve?
  • Kryon #1
    Épp ideje már hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a Vénusz kutatására. A felszín ugyan pokol, de kb. 50 km magasságban a földfelszínihez hasonló nyomás és hőmérséklet van, a gravitáció is hasonló a földihez és még bőséges napenergia is van, a légkör pedig véd a kozmikus sugárzástól. Az utazás is feleannyi ideig tartana, mint a Marsra, ezért egyre többen mondják, hogy a Vénusz légköre sokkal jobb célpont lenne a kolonizációra mint a Mars.