Soha nem volt életre alkalmas a Vénusz

Az Europa egyik felén viszont állandóan jelen van a pára.

A Hubble-űrteleszkóp nemrég holt galaxisokat fotózott, ezzel bővítve ki tudásunkat, eközben viszont a NASA illetékesei (és a terület iránt érdeklődő kutatók) számos további projekten dolgoznak, folyamatosan közzétéve az újabb és újabb tanulmányokat. Most ezek egyikében a Vénusz történetéről írnak, a másikban pedig az Europa egyik érdekességére hívják fel a figyelmet.

Svájci egyetem szakemberei közölték a napokban, hogy az általuk elvégzett részletes 3D-szimulációk révén újabb következtetést vonhattak le a Vénusz múltjával (és jelenével) kapcsolatban. A bolygót sokan a Föld gonosz ikertestvéreként jellemzik, mivel mérete és felszíne alapján nagyon is hasonlít saját otthonunkra, viszont az odaát uralkodó hőmérséklet és a Naphoz közelebbi pálya miatt nem lenne túl kellemes a felszínen sétálgatni – nem beszélve a kénsav-felhőkről, amelyek szintén megnehezítenék a hétköznapokat. A szimulációkkal egészen 4 milliárd évvel ezelőttig mentek vissza az időben, az eredményekről pedig azt a következtetést vonták le, hogy a bolygón soha nem volt olyan alacsonyabb hőmérséklet, amely lehetővé tette volna a vízből álló eső képződését. Az égitest tehát soha nem volt alkalmas az élet megjelenéséhez, ami viszont a Földdel is megtörténhetett volna, amennyiben saját bolygónk némileg közelebb kerül a Naphoz.


A Hubble korábbi megfigyeléseinek újabb részletes vizsgálatával , azok kiértékelésével más kutatók eközben az Europa kapcsán számoltak be érdekes részletről. Az 1999 és 2015 között elkészült felvételek további elemzése ugyanis arra utal, hogy a hold egyik felén állandó jelleggel jelen van a pára, amit eddig nem gondoltak volna. Hasonló eredményre nemrég már egy másik hold, az amúgy a Naprendszer kilencedik legnagyobb égitestének számító Ganymedes esetében is volt példa, az Europa felszínén viszont jóval alacsonyabb hőmérsékletek uralkodnak (ez valahol -160 Celsius-foknál tetőzik), emiatt pedig nem tűnt valószínűnek az állandó jelenlét.

A NASA az Europa Clipper néven készül a hold közeli megfigyelésére, amely a 2030-as években valósulna meg, az ESA pedig a Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) névre keresztelte saját expedícióját, amely jövőre indulna el, hogy 2031-re érkezzen a helyszínre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Lapajka #21
    Sebaj, jövőre majd lesz egy új tanulmány, melyben piréz tudósok bebizonyítják, hogy bizony mégiscsak lakható, sőt titán-vanádium alapú, számunkra mikroszkopikus méretű civilizáció van rajta most is éppen...
  • Irasidus #20
    Te tisztában vagy vele, hogy hülyeséget beszélsz, vagy tényleg ennyire hülye vagy?
  • defiant9 #19
    "Tehát vagy azt, nevezzük üvegházhatásnak, ami a Vénuszon van, és ami jobban meg is felel a klasszikus értelemben vett üvegházhatás mechanizmusának, vagy a földi légköri jelenséget, de akkor a Vénusz esetében más szót kell kitalálnunk! ;)"
    Nem kell. Mindkettő üvegház hatás, akkor is ha más a mértéke és neked nem tetszik hogy a CO2 jelentős üvegházhatást okoz a Vénuszon és Földön is.
    A Vénuszon elszabadult az üvegház hatás. A bolygó az ’alap’ hosszúhullámú sugárzással nem hanem csak úgy 'tud' megszabadulni a Naptól kapott energiától hogy olyan magas felszíni hőmérsékleten került egyensúlyi állapotba ahol már légköri gázok(elsősorban CO2) elnyelési sávján kívül képes sugározni.
  • dyra #18
    De ott erősebb is a napszél ráadásnak már jó régen fúj.
  • Sequoyah #17
    Egy ritka legkort gyenge gravitacioju bolygon el tud fujni a napszel, de a Venusz legkore sokkal surubb, es a gravitacioja is foldi, nem pedig a marshoz hasonlo alacsony.
  • dyra #16
    Le kellene csapolni azt a bazivastag kégkört. Miért nem fújja el a napszél? Nem az van ha nincs mágneses mező akkor a napszél lebontja a légkört? Ha egy jóval ritkább légkör lenne a bolygó bizonyos részeken csak lehülne annyira, hogy élhető legyen.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2021.10.29. 14:07:52
  • NEXUS6 #15
    A Vénusz valóban nem egy kellemes hely. A légnyomás olyan mint a Földön az óceánokban 1 km mélységben, mindemellett 500 fokos hőmérséklet. Hát nem sok technikai eszköz bírja, az orosz szondák is pár percig tudták elviselni.

    Nade a forgás hatása a légkörzésre milyen? Hát valszeg kevésbé jelentős, mint gondolnánk. A felhők kb 80%-ban visszaverik a napsugárzást, ha nem tudnánk, hogy milyenek is a viszonyok alattuk, akkor lehetne a Földivel megegyező átlaghőmérséklet is, vagy akár fagypont alatti!
    És persze olyan pokol is, mint amivel találkoztunk, ami melegebb, mint a Merkúr napsütötte felszíne! Ez azért alakulhat ki, mert ez a zárt felhőzet gyakorlatilag elszigeteli az űrt, meg ami alatta van sugárzási szempontból. A légkör is olyan sűrű, hogy a beeső, a felhőzeten áthatoló maradék napsugárzás jelentős részét is elnyeli. Az ilyen sűrűségű és foróságú CO2 kvázi folyadékként és nem gázként viselkedik. Széles spektrumban és nem kitüntetett sávokban nyeli el a sugárzást.

    A fentiek miatt 1-2 érdekes következményt tapasztalhatunk.
    1. Nincs jelentős különbség az éjszakai és a nappali oldal hőmérsékleti és légnyomási paraméterei között! Így nincs ami jelentős szeleket indukálna, amelyek így a felszínen csak pár km/h sebességűek.
    2. Valójában és tudom, hogy ezen sokan ki fognak akadni, de ha megvizsgáljuk, akkor a Vénuszon a földi értelemben gyak nincs, vagy legalább is nem olyan nagyságrendű az üvegházhatás, másképp megfogalmazva, teljesen más mechanizmussal működik mint a Földön! A Földön a Napból érkező mintegy 340 W/m2 fluxusból 160 el is éri a felszínt, amit az melegít, majd a kilépő hosszúhullámú sugárzás az üvegházgázokkal kölcsönhatásba lép egy szűk frekvenciasávban. A felszínről nagyságrendilag akkora energiafluxus távozik, mint, ami a Napból érkezik, az eltérést az üvegházhatás jelenti. Az eltérés töredéke a napsugárzás jelentette energiafluxusnak, egy nagyságrenddel kisebb értékű, kb 60 W/m2.
    A Vénusz 90X olyan sűrűségű légköre, mintegy óceán borítja a felszínt, a napsugárzás 656 W/m2 fluxusából csak kb 80/Wm2 jut át a felhőzeten, az alatta levő sűrű légkör ebből még vagy 60 W/m2-et elnyel és csak 20 W/m2 éri el a felszínt.Tehát a földfelszínt érő sugárzás 1/8-a. Ehhez képest az 500 fokos 90X sűrűségű légkör és a felszín közötti hőcsere enrgiafluxusa kb 17 100 W/m2, amiből csak 160 W/m2 fluxus tud áttőrni visszafelé, az űr felé a felhőtakarón.
    Ha a Nap, mint az üvegházhatás fő faktora, az egyik pillanatról a másikra eltűnne, akkor a Föld felszíne viszonylag hamar, napok vagy 1-2 hét alatt teljesen kihűlne. A Vénusz esetében nem beszélhetűnk a Földi értelemben vett üvegházhatásról, itt nem a Nap hanem eleve a légkör az ami a felszínt egy széles energiaspektrumban melegíti és ezt a térséget a felhőzet gyakorlatilag elszigeteli az űrtől, nagyságrendileg hosszab ideig biztosítva azt, hogy a magasabb hőmérséklet fennmaradjon az előbbi esetben.
    Tehát vagy azt, nevezzük üvegházhatásnak, ami a Vénuszon van, és ami jobban meg is felel a klasszikus értelemben vett üvegházhatás mechanizmusának, vagy a földi légköri jelenséget, de akkor a Vénusz esetében más szót kell kitalálnunk! ;)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.10.29. 11:25:59
  • NEXUS6 #14
    Khmmm. A Föld esetében az egyenlítőnél mérhető centrifugális erő a gravitációs erő 1/300-ad része!
    Hát ez a sokkal nehezebb azért számomra elég viszonylagosnak tűnik. ;)
    https://www.netfizika.hu/a-nehezsegi-gyorsulas-elteresei-a-foldfelszin-kulonbozo-pontjain
  • _svd_ #13
    "Egyebkent a gyorsabb forgastol eppenhogy kiegyenlitettebb lesz a klima, es nyugodtabb az idojaras, mert kevesebb ido marad a nagy homersekletkulonbsegek kialakulasara."

    De a Vénusz 243-szor lassabban forog a Földnél! Mondom lassabban.
    Ennek van még egy kellemetlen hatása. A gravitáció és centrifugális eredő erője miatt sokkal nehezebb minden mint a Földön.
  • Lapajka #12
    "az odaát uralkodó hőmérséklet és a Naphoz közelebbi pálya miatt nem lenne túl kellemes a felszínen sétálgatni"

    Olyannyira, hogy ha a Vénuszon teremne most valamelyikünk, kb azonnal szörnyethalna, a hús a csontunkról úgy fél perc alatt lemállna, majd gőzzé és habbá válna minden szövet a testünkről, s végül a csontvázunk is egy gőzölgő tócsa lenne... Picit tehát valóban kellemetlen volna...

    " nem beszélve a kénsav-felhőkről, amelyek szintén megnehezítenék a hétköznapokat"

    Az első levegővételnél, eltekintve a hőfokról, ami szétfőzne, mondjuk hogy talán sikerülne, legalább egy fél másodperces gyors slukk; a kénsav azonnal bontaná is le az összes sejtet amihez érintkezik, tehát a kilégzés már nem gáznemű lenne, hanem a tüdőnket és légcsövünket valamint a gyomor jórészét gőz halmazállapotban köpnénk ki, miközben már a hő és a sav hatására a testünk szépen tempósan mállana szét... Kb 1 másodpercet tudnánk életben maradni ott tehát... s kb egy perc és már csak a bizonyos gőzölgő tócsa lennénk... Bizony így eléggé nehéz hétköznapok várnának ott...
    Utoljára szerkesztette: Lapajka, 2021.10.27. 00:11:00