Összeállt a 2019-es űrkutatási menetrend

Két fontos eseménnyel indul az új év, de ezt követően is bőven lesz miből válogatni.

Az elmúlt néhány hónapban mi is többször jeleztük, hogy nagyjából mire számíthatunk az elkövetkező időszakban, itt pedig számos olyan küldetés és esemény is szóba került, amelyek igazán csak 2019-ben folytatódnak, illetve teljesednek ki. Most végigfutunk a listán, amely rögtön megmutatja nekünk, hogy eseményekben bővelkedő évnek nézünk elébe.

Az új év rögtön fontos mérföldkővel kezdődik, hiszen január első napján érkezett meg a New Horizons következő célpontjához, amely már a Kuiper-öv egyik tagja. Hamarosan befutnak az első fotók és mérések, így lesz mit kielemezni – több meglepetés is érhet bennünket, ahogy az a Plútó esetében is volt. Ezt két napra rá követi a sorrendben negyedik kínai holdjáró leszállása, amelyre már a Hold túlsó oldalán kerül sor, így a felemelkedőben lévő hatalom történelmet írhat. Ázsiai riválisuk, az indiai hivatal eszköze a második félévben követi majd a példát, ők is egy hatkerekes megoldást juttatnának el a felszínre (a déli-sark közelében), ahol a kőzeteket, a hőmérsékletet, valamint egyéb részleteket (a vízjég esetleges jelenléte) figyelnének meg, az adatokat visszaküldve a Földre. A japán Hayabusha-2 eközben a Ryugun vehet mintát, bár itt a szakemberek még keresik az ideális pontot, de az is előfordulhat, hogy az új Hold-verseny egyik résztvevője is eljut majd a Holdra.


A NASA orosz féllel kötött szerződése áprilisban jár le, nem véletlen, hogy most pörög majd csak fel igazán a Commercial Crew Program, amelynek keretében végre befutnak az új kapszulák. A SpaceX január közepén próbálja majd ki a Crew Dragon típust, legénységgel először júniusban repülnének, míg a Boeing márciusban tenné meg az első próbát, amit augusztusban követne a személyzettel végrehajtott teszt. A Blue Origin a New Shepard rakétákkal hajtana végre éles próbákat, itt azonban a dátumokat még nem ismerjük.

A NASA eközben tovább igyekszik felvenni a kapcsolatot a viharban elnémult Opportunity marsjáróval, ám az új InSight már szintén működésbe lépett a bolygó felszínén, itt fontos fúrásokra és mérésekre kerül majd sor 2019-ben, a szeizmométert például már januárban beüzemelnék. A Juno tovább figyeli a Jupitert, a szonda februárban és áprilisban kerít sort az újabb közeli átrepülésre, míg a Parker Solar Probe áprilisban és szeptemberben közelítené meg a Napot, hogy azután decemberben kapjon egy újabb lökést a Vénusztól.


Az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulója július 16-án érkezik el, itt számos rendezvényre számíthatunk, az Európai Űrügynökség azonban a maga részéről új űrteleszkópot indítana el, októberben vagy novemberben, amely a CHEOPS nevet kapta meg, feladata pedig a Föld és a Neptunusz közötti méretű exobolygók megtalálása lesz. Egyszerű földi halandóknak is lesz azonban részük némi látványosságban, hiszen január 21-én teljes holdfogyatkozás jön, amelyet azonban csak Európa extrém peremén vehetünk majd szemügyre, míg a júliusi teljes napfogyatkozás a csendes-óceáni régió déli részén lesz majd megfigyelhető.

Szuperholdakra számíthatunk januárban, februárban, valamint márciusban, ekkor lesz majd hozzánk legközelebb égi kísérőnk, míg a Jupiter június 10-én lesz igazán nagy és fényes – az Uránusz október 27-én teszi meg nekünk ezt a szívességet. November 11-én a Merkúr halad majd át a Nap előtt, amire legközelebb 2039-ben kerül sor, ezt most Európa egyes részein szintén megtekinthetjük majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!