Gyurkity Péter
Nyugaton már csökken a várható élettartam
Az Egyesült Államokban legalábbis aggasztó a negatív trend.
A tengerentúlon – mint ahogy a fejlett világ egyéb részein – évtizedek óta, gyakorlatilag a teljes huszadik század során, folyamatosan emelkedett a várható élettartam, az utóbbi néhány évben azonban ez a lendület megtört, ahogy új betegségek (és jelenségek) vették át a vezető szerepet. A csökkenés nagyon lassú, viszont folyamatosnak tűnik.
A Centers for Disease Control által most közzétett részletes anyagban többek között arról olvashatunk, hogy az átlagos várható élettartam picit csökkent, ennek hossza 78,7 év helyett már csak 78,6 év. Ez ugyan nyilván nem jelentős visszaesés, sokkal fontosabb azonban, hogy 2014 óta folyamatos a csökkenés, több kiemelt területen pedig egyértelműen vesztésre állunk, ami az első világháború és a közvetlenül azt követő spanyolnátha-járvány óta precedens nélkül áll a nyugati világban. Leszögezik, hogy ugyan a korábbi elsődleges betegségek, így például a rák, a szívbetegségek, valamint a szélütés (stroke) terén jelentős eredményeket mutathatunk fel, eközben azonban más betegségek vették át a vezető szerepet, itt pedig egyértelmű a visszaesés.
A születéskor várható élettartam rasszonként - megállt az eddigi növekedés
Ez utóbbiak között sorolják fel a túladagolást, ami nemcsak a kábítószerekre, de a túl gyakran (és túl nagy adagban) felírt gyógyszerekre is vonatkozik, különösen a fájdalomcsillapítók és az antidepresszánsok esetében komoly a probléma. Emellett azonban a krónikus májbetegség és az öngyilkosság is kiemelt helyen szerepel, ami további, szélesebb értelemben vett, társadalmi jellegű gondokra is utal. Nagy viszont az eltérés az egyes államok között, hiszen amíg Hawaii esetében 81,3 év a várható élettartam (ezzel pedig a szigetek inkább hasonlítanak Hollandiára, mintsem az USA többi részére), Mississippi államban ez már csak 74,7 év – több szomszédos, elsősorban déli államban pedig szintén komoly a helyzet.
A gondokat nehezíti, hogy több probléma esetében eddig csak a felszínt kapargattuk, most kezdenek igazán napvilágra kerülni a kiváltó okok, a megoldástól pedig messze vagyunk.
A tengerentúlon – mint ahogy a fejlett világ egyéb részein – évtizedek óta, gyakorlatilag a teljes huszadik század során, folyamatosan emelkedett a várható élettartam, az utóbbi néhány évben azonban ez a lendület megtört, ahogy új betegségek (és jelenségek) vették át a vezető szerepet. A csökkenés nagyon lassú, viszont folyamatosnak tűnik.
A Centers for Disease Control által most közzétett részletes anyagban többek között arról olvashatunk, hogy az átlagos várható élettartam picit csökkent, ennek hossza 78,7 év helyett már csak 78,6 év. Ez ugyan nyilván nem jelentős visszaesés, sokkal fontosabb azonban, hogy 2014 óta folyamatos a csökkenés, több kiemelt területen pedig egyértelműen vesztésre állunk, ami az első világháború és a közvetlenül azt követő spanyolnátha-járvány óta precedens nélkül áll a nyugati világban. Leszögezik, hogy ugyan a korábbi elsődleges betegségek, így például a rák, a szívbetegségek, valamint a szélütés (stroke) terén jelentős eredményeket mutathatunk fel, eközben azonban más betegségek vették át a vezető szerepet, itt pedig egyértelmű a visszaesés.
A születéskor várható élettartam rasszonként - megállt az eddigi növekedés
Ez utóbbiak között sorolják fel a túladagolást, ami nemcsak a kábítószerekre, de a túl gyakran (és túl nagy adagban) felírt gyógyszerekre is vonatkozik, különösen a fájdalomcsillapítók és az antidepresszánsok esetében komoly a probléma. Emellett azonban a krónikus májbetegség és az öngyilkosság is kiemelt helyen szerepel, ami további, szélesebb értelemben vett, társadalmi jellegű gondokra is utal. Nagy viszont az eltérés az egyes államok között, hiszen amíg Hawaii esetében 81,3 év a várható élettartam (ezzel pedig a szigetek inkább hasonlítanak Hollandiára, mintsem az USA többi részére), Mississippi államban ez már csak 74,7 év – több szomszédos, elsősorban déli államban pedig szintén komoly a helyzet.
A gondokat nehezíti, hogy több probléma esetében eddig csak a felszínt kapargattuk, most kezdenek igazán napvilágra kerülni a kiváltó okok, a megoldástól pedig messze vagyunk.